{"cycle": 42, "id": "166-82", "date": "2025-09-24", "ulnap": 166, "seq": 82, "speaker": "Dr. Pajtók Gábor (Fidesz)", "p_azon": "p066", "faction": "Fidesz", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/12520 A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról", "iromany": "T/12520", "duration_s": 430, "position": null, "chars": 5275, "paragraphs": ["DR. PAJTÓK GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr az expozéjában utalt rá, hogy a közhitelesség szabályozásának kereteit a 2024. évi LXXXII. törvény, az úgynevezett közhiteles törvény teremtette meg. Ugyanakkor a teljes körű jogrendszeri felülvizsgálatra e törvény alkalmazása szempontjából sor kellett hogy kerüljön. S hogy miért, az magából a törvényjavaslat indoklásából is kitűnik. Ugyanis a hatályos nyilvántartási rendszer gyakorlatilag átláthatatlan volt, azért is, mert az egyes nyilvántartások között számos átfedés volt, és a közhiteles adatok pontos megjelölése sokszor elmaradt. Ezért indokolt az egységes szabályozás megteremtése. Ez együtt járt a már meglévő nyilvántartások átfogó felülvizsgálatával, az egyes nyilvántartási adatok kontrolljával, azok közhitelességi jellegük szerinti besorolásával. Ennek megfelelően a törvényjavaslat révén a közhiteles nyilvántartások száma a ténylegesen szükséges minimumszintre fog csökkenni. A közhitelesség joghatásával ezután már csak olyan adat ruházható fel, amely a nyilvántartásának és a közhitelességéről és közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénynek és a végrehajtására kiadott kormányrendeletnek való megfelelőségét és szükségességét a közhitelesség biztosításáért felelős szerv tanúsítja.", "A közhitelesség joghatásának jogszabályból kell fakadnia. Ezt a rendelkezést a törvény 3. §-a tartalmazza. Ebből következően csak azok a nyilvántartások minősülhetnek közhiteleseknek, amelyek megfelelnek a közhiteles törvény kritériumainak, és az ágazati szabályozás kifejezetten deklarálja a nyilvántartás közhitelességét. A közhiteles törvény 18. § (4) bekezdésére figyelemmel a közhiteles törvény hatálybalépése előtt közhitelesen nyilvántartott adatok és nyilvántartások, amelyek nem felelnek meg a törvény rendelkezéseinek, és nem rendelkeznek a közhiteles törvény 15. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tanúsítvánnyal, vagy jogszabály nem rendelkezik külön a közhitelességükről, 2027. január 1-jén elveszítik közhiteles jellegüket.", "(12.50)", "Azaz minden olyan nyilvántartás, amely esetében nem kerül külön kimondásra a közhitelesség, megszűnik hatósági nyilvántartásnak, így közhiteles nyilvántartásnak is lenni. A közhiteles törvény és a kapcsolódó, a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetésével kapcsolatos feladatokról szóló 1415/2024. kormányhatározat értelmében, mint ahogy arra államtitkár úr is utalt, a jogrendszer felülvizsgálata a szaktárcák feladatát képezte. Az Igazságügyi Minisztérium és az Energiaügyi Minisztérium vezette ezeket a munkacsoportokat, amelyek ezt a munkát elvégezték. Ennek a felülvizsgálati munkának a keretében azonosították, felmérték a sok száz nyilvántartást, majd a közhitelességi kritériumok alapulvételével a szaktárcáktól érkezett javaslatok kerültek kodifikálásra.", "A felülvizsgálat alapját egyfelől az egyes adatokhoz kapcsolódó joghatás megléte, másfelől a nyilvántartás vezetéséhez kapcsolódó, azonosítható közérdek képezte. Ahol az egyes nyilvántartásokhoz vagy adathoz joghatás nem kapcsolódott, vagy a nyilvántartás vezetésével kapcsolatban a közérdek nem volt azonosítható, a javaslat a közhitelesség megszüntetését indítványozza. A jogrendszerünk szempontjából meghatározónak számító nyilvántartások, mint például a személyiadat-, lakcímnyilvántartás, anyakönyvi nyilvántartás vagy az ingatlan-nyilvántartás, szükségszerűen mintegy bázis-, vagy ahogy államtitkár úr nevezte, magnyilvántartásként funkcionálnak. Természetszerűen az ezekben foglalt adatok közhitelessége is deklarált. Az egyes szakterületi nyilvántartások ezen magnyilvántartásokhoz fogják igazítani közhiteles adattartalmukat.", "A törvényjavaslat eredményeképpen egyértelműen meghatározható lesz, hogy az adatok közhitelességét mely nyilvántartás biztosítja, az adatokban bekövetkező esetleges változások esetén pedig egyértelművé válik, hogy melyik nyilvántartást kell alapnyilvántartásnak tekinteni. A felülvizsgálat eredményeként, ahol a közhitelesség nem volt indokolt, de a hatályos szabályozás annak nyilvánította, ott deregulációra kerül sor. A dereguláció ugyanakkor nem jelenti sok esetben a nyilvántartás megszüntetését, az pusztán a közhiteles minősülésére és nem magára a nyilvántartásra vonatkozik.", "Szögezzük le, hogy a jogrendszer átláthatósága biztosításának és deregulációjának az első lépését jelenti a törvényjavaslat elfogadása, hiszen ez csak a törvényi szintű szabályozásra vonatkozik. A jogrendszerünkben ugyanakkor nem csak törvényi szinten találkozunk közhiteles nyilvántartásokkal, ezért szükséges, hogy a törvényjavaslat elfogadása után számos kormány-, illetőleg miniszteri rendelet is módosításra kerüljön.", "Tisztelt Ház! Összegezve: az előttünk fekvő törvényjavaslat a közhiteles nyilvántartások szabályozása tekintetében fontos és szükséges rendelkezéseket tartalmaz. A törvényjavaslat elfogadása szolgálja a nyilvántartási rendszer átláthatóságát, egyértelműsíti az egyes szabályozási területeken a közhiteles adatok körét, és összhangot teremt a közhiteles törvénnyel.", "Megköszönve megtisztelő figyelmüket, kérem, hogy az előadottakra figyelemmel támogassák az előttünk lévő törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)"]}