{"cycle": 42, "id": "168-93", "date": "2025-09-30", "ulnap": 168, "seq": 93, "speaker": "Z. Kárpát Dániel (Jobbik)", "p_azon": "z012", "faction": "Jobbik", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/12632 Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról", "iromany": "T/12632", "duration_s": 906, "position": "jegyző", "chars": 15150, "paragraphs": ["Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A parlamenti ügymenet valóban megtanítja az embert a párhuzamos feladatvégzésre, én is egy sajtótájékoztató tartása közben a telefonomról követtem az ülést. Egyben köszönöm azt, hogy itt azért egy korrektnek szánt szakmai felvezetés történt, és bocsássák meg nekem, hogy én leszek az ünneprontó ebben a helyzetben.", "Ugyanis a mesterséges intelligencia egész területköre elképesztően nagy feladatokat róna Magyarország számára. Ezeket a feladatokat az én állításom szerint Magyarország alig-alig végzi el, minimális mértékben. A digitális fogyasztóvédelem tekintetében teljes mértékben gyerekcipőben járunk, de a legnagyobb baj nem is ez, mert itt lenne mozgástér, hanem inkább az, hogy Magyarország Kormánya is mintha annyit tenne, hogy szolgai módon átveszi mind az AI Actet, mind a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozás különböző részeit. Ez egyébként kötelezettsége is, a hiányérzet nem feltétlen itt van. A hiányérzet a tekintetben van, hogy nem rak mellé szinte semmit.", "Látom a Mesterséges Intelligencia Koalíció munkáját, többször tanácskoztam is velük, megtiszteltek azzal, hogy eljöttek a Fogyasztóvédelmi Albizottság ülésére. Magam is igyekszem járni azokat az eseményeket, konferenciákat, ahol ennek a kérdéskörnek a szakmai, tehát nemcsak a politikai, de a szakmai részéről van szó. Így kaptam felkérést előadni az AI Summiton, amely tényleg egy olyan rendezvény, ahol rengeteget tudtam tanulni ezekről a kérdéskörökről.", "Nagyon tanulságos volt számomra, hogy míg két-három éve a Mellár Tamás világképéhez hasonló, technooptimista ‑ sokszor fogom még őt emlegetni, nem véletlenül ‑ narratíva és univerzum került elő, amely azt mondta, hogy adjuk a hatéves gyerekek kezébe az AI-eszközöket, mert le vannak maradva a versenyképességi ranglistán, attól majd jobb lesz, mi ezzel szemben itt a nemzeti oldalon egészen mást vélünk erről a kérdésről: inkább megóvnánk ettől a gyerekeinket, és egyébként voltak erről nagyon termékeny vitáink az elmúlt napokban-hetekben.", "(14.00)", "De ezen világképpel szemben, amely 2-3 éve még ezeken a konferenciákon azért kiterebélyesedett, és ez volt a fő mondanivaló, idén most már 70 százalékban a kritikai hangok, kritikai észrevételek kerültek előtérbe, és mainstreamkutatók, adott esetben a világ kiemelt ágazataiban elismert kutatók, akiket technooptimistaként ismertünk, elkezdték az aggályokat sorolni, hogy a rémálmok kora köszönthet az emberiségre az egész miatt. Én egyébként követtem most jegybankelnök úrnak és kormánybiztos úrnak az egyik ilyen rendezvénynyitó szereplését a héten, és itt is láttam, hogy miket soroltak fel újra a mesterségesintelligencia-témakörben.", "(Barkóczi Balázst a jegyzői székben Berki Sándor váltja fel.)", "Két olyan területet látok, ahol bajban vagyunk, és a kormánynak válaszolnia kellene, a miniszterhelyettes úr pedig egy kiválóan felkészült szakember, én úgy gondolom, hogy tud is ezekre válaszolni. Az egyik kérdésem az, hogy tudnak‑e mondani nekem három olyan magyar startupot, magyar fejlesztést, magyar vállalkozást, amelyik kifejlesztett valami jó dolgot ‑ ugye, ilyet még hallottunk ‑, ezt a piacra vitte sikeresen, ebből meggazdagodott, és egyébként a nemzetgazdaság ebből előre tudott menni. Tehát három ilyet tessenek nekem mondani, és akkor így vitaképessé válik az egész. A helyzet az, hogy bár nagyon sokat beszélnek, beszélünk arról, hogy a magyarországi vállalkozásokat el kellene látni jellemzően ilyen csomagolt, kicsit talán olcsóbb AI-eszközökkel, a tudásátadásról még a GVH piacelemzése is beszél, amely egy kiválóan sikerült anyag, de aztán szembejött egy másik konferencián a statisztika. Magyar közép- és felsővezetőket ‑ tehát nem mikrovállalkozási szinten -megkérdeztek arról, hogy fordítanak‑e AI-eszközökre költségvetést. A kétharmad azt mondta, hogy vagy fordít rá, vagy tervez rá komoly összeget fordítani. Aztán megkérdezték azt, hogy ebből hány vállalkozásnak van mérhető haszna, piaci haszna. Tudják, mi volt a válasz? 