Font Sándor (Fidesz)

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Magam is hezitáltam, hogy szóba hozzam‑e, amit Földi Judit képviselőtársam, Mezőgazdasági Bizottságunk alelnöke szóba hozott, a szőlő aranyszínű sárgasága veszélyét. Szeptember 10-én kaptam egy levelet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökétől és főtitkárától, amelyben tájékoztatnak ennek a fertőzésnek a következményeiről, és hogy legyek segítségükre abban, hogy minél kisebb káreseményt regisztráljunk a későbbiekben ezzel a betegséggel kapcsolatosan.

Hiszen tisztázzuk: önmagában az ilyen megbetegedett tőke nem terjeszti a betegséget a szomszéd tőkére, és a szőlő leszedésével sem terjesztjük a betegséget, hanem ennek sajnálatos módon van egy köztes gazdája, az amerikai szőlőkabóca, amely az általános felmelegedéssel délről, Olaszország, Szlovénia területéről először Zala megyét érte el, és most már a 24-ből 12 borvidékünket, délről egyértelműen terjeszkedik fölfelé, Bács-Kiskun megye déli részén és sajnálatosan a Balaton közelsége miatt Zala megyében szintén számtalan helyen kimutatásra került.

A szőlőkabóca megjelenése következtében a tőkék láthatóan fertőzötté váltak. Ennek a fertőzésnek a következménye sajnálatos módon az, hogy ez a tőke néhány év alatt elveszti termőképességét. Ha nem tudjuk megfékezni a szőlőkabócát ‑ mert egyedül annak az irtásával lehet a betegséget fékezni ‑, akkor a szőlőkabóca néhány tőkéről az egész területet lefertőzi. 30 százalékos fertőzöttségnél el kell rendelni a teljes kivágást ‑ jelenleg már történtek ilyen kivágási elrendelések Magyarországon ‑, és ha jól emlékszem, legalább három évig nem lehet oda újra szőlőt ültetni. Tehát egy iszonyú káreseményhalmaz előtt állunk, ha ebben nem lépünk.

Én válaszoltam elnök úrnak és főtitkár úrnak, amely válaszom lényege, hogy mint a Mezőgazdasági Bizottságban működő Szőlő-, Bor-, Pálinka Albizottság elnöke ennek a keretében egy széles körű szakmai konferenciát szeretnék összehívni relatíve rövid időn belül. Ebben kértem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa segítségét, hogy jelöljék meg azokat a szervezeteket, tudósokat, egyesületeket, kutatókat és érintett hegyközségeket, borvidékeket, akik már tapasztalati úton vagy tudományos munkásságuknál fogva rendkívül értik, hogy miről van szó, és próbáljuk meg.

Én a következőket mertem javasolni, ajánlani a HNT elnöke felé: ki kellene térnünk ezen a konferencián a gazdák tájékoztatására, a tünetek felismerésére, hiszen nagyon sok gazda nem látott még ilyet, azt sem tudja, hogyan kell nézni ezt a tőkét, amely ilyen betegségben szenved, magyarul: nem ismeri fel, hogy az ő egyik vagy másik tőkéje fertőzött‑e a nagy ültetvényben. Ilyenkor, ha csak egy-két tőkét ismerünk fel, azonnal ki kell vágni gyökerestül, tehát minimum egy méter mélyen le kell menni a gyökér kivágásával, és el kell égetni, meg kell semmisíteni ezeket a tőkéket. Ekkor van esély, hogy nem történik további fertőzés. De ez nem elég, mert az a kérdés, hogy a szomszédnál is van‑e, hiszen ‑ mint említettem ‑ itt egy repülő rovar terjeszti ezt a betegséget.

