Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat preambuluma szerint a célja az, hogy megállapítsa a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált jogszabályok megállapításáról szóló számos európai uniós rendelet, számos irányelv hazai végrehajtásának kereteit.

A vonatkozó európai rendeletek szerint a tagállami bejelentő hatóságok jelölik ki a mesterségesintelligencia-rendszerek előzetes műszaki megfelelőségét ellenőrző szervezeteket, a tagállami hatóságok gondoskodnak e rendszerek jogszerű használatának utólagos piacfelügyeletéről. Ennek megfelelően Magyarországon is gondoskodni szükséges a bejelentő és a piacfelügyeleti hatóságok kijelöléséről, feladataik és eljárásrendjük részletes meghatározásáról. Az új hatósági feladatokat úgy kell megállapítani, hogy azok illeszkedjenek a meglévő hatósági rendszerhez, különös tekintettel a meglévő ágazati, piacfelügyeleti, hatósági eljárásokhoz.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mesterséges intelligenciára sokáig úgy gondoltak a döntéshozók, mint a jövő technológiájára, amiről persze jó, ha tudunk, jó, ha foglalkozunk vele, de igazi tennivalónk csak a későbbiek folyamán lesz. Mindenki előtt ismert tény, hogy napjainkra mennyire nem igaz ez az állítás. A mesterséges intelligencia felismerésével az emberiség egy olyan küszöbhöz ért, mint akár a tűz tudatos használata, vagy az ember által előállított energia gépezetbe való bevezetése, magyarán a gőzgép, vagy a levegőnél nehezebb tárgyaknak biztonságos repülésre való megalkotása. A mesterséges intelligencia ma már mindennapjaink szerves részévé vált, minden ágazatban jelen van valamilyen formában.

(13.30)

S ez nem csak a professzionális használatra igaz, ez a technológia már régen nem néhány szakember elvont játékszere. Drasztikus változást jelentett ebben a nagy nyelvi modellek, tartalomgeneráló algoritmusok megjelenése. Ennek köszönhetően azok, akik egyébként nincsenek is tudatában nap mint nap, egyrészt használják a technológiát, másrészt pedig felhasználói, fogyasztói a mesterséges intelligencia által előállított tartalmaknak. Elég fényképet készítenünk az okostelefonunkkal, kapcsolatba lépnünk egy nagyvállalat telefonos vagy internetes ügyfélszolgálatával, vagy akár csak lefuttatnunk egy internetes keresést, fotóinkat képgeneráló algoritmusok javítják fel a háttérben, míg kereséseink legelején jellemzően egy mesterséges intelligencia által generált összefoglalót találunk, és a kérdéseinkre adott válaszokat is megtanult adatokból, információkból állítja elő a technológia.

Mindez természetesen veszélyekkel, kockázatokkal is jár. A generált tartalmaknak köszönhetően egyre több a hamis, félrevezető, sokszor személyiségi jogokat sértő szöveg, kép vagy videó. Mindenki hallott már a deepfake-ről, egyre nehezebb eldönteni, mi az igazi és mi nem. A mesterséges intelligencia professzionális alkalmazása pedig munkahelyeket veszélyeztet. Nem is olyan régen még biztos megélhetést nyújtó munkaköröket is teljes mértékben képes kiváltani, gyorsabban, hatékonyabban ellátni a mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligencia ugyanakkor eddig soha nem látott kivételes lehetőségeket is rejt. A mesterséges intelligencia forradalmasíthatja az orvosi ellátást, mindenekelőtt a diagnosztikát, szűréseket, életeket megmentve és jobb életminőséget biztosítva ezzel.

A mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik a versenyképességben is, ugyanis megfelelően alkalmazva javíthatja a vállalkozások és az államigazgatás hatékonyságát, növelve ezzel a termelékenységet és végső soron országos szinten a versenyképességet és a nemzeti összterméket. Nem utolsósorban a mesterséges intelligencia új munkahelyeket is teremt. Ezek az új munkahelyek ráadásul jellemzően magasabb minőségű és magasabb hozzáadott értékű munkát jelentenek azokhoz a munkakörökhöz képest, amelyek a technológiai fejlődés következtében átalakulnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Kormánya hosszú idő óta kiemelt prioritásként kezeli a mesterséges intelligencia kérdését. Határozott célkitűzésünk, hogy Magyarország, a magyar vállalkozások és a magyar állampolgárok nyertesei legyenek a forradalmi technológiai változásnak. Ennek érdekében számos intézkedést tettünk. A több mint négyszáz üzleti, társadalmi és tudományos szervezetet magában foglaló Mesterséges Intelligencia Koalíció javaslatára és kezdeményezésére alkottuk meg 2020-ban Magyarország mesterségesintelligencia-stratégiáját. Határozott célként tűztük ki ebben a dokumentumban a GDP 15 százalékos és a vállalati termelékenység 26 százalékos növekedését 2030-ig a technológia használatának eredményeképpen. Célunk, hogy Magyarországon egymillió új munkahely jöjjön létre a mesterséges intelligencia alkalmazásának köszönhetően, több és jobb munkahelyek ahhoz képest, mint amit a technológia esetlegesen megszüntet vagy kivált. A stratégia nyomán számos intézkedés indult el, több mint 4,5 millió állampolgárt értünk el a technológiával kapcsolatos alapismeretekről szóló mesterségesintelligencia-kihívás képzésünkkel, nagy teljesítményű szuperszámítógép-fejlesztésekbe kezdtünk, kutatásfejlesztési és vállalkozásfejlesztési programokat indítottunk el.

A technológia fejlődésének üteme azonban újabb beavatkozásokat igényelt. Erre tekintettel 2025 februárjától Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosként koordinálja és ösztönzi a kormányzat e területen végzett munkáját. Ennek első eredményeképpen a 2020-ban elfogadott mesterségesintelligencia-stratégia Nemzetgazdasági Minisztérium által vezetett felülvizsgálatára építve immáron a kormánybiztossal karöltve újítjuk meg a dokumentumot, amely elérhető a kormányzati honlapon.

Szükség volt erre a felülvizsgálatra, hiszen az eredeti stratégia elfogadása óta eltelt öt év alatt rengeteg dolog történt ezen a területen, mint például a már előbb említett nagy nyelvi modellek széles körű elterjedése is ebben az időszakban történt. De ugyanilyen horderejű változást jelentett az is, hogy 2024 nyarán megszületett az európai uniós mesterségesintelligencia-rendelet, más néven a mesterségesintelligencia-törvény, a világ első átfogó mesterségesintelligencia-szabályozása. Egy olyan jogszabályról van szó, amelynek hazai alkalmazására a magyar hatóságoknak és vállalkozásoknak is fel kell készülniük az innováció, a versenyképesség, a kis- és középvállalkozások kiemelt szerepe és a társadalmi szempontok legteljesebb kiszolgálása mellett.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ez utóbbi célt hivatott teljesíteni. Ez részben európai uniós kötelezettség, hiszen minden tagállamnak, így Magyarországnak is gondoskodnia kell a mesterségesintelligencia-rendelet végrehajtásáról, a megfelelő hatóságok kijelöléséről. Kapcsolódva ugyanakkor a fent kifejtett célkitűzésekhez, ez egyúttal nemzeti érdek is: a hazai szabályozásunkat oly módon kialakítani, hogy az biztosítsa a fogyasztók védelmét, de egyúttal lehetőséget teremtsen a technológia hazai fejlődésére és széles körű jogszerű alkalmazására is.

Az önök előtt fekvő T/12632. számú törvényjavaslat ezért két fontosabb részből áll. A törvényjavaslat mindenekelőtt kijelöli azokat a hatóságokat, amelyek az Európai Unió mesterségesintelligencia-rendeletének végrehajtásában vesznek részt. Két ilyen hatósági funkciót kell kialakítanunk. Egyrészről önök előtt is ismert lehet, hogy a mesterségesintelligencia-rendelet a felhasználóra jelentett kockázat alapján osztályozza a mesterséges intelligenciát használó rendszereket, alkalmazásokat, és ehhez igazodóan állapít meg különböző követelményszinteket. Számos olyan rendszer létezik, amely nagy kockázatúnak tekinthető, például a munkaerő-toborzásban, pénzügyi szolgáltatásokban vagy a közigazgatásban használt alkalmazások. Ezek ugyanis az állampolgárokat érintően jelentős súlyú döntéseket hozhatnak, így még a forgalomba hozatalt megelőzően garantálni kell a megfelelő műszaki és informatikai hátterüket.