9 százaléknak van ebből mérhető, piacosított bevétele. Tehát kicsit néha az az érzése az embernek, hogy használj AI-támogatott eszközöket, ami arra emlékeztet, mint hogy vezesd be az internetet vagy legyen egy honlapod, vagy legyen egy e-mail-címed. Önmagában attól, hogy ezek az eszközök vagy az LLM-rendszerek odakerülnek a vállalkozásokhoz, még nem lesznek sikeres, piaci pozíciókat foglaló magyar vállalkozások. Tehát legyünk ebben őszinték!", "Az önök stratégiája arról beszél, hogy az amúgy is lemaradt Európai Unión belül a még jobban lemaradt Magyarország ne maradjon le még jobban, de nincs arra vonatkozóan stratégia, hogy magyar márkákat, magyar fejlesztéseket hogyan lehet piacosítani, kamatoztatni. Az van, hogy ha egy magyar vállalkozás megjelenik egy jó fejlesztéssel, jön egy multi, és érdekes módon elkezdi ingyen kínálni ugyanazt vagy majdnem ugyanazt a szolgáltatást, ha nem sikerült felvásárolni a magyar céget. A nap végén oda jutunk, hogy bár nagyon sok ilyen fejlesztésről beszélnek, ugyanaz a négy-öt-hat óriáscég uralja a globális piacot, és ezeknek a különböző leágazásai, leányvállalatai kaszálnak irgalmatlan mennyiségű profitot, a másik oldalon pedig a negatív externáliákat, a káros külső hatásokat kizárólag a társadalom fizeti meg, Magyarországon kizárólag a magyar költségvetés.", "Szeretnék visszautalni a két évvel ezelőtti AI Summitra. Nagy Márton miniszter úr akkor ott tartott egy előadást, ahol OECD-forrásokra hivatkozva megemlítette, hogy közép- és hosszú távon a magyar munkahelyek 37 százaléka kerül veszélybe ettől az egésztől, a mesterségesintelligencia-forradalomtól. Bocsássák meg nekem, én utálom a gőzgép példáját meg azt, hogy ez olyan, mint egy kés, és lehet vele értelmes dolgokat csinálni meg valakinek a hátába szúrni. Tehát ezek az elnagyolt példák nem festik le ezt a helyzetet, mert a gőzkorszak fejlesztései évtizedek alatt tudtak terebélyesedni, és volt legalább valami minimális idő társadalmi átállásra; itt most nincs, benne vagyunk a közepében.", "Az a helyzet, hogy amikor a magyar munkahelyek ilyen mérhető része fog veszélybe kerülni, akkor a kormánynak több dologban érdemben reagálni kellene.", "A mi álláspontunk és az én szakmai csomagom alapján létre kellene hozni a magyar munkahelyvédelmi alapot, amelyből kötelező jelleggel fizetni kell az összes olyan magyar ingyenes átképzését, aki vagy már elvesztette a munkahelyét, vagy el fogja veszíteni a munkahelyét az AI félig szabályozott vagy szabályozatlan térnyerése miatt. Adódik a kérdés, hogy hogyan van ez, hogy jönnek itt ezek a globális óriáscégek, hozzák a fejlesztéseket, a magyar munkahelyek elvesznek miattuk, aztán az adófizetők finanszírozzák az ingyenes átképzést. Nem így van. A magyar munkahelyvédelmi alapba persze beleszállhat a költségvetés is, de a nagyobb összeget egyértelműen attól várjuk, hogy ki kell vetni egy bevételarányos, egyszázalékos különadót minden olyan óriáscégre, amely az AI-iparágakban hasít, és ‑ még egyszer mondom ‑ egy félig szabályozott vagy szabályozatlan környezetben ér el elképesztő profitot. A kormány szokott azért rezonálni erre az „extraprofit” kifejezésre, itt arra biztatom őket, hogy rezonáljanak erősebben.", "Nyilvánvaló módon, ha Magyarország egyedül kivetett egy ilyen adófajtát, hát azért az a kilátástalanság egyik szinonimájává válhat, ha nem csináljuk jól, de azt a kormány megtehetné ebben a kérdéskörben, hogy az