Tehát fontos a betegségtünetek felismerése, a riasztási lánc megszervezése hegyközségenként a tünetek elsődleges megjelenésekor, a csapdázás leghatékonyabb módszerének kötelező elrendelése. Színes, ragacsos csapdákkal lehet megnézni, hogy mennyi repülő rovar van egy-egy területen, ezt a ragadványlapon való leragadás sűrűsége, a rovarok odatapadásának a sűrűsége mutatja meg, hogy mennyire fertőzött egy körzet. Ilyen csapdaanyagokat kell eljuttatni a gazdákhoz, az egyedi tőkekivágások szakszerű elvégzésének metodikáját, a betegséget terjesztő rovar elleni fellépés leghatékonyabb módszerét, vegyszereinek kidolgozását, a permetezési szükséglet minimális, maximális elvégzésének optimalizálását, és el kell rendelni a még akár az idén ősszel elvégzendő feladatokat. Bármilyen jogszabály akadályozza jelenleg a Nébihnek vagy bármilyen szervnek a működését, fontos ezeknek az akadályoknak az azonnali elhárítása, a hatékony munkavégzést akadályozó bármilyen jogszabály átalakítása és ennek a célnak az alárendelése.

(9.50)

Itt azért van egy elég komoly probléma: a szőlőtermesztők döntő többsége agrár-környezetgazdálkodási pályázaton vesz részt. Ez az Uniónak egy nagyon hasznos programja, amelyben arra ösztönzi a gazdákat, hogy minimalizálja a vegyszerkijuttatás mennyiségét a gombás betegségek ellen is, és meghatározott környezetbarát szereket enged csak meg az AKG-ban részt vevő gazdálkodóknak vegyszerhasználatra, és különösen vissza szeretné és vissza akarja szorítani a rovarok elleni, méregtartalmú vegyszerek használatát. Például a szőlőmolyok ellen ugyanígy csapdázásos módszerrel védekezünk, azaz figyeljük, hogy mennyi a szőlőmoly, és például nálam, a gazdálkodásomban két éve nem kellett méreganyagot kijuttatni, mert olyan minimális volt a szőlőmolyok megjelenése.

Igen ám, csak az EU még egy problémát elkövetett: leszűkítette az úgynevezett méreganyaggal rendelkező vegyszerek használatát, viszont ezt a fránya jószágot, ezt az amerikai szőlőkabócát bizonyos méreganyagokkal lehetne csak megölni ‑ itt nincs mese, erről van szó ‑, de jó néhány, hatóanyagot tartalmazó vegyszer kivonásra került, megtiltásra került az Európai Unióban, és különösen azoknak a gazdáknak, akik az AKG-ban, tehát az agrár-környezetgazdálkodási programban vesznek részt. Itt egy óriási dilemma van: pusztuláshoz vezet az, amit az amerikai szőlőkabóca terjeszt, és nekünk most meg kellene ölni egy olyan méreganyaggal, amit egyébként az EU meg kivont, és ha én használnám, akkor engem kitiltanának az AKG rendszeréből, az agrár-környezetgazdálkodási rendszerből.

Nos, ilyen és ehhez hasonló dilemmákat kellene ezen az általam javasolt konferencián feltárni, megbeszélni, és utána a tettek mezejére lépni, hogy kinek mi a feladata, mind a hegyközségi rendszereknek, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa országos szervezetének és az egyes helyi hegyközségeknek, a gazdálkodóknak és az államigazgatásnak, a hatóságoknak, a Nébihnek. Mint említettem, a vegyszer-engedélyezési kérdésnél lehet, hogy el kell menjünk egészen az Unióig, hogy a hatékonyságot tudjuk biztosítani ennek a szőlőkabócának az elpusztításánál.

Képviselő asszony inspirált ezekre a gondolatokra. Készen állunk a tettek mezejére lépni. Várom a HNT viszonválaszát, hogy nevesítse az általa javasolt tudós, szakmai, ehhez a területhez értő csoportok megnevezését. Nekem is van jó néhány ilyen meghívandó fél az elképzelésemben, és remélem, hogy október elején már sort tudunk keríteni erre az első megbeszélésre. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)