A műszaki megfelelőséget független megfelelőségértékelő vagy -tanúsító szervek is igazolhatják. Ehhez kapcsolódóan minden tagállamnak ki kell jelölnie egy úgynevezett bejelentő hatóságot, amely gondoskodik e megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, ellenőrzéséről és nyilvántartásba vételéről. A törvényjavaslat rögzíti, hogy Magyarországon egyetlen hatóság látja el ezt a feladatot, és megállapítja az ezzel összefüggő alapvető eljárási szabályokat. A törvényjavaslat elfogadását követően az itt adott felhatalmazás alapján a kormány a Nemzeti Akkreditáló Hatóságot jelöli ki erre a feladatra, az erre vonatkozó tervezetet önök is láthatták a jogszabálycsomag társadalmi egyeztetése során.

Másrészről minden tagállamban gondoskodni kell arról, hogy a már forgalomban lévő mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszerek használat közben is ténylegesen megfeleljenek az előírásoknak. Erre piacfelügyeleti hatóságot kell kijelölniük a tagállamoknak. A törvényjavaslat egyetlen piacfelügyeleti hatóság kijelöléséről rendelkezik. A piacfelügyeleti hatóság utólagos ellenőrzést lát el, hivatalból jár el, illetve a hozzá beérkező panasz alapján hivatalból indíthat eljárást.

(13.40)

A törvényjavaslat szerint a piacfelügyeleti hatóságot kötelező szakhatóságként bevonni minden olyan ügyben, ahol mesterségesintelligencia-rendszer vizsgálata indokolt. A törvényjavaslat így garantálja a mesterségesintelligencia-rendszerek ellenőrzésével összefüggő egységes hatósági jogértelmezést. A piacfelügyeleti hatóság emellett ellátja az Európai Unióval való kapcsolattartási feladatokat is ezen a területen. A piacfelügyeleti hatóság gondoskodik továbbá a mesterségesintelligencia-rendszerek előzetes megfelelőségi tesztelését lehetővé tevő szabályozói tesztkörnyezet, a nemzetközi szakzsargonban Regulatory Sandbox működtetéséről is. A kormány a Nemzetgazdasági Minisztériumot jelöli ki piacfelügyeleti hatóságként. A rendelkezések az Európai Uniónak való megfelelőséget szolgálják.

A törvényjavaslat ugyanakkor másik fontos elemként rendelkezik a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács létrehozásáról is. A tanács egy ügydöntő jogkörrel nem rendelkező tanácsadó testületként segíti majd a hatóságok és a kormányzat munkáját. A tanácsban képviselteti magát minden fontosabb, mesterséges intelligenciával kapcsolatos tevékenységet ellátó hatóság és állami intézmény.

A tanács egyik fő feladata, hogy a mesterségesintelligencia-rendelet hazai alkalmazását folyamatosan vizsgálva ajánlásokat és iránymutatásokat adjon ki a rendelet egységes alkalmazása és végrehajtása érdekében. Úgy véljük, hogy erre különösen a következő pár évben nagy szükség lesz. A mesterségesintelligencia-rendelet ugyanis a világ első ilyen szabályozása; nincs erre vonatkozó jogalkalmazási tapasztalat, lényegében egész Európa együtt tanulja és alakítja ki a következő időszakban az erre vonatkozó gyakorlatot.

A tanács ajánlása és iránymutatásai ezt a folyamatot segítik elő, tovább erősítve az egységes jogértelmezést és a gyors alkalmazkodás lehetőségét. A tanács másrészt a kormányzat általános szakpolitikai tanácsadó, javaslattevő testületeként működik majd, az érintett szereplőkkel folyamatosan egyeztetve véleményezi a kormány javaslatait, kifejezetten javasol maga is új intézkedéseket.

Tisztelt Országgyűlés! Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/12632. számú törvényjavaslat az Európai Unió mesterségesintelligencia-rendeletének hazai végrehajtását biztosítja a bejelentési, piacfelügyeleti hatósági funkciók létrehozásával. Mindkét hatóság az egyszerű és gyors ügyintézés, valamint az egységes jogértelmezés érdekében egykapus jelleggel működik majd.

A hatóságok és végső soron a kormányzat működését a Mesterséges Intelligencia Tanács segíti, amely iránymutatásaival és ajánlásaival gondoskodik arról, hogy a hazai intézményrendszer és a hazai vállalkozások rugalmasan tudjanak igazodni a mesterségesintelligencia-rendelet által támasztott összetett követelményrendszerhez. Az önök előtt fekvő szabályozási javaslat így amellett, hogy gondoskodik az állampolgárok magas szintű jogi védelméről, az egykapus rendszer révén, a fent ismertetett stratégiai célokkal összhangban a technológia hazai elterjedését és fejlődését is elősegíti.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalni, majd azt követően elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, elnök úrnak a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)