európai színpadon, az európai térben ‑ végre egy értelmes szabadságharc, nem? – kezdeményezhetnék, hogy az egész Európai Unió vezesse ezt be. Egyébként jó a multicégnek is, mert a munkaerő-utánpótláshoz is hozzájárul mindez. Bár nekem nem az az álmom, hogy magyar emberek tömegesen az AI-szakmában dolgozzanak, mert vannak olyan nemzeti erősségeink, amelyeknek a kiaknázására én sokkal nagyobb figyelmet fordítanék, de az egészen biztos, hogy ha valaki akarja, tehát részt akar venni érdemben ebben a technológiai forradalomban, akkor tegyék lehetővé számára ingyenes átképzéssel.", "Nagyon erősek a félelmeim a tekintetben, hogy globális szinten is, de Magyarországon is több ágazatban ellehetetlenül a munkavégzés a következő években, évtizedekben, a könyvelők példáját szokás ilyenkor sorolni. Valóban vannak olyan munkakörök, ahol nagyon nagy mértékű változásokat fog ez az egész előidézni, de azt is látnunk kell, hogy ezek a változások kezelhetőek lennének egy magyar munkahelyvédelmi alappal. Hozzáteszem, akár európai uniós források megmozgatása is szóba jöhetne ezekben a kérdésekben; nem az elmúlt évek kormányzásának az ütemterve alapján, de ezeket sem zárjuk ki teljesen.", "Tehát a magyar munkahelyvédelmi alap egy kötelező nemzeti minimum lenne. Én úgy gondolom, hogy ezt minden parlamenti erőnek támogatnia kellene, és most kellene leszerződni erre, és ciklusokon átívelő módon csinálni. Kicsit olyan ez, mint az országos bérlakásprogram: 2010 és 2014 között az akkori jobbikosokkal majdnem egyedül mondtuk, aztán most már mindenkinek tetszik. Ha akkor megcsináltuk volna, és nemzeti minimumszerűen végigvisszük, akkor mára a lakhatási válság sokkal kisebb lenne, mint ahogy az most kimutatható. Ez tehát az egyik része.", "Viszont az elmúlt hetekben nagyon-nagyon fontos egyéb javaslatok jöttek be a képernyőidő kapcsán, a digitális eszközök térnyerése kapcsán, és azt mondom, hogy ezek nem csak nagyon alapos javaslatok, de azért itt egy komoly szakmai nehéztüzérség alakult ki a patkónak ezen az oldalán. Dúró Dóra vagy harminc tanulmányt említett, én is igyekeztem hozzájárulni azon források összegyűjtéséhez, amelyek bizonyítják, hogy bizony a kognitív készségekre, a gyermekkorban megszerezhető amúgy normális tudásra, ami kell a felnőttkori, akár munkaerőpiaci érvényesüléshez is, rettenetesen rossz hatással vannak ezek a digitális eszközök. A kormánytól ebben az esetkörben semmiképpen sem azt várnánk, hogy tovább érzékenyítse a fiatalokat és a gyerekeket ezeknek az eszközöknek a feltétel nélküli használatára. A YALE-től kezdve számos egyetemnek a vezető szakemberei egyértelműen kimutatták, hogy a ChatGPT-vel történő esszéírás mennyivel kisebb mértékben használja az agykapacitást, mint a normális, klasszikus módszer. Az említett AI Summiton is több előadásban felmerült, hogy lehetne azért ilyen eszközöket használni, de az iskolában semmiképpen sem. Tehát a klasszikus iskolai oktatáson felül az vitaképes lehet, hogy az értelmesebbje meg az oktató- és segédalkalmazások használhatók legyenek, de én ebben is nagyon visszafogott vagyok. Az, hogy 10-12 éves kor alatt okoseszköze legyen egy gyereknek, valóban a mentális szőnyegbombázás minősített esete.", "Nagyon sokan érezzük magunkat egy ilyen digitális kényszerzubbonyban. Amikor az okoseszközök egyre jobban behálózzák, kizárólagosan irányítják az életünket ‑ őszintén szólva felnőttkorban is egy nagyon komoly nehézség ennek a szabályozását akár a napi munkavégzési rutin során megteremteni ‑, akkor végül is telefonfüggő, okoseszközfüggő, tehát ha úgy tetszik, digitális drogos felnőttektől várják azt, hogy neveljék úgy és okosan a gyerekeiket, hogy ők ne legyenek ilyenek, miközben a képernyőidők statisztikája egy nagyon makacs és nagyon rigid dolog. Tehát amikor 5-6 órányi képernyőidő van egy tízéves környéki gyermek esetében, akkor az semmilyen szempontrendszer szerint nem fogadható el.", "Éppen ezért