Dudás Róbert (Jobbik)

DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Sokadjára is rájöttem, hogy bár egy vezérszónoki felkészülésnél nagyon fontos az ismeretek begyűjtése, különösebb jegyzetek készítése helyett viszont részt kell venni a vitán. Tehát az igazán fontos és gondolatébresztő szavak itt hangoznak el. Én megmondom őszintén, tiszteletben tartva mindenkinek a véleményét, legyen az pozitív vagy negatív, hangozzanak el érvek pró és kontra, én ezeket mind tiszteletben tartom.

Azt azért szeretném kérni, bár nyilvánvalóan nem fogják meghallani a kormánypárti padsorokban ezt a hangot tőlem, hogy próbáljunk a tárgyra koncentrálni, és ne politikai... Azt mondják, hogy nem ideológiavezérelten kell az energiabiztonságról beszélni, akkor ezt az előző felszólalásban sem így kellett volna szerintem. Próbáljunk ténylegesen a tárgyra koncentrálni!

Egy rendkívül fontos kérdésről beszélünk, és azt gondolom, nyugodtan kijelenthetjük, hogy baj van. (Hollik István közbeszól.) De én végighallgattam képviselőtársamat, ugyanezt kérném szépen öntől én is. Baj van, itt a kérdés az, és azt kell tisztáznunk, hogy egyébként miért is van, hogyan alakult ki ez a baj, kinek köszönhető.

Az, hogy az Európai Bizottság egy ilyen jelentéstervezetet készített, és ezt most a magyar Országgyűlés véleményezi, erről vannak pozitív és negatív vélemények. Nem beszélünk Amerikáról, amiről beszélnünk kellene. Egyetlenegy szót nem hallottam a kormánypárti padsorokból, csak az ellenzéki oldalról az amerikai álláspontról. De az igazán nagy baj az, hogy amennyiben az Unió részéről történik egy ilyen lépés, vagy az Amerikai Egyesült Államok részéről történik egy lépés, az elmúlt tizenegynéhány év magyar kormányzása lehetővé tette számukra azt, hogy egy ilyen lépéssel bajba vagy veszélybe sodorhatják Magyarországot. Ez nem másnak, nem 2010 előttinek, nem a jelenlegi ellenzéknek, ez önöknek köszönhető. Ki fogok térni a diverzifikáció helyzetére, annak pozitívumaira és negatívumaira is, mert azt gondolom, hogy ez így korrekt.

Igazán korrekt az lett volna, ha önök tényleg azt mondják, hogy a magyar családok energiabiztonságát nézik, és csak ez a legfontosabb, akkor beszélnek az amerikai tervekről is. Az elmúlt hetekben az amerikai energiaügyi minisztérium részéről elhangzott, hogy szankcionálni fogják az orosz energiabehozatalt. Majd megszólalt az amerikai külügyminiszter, hasonló gondolatokkal megerősítette ezt, majd jött Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, aki azt mondta, hogy hajlandó szankciókat bevezetni, és képes arra, hogy 500 százalékos vámot vessen ki ‑ még ha legyintenek is a kormánypárti padsorokban: 500 százalékos vámot vessen ki ‑ azokra az országokra, akik egyébként orosz energiahordozókat használnak.

Akár még legyinteni is lehetne, mert tudjuk az elmúlt időszakból, hogy elnök úr részéről az 500-ból másnap vagy a következő héten akár teljesen más számok is kijöhetnek, emögött viszont más van. Egy olyan törvénytervezet van az amerikai kongresszus előtt, kétpárti egyetértéssel és támogatással, ami azt célozza, hogy szólítsa fel Oroszországot az Amerikai Egyesült Államok, hogy kössön békét Ukrajnával. Amennyiben ez záros határidőn belül nem történik meg, akkor jön a szankció. Donald Trumpnak nem lehetősége fog nyílni szankcionálni az orosz energiahordozókat használó országokat, hanem törvényi kötelessége lesz, és a kettő között óriási a különbség.

