Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által felvetett probléma nem egyedi eset. Ez valóban sok helyen előfordult ilyen építkezéseknél.

De kezdem a végéről. Azt kérdezte, hogy kártalanítani fogjuk-e. Nem tudom, kire gondol. Az adófizetőkre? Vagy kire gondol, hogy kártalanítson olyan embereket, akik egy építkezési szándékkal belekezdtek egy társas építkezésbe, majd őket az építtető átverte? Én vagy ön, vagy ki fogja őket kártalanítani? Tehát ha egy kicsit konkrétabb lett volna a kérdése, hogy ki fizesse a kártalanítást. Általában a kárt az fizeti, aki okozta, igaz? Tehát a károkozó fizeti. Így van. Na most, a károkozó biztos nem én voltam, vagy nem ön volt, vagy nem az Országgyűlés volt, vagy nem a kormány volt, hanem az a károkozó, aki ilyen csalárd módon eljárt.

Tehát az ilyen ügyekben egyetlen megoldás van: mindenféle jogi eljárást el kell indítani, polgári peres eljárást is, és büntetőfeljelentést is kell tenni, mert ha kiderül az, hogy már eleve egy csaló vállalkozásról volt szó, egy olyan szándékról volt szó, ahol az építő vállalkozónak esze ágában sem volt befejezni az építést, mondjuk, nem volt szándéka, hogy befejezze ezt az építkezést, akkor az bizony csalás. Tehát a büntetőjogi része is érvényes lehet.

Találkoztam ilyen esettel, mármint úgy értem, hogy vannak hasonló építkezések. Nyilván az a kérdés, hogy, mondjuk, egy csődbe ment vállalkozásnál ki az, aki felel azért, hogy csődbe vitte ezt a vállalkozást. Ha ezek büntetőjogilag is értékelhetők, akkor el fognak ellene járni. A károkozó fizet. Tehát nem tudom azt az ön által képviselt károsultaknak ajánlani, hogy majd az adófizetők fogják kifizetni a kárukat. Köszönöm szépen, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)