Tordai Bence (Párbeszéd)

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm. Hiába fenyegetőzik, miniszterelnök úr (Derültség a kormánypárti padsorokban.), attól még az tény marad, hogy ha nem is hazugság, de mondjuk, az igazság megismerésének a nehezítése az, amikor az ön cikke, amit 2006-ban írt, egy háromrészes, csodálatos sorozat, „Vízválasztó” címmel a Magyar Nemzetben jelent meg, ez most már nem elérhető a Magyar Nemzet oldalain. Ennyit az igazságról, a hazugságról meg az igazság megismerhetőségéről.

(17.00)

Azt, hogy mennyire elégedettek az emberek a béremelésükkel, meg mennyire elégedettek a nyugdíjemeléssel, meg mennyire elégedettek a családi pótlék emelésével, a gyes emelésével ‑ ja, hoppá, ezek nem történtek meg ‑, szóval, azt kérdezze meg tőlük! Úgy látszik, hogy ez még nem tükröződik a tegnapi szavazatokban (Rétvári Bence: Még nem! Tíz éve ezt mondjátok!), de nyugodjon meg, hogy szépen össze fog érni a két történet (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.), úgyhogy… Az, ami megszorítás, az pedig megszorítás marad, hiába nevezik kiigazításnak, tehát hiába mondja azt, hogy nem lesz megszorítás, önök költségvetési kiigazításként becézik (Az elnök csenget.), de attól a megszorítás az megszorítás, az Orbán-csomag (Az elnök csenget.) pedig Orbán-csomag. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.)