Beszélhetünk természetesen arról, mint ahogy említették a kormánypárti padsorokból, hogy amennyiben Magyarország, Szlovákia és az Európai Unió nem vásárol orosz energiahordozókat, de Kína és India megvásárolja, majd egyébként harmadik országként vásároljuk tőlük, egyébként jóval drágábban, és a többi, és a többi, akkor abba az orosz gazdaság nem roppan bele. Amennyiben viszont Amerika ‑ és én nem kívánom, hogy Amerika meghozzon ilyen lépést, félreértés ne essen, nehogy azt gondolja bárki is, de ez sajnos nem rajtunk fog múlni ‑ ezt a lépést megteszi, akkor jöhet itt harmadik ország, meg negyedik ország közbeiktatásával, meg olcsó orosz energiahordozó, mert azt minden egyes, még a fejlett vagy fejlődő országok gazdasága is megérzi.

Hogy ez helyes lépés‑e vagy sem, és hová fog vezetni, az egy másik kérdés. De amikor arról beszélünk, hogy az európai uniós jelentés kettő és fél év múlva, szűk kettő és fél év múlva róna ránk komoly hatásokat, és kellene megszüntetnünk az orosz energiahordozók behozatalát, ez heteken, hónapokon belül bekövetkezhet amerikai részről. És nemhogy nem tárgyal róla a magyar Országgyűlés, hanem egy szó nem hangzik el erről.

Tehát, amikor azt mondták a kormánypárti padsorokban, hogy kilóg a lóláb bizonyos ellenzéki felszólalás kapcsán, hát, én azt gondolom, pontosan itt lóg ki a lóláb, hogy nem lehet és nem mernek egyébként sem az orosz, sem az amerikai vezetés irányába kritikát megfogalmazni. Önök még akkor sem fogalmaznának meg kritikát az amerikai vezetés irányába, ha az 500 százalékos vám miatt az energiahordozók megdrágulnának… (Nacsa Lőrinc közbeszól.) ‑ nem, a magyar családok egyébként nem így nevetnének, mint önök ezeken a döntéseken ‑, az energiahordozók megdrágulnának, és megdrágulna az energiahordozók drágulása vagy annak hiánya miatt minden más is.

Tehát én arra kérem egyébként mind az Energiaügyi Minisztériumot, mind a Külügyminisztériumot, aminek most nincs itt képviselője, hogy foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, kezdjenek tárgyalásokat az Unión kívül az Amerikai Egyesült Államokkal, az amerikai adminisztrációval ‑ most jó a kapcsolatuk ezzel az adminisztrációval ‑, hogy ez egyébként tényleg, ahogy fogalmaztak, egy tüdőlövés lenne a magyar gazdaság és a magyar családok számára.

A rezsicsökkentés az egyik legfontosabb érv, aminek a fenntartásával szoktak érvelni annak érdekében, hogy orosz energiahordozót tudjunk a jövőben is vásárolni. Azért, támogatva a családok olcsó energiához jutását és a rezsicsökkentés fenntartását, nézzük meg, hogy milyen pilléreken is áll ma Magyarországon a rezsicsökkentés! (Nacsa Lőrinc: Igen!) Tehát a gáz esetében ‑ mondom, képviselő úr ‑, a gáz esetében a rezsicsökkentett összeg 102 forint/köbméter. Amennyiben az átlagfogyasztás fölötti fogyasztás van, akkor az 747 forint, tehát több mint hétszeres árról beszélünk. Tavalyi adatokat mondok, éves viszonylatban és éves átlagban ez 147 forintra jön ki. Mondhatjuk persze természetesen, hogy az átlag alatt fogyasztók a lakosság 92 százalékát teszik ki. (Nacsa Lőrinc: Ezt mondjuk!) Ezt mondjuk, igen, akkor nézzük meg, ki az a 8 százalék! Nemcsak a nagyobb házzal rendelkezők meg a tehetősebb emberek... (Nacsa Lőrinc Varju Lászlóra mutat.) Nem... Én azt gondolom, hogy kellő komolyság azért elvárható lenne, amikor azt mondják, hogy a magyar családok biztonságáról van szó, és folyamatosan végig ‑ hát, nem is tudom ‑ poénkodja, meg nem is tudom, mit csinál Hollik, illetve elnézést, nem Hollik, hanem Nacsa képviselő úr, államtitkár úr ‑ még nagyobb a baj. Több mint hétszeres árat fizet egyébként a 8 százalék.