úgy gondolom, hogy a kormánynak hathatós segítséget kellene nyújtani ezen a területen is, legalább úgy, hogy a szülők számára elérhető és a gyermekek okoseszköz-használatát észszerűen korlátozó alkalmazások terén segítséget kellene nyújtani minden olyan magyar családnak vagy gyermeket nevelőnek, aki ilyen segítség irányába nyitott.", "(14.10)", "Semmiképpen sem az a megoldás, hogy 6 éves korban lebombázzák a gyerekek agyát ezekkel az eszközökkel. Amúgy mire használja majd a ChatGPT-t egy 6 éves? Nem öncélú ez a dolog, hogy nem megint az a technooptimista őrület van mögötte, hogy ha valamilyen új technológiai fejlesztés van, akkor az csak jó lehet, és rá kell ugrani, és az mindenképpen csak előnyös? Mert ezt nagyon sokszor megjártuk már a történelem folyamán. Nem! Az új technológiai fejlesztés nem csak jó lehet, legalább annyi veszéllyel rendelkezik, mint amennyi ‑ idézőjeles ‑ áldása van.", "És továbbmegyek: megkérdőjeleződik a munkaerőpiaci kérdéskör területén, hogy mi a célunk. Az a célunk, hogy a magyar emberek jólétben éljenek, vagy hogy akár az európai vagy a világon azok a polgárok, akik munkát végeznek, jólétben éljenek, és egyébként tudjanak gyarapodni, sokasodni? Vagy pedig az a célunk, hogy az öncélú technikai fejlesztéseket bármi áron végigvigyük a piacon, egy állítólagos hatékonyságnöveléssel, egy fogyatkozó erőforrásokra épülő, rohanó világban, ahol nem a gazdasági fejlődést, hanem a növekedést hajszoljuk. Értik: fogyatkozó erőforrások alapján folyamatos növekedést keresünk. Ez a buli halálra van ítélve, tehát biztos, hogy ez nem lesz egy sikeres pálya.", "Ezenközben el kell dönteni a döntéshozóknak, a jogalkotóknak, a szabályozóknak is, hogy mi a cél. Az a cél, hogy a technológiai mainstreamhez alkalmazkodva a nemzetgazdaságunk ezt minél szélesebb portfólióban ki tudja mutatni? Vagy pedig az a cél, hogy a magyar emberek a szülőföldjükön tudjanak boldogulni? Mert simán lehet, hogy ezeket a legújabb fejlesztéseket a Magyarországon működő multik beépítik. Mondjuk, az itteni bankok már használják, volt is balhé belőle. Emlékeznek, amikor az egyik bank az ügyfélszolgálatára ráeresztette az AI-t, és a bejövő hívások hangmintái alapján szelektált, hogy melyik ügyfél érdemel normális ügyfélszolgálatot és elbánást, és melyik az, aki szerintük csak ventilál, tehát elég neki a B kategória. Ez jön, a rémálmok kora jön. Ha nem szabályozzuk, és ha nem szabályozza egész Európa, akkor ez van előttünk.", "És van egy folyamatos kísértés, mert amikor Európa szabályoz, akkor általában ilyen rossz, lassú, lomha szabályozásokat dolgoz ki, tehát emiatt még le is maradtunk a világpiacon. Tehát folyamatosan lesz egy kísértés, hogy: szabályozz kevesebbet, mert akkor egyszer majd utol tudod érni az USA-t. Ez egyébként nem nagyon sikerült ebben a tárgykörben. Kína utolérése is viszonylag nagy kihívásnak vagy lehetetlennek tűnik, hiszen ott sem azok az adatvédelmi aggályok, sem más ilyen visszatartó szabályozások nem nagyon képeznek gátat, amelyekről mi itt nagyon sokat ‑ és egyébként helyesen ‑ vitatkozunk.", "De önmagában az én legfontosabb célom nem a világpiac utolérése ebben a kérdésben, hanem a magyar emberek szülőföldön való boldogulása. Ehhez magyar munkahelyvédelmi alapra van szükség; ehhez a képernyőidő csökkentésére és a digitális kényszerzubbony közepén valamifajta védőpajzsra van szükség. A javaslat kapcsán erről nem sokat hallottam a kormánypártiaktól, viszont nagyon-nagyon érdekel a véleményük ebben a tárgykörben, amire figyelni fogok.", "Viszont az a kérésem, hogy ne engedjék el a magyar munkaerőt ebből az országból. Ne hozzunk létre olyan helyzetet, hogy nagyon sokan elveszítik a munkahelyüket, és nem marad nekik más, mint kényszerből Nyugatra menni, sokkal rosszabbul kvalifikált, és egyébként lehet, hogy az ittenihez képest jobban fizető, de mégsem a szülőföldön való boldogulást segítő munkakörökbe. Köszönöm a figyelmet."]}