No, de ki az a 8 százalék? Az a 8 százalék, azok a cégek, azok a szolgáltatók, azok a boltok, azok a pékek, azok a húsüzemek ‑ és lehetne sorolni ‑, amelyek egyébként az ő szolgáltatásaikra és termékeikre ráteszik, hiszen rá kell hogy tegyék a többletköltségeket. Ezért lehet, hogy kevesebb gázszámlát fizet a háztartások 92 százaléka, de a környezetükben szinte minden más ezenkívül megdrágul, így maga a gáz lehet, hogy olcsó, az élet viszont drága.

Azzal viszont, hogy egyébként bár csak 8 százalék fizet több mint hétszeres, majdnem hét és félszeres árat, nagyjából a tavalyi évben 147 forintra jött ki az átlaggázár, amit a magyar cégek és a lakosság és a közületek és közüzemek fizettek. Tehát egyfajta keretfinanszírozás van, hiszen az átlag fölött vagyunk, bocsánat, a rezsicsökkentett ár fölött vagyunk, tehát azt, hogy a 8 százalék olyan mennyiséget fogyaszt, hogy többet, mint a 92 százalék, ez jól mutatja. Tehát egyfajta keretfinanszírozás van, és az egyébként jóval, de jóval, ötször-hatszor a világpiaci ár fölött fizető 8 százalék tartja el egyébként a rezsicsökkentett árat.

(11.40)

Egy másik pillért is hadd említsek még meg, ez pedig az, hogy az idei év első félévében a magyar költségvetésben nagyjából 500 milliárd forint jelent meg a rezsicsökkentés támogatására. Tehát amikor arról beszélünk, hogy az olcsó orosz energiahordozók teremtik meg a rezsicsökkentés lehetőségét ‑ nem, maguk a fogyasztók teremtik meg a rezsicsökkentés lehetőségét, illetve a magyar költségvetés teremti meg, amit egyébként a magyar adófizetők adnak össze. Tehát a magyar embereknek köszönhető, és még véletlenül sem a magyar kormánynak.

Számos dolgot felírtam az önök által elmondottakból, de én azt gondolom, csatlakozva önökhöz, hogy a magyar családok ellátása és energiabiztonsága a legfontosabb, és kérem még egyszer, sokadjára, hogy az Unión kívül, az uniós hivatalokon, intézményeken, a Bizottságon kívül vegyék fel az Amerikai Egyesült Államokkal is a kapcsolatot, mert lehet itt szidni Brüsszelt, és hogy mi lesz két és fél év múlva, de ha az amerikai szankciók életbe lépnek, mert egyébként a kongresszus úgy határoz... ‑ önök azt mondják, nem félnek senkitől megvédeni a magyar szuverenitást, akkor Amerika irányába is tegyék meg, és onnan se féljenek megtenni ezt.

A diverzifikáció kapcsán csak nagyon röviden, ígértem, hogy erről is szót fogok ejteni. Számos lépés történt földgáz tekintetében, a diverzifikáció tekintetében. Egyetértek Nacsa képviselő úrral, illetve a miniszterhelyettes úr is részletesen elmondta ezt a bizottsági ülésen, hogy Szlovéniát leszámítva, mondjuk így, minden szomszédos ország irányába be vagyunk kötve. Ez egy nagyon fontos lépés volt. Nagyon fontos lépés, amit a napenergia tekintetében elért az elmúlt időszakban Magyarország a magyar kormány segítségével, ez a magyar lakosságnak rendkívül fontos.

De diverzifikáció kapcsán a kőolaj tekintetében ennek pont az ellenkezője mondható el. 2021-ben az orosz kőolaj behozatala Magyarország kőolaj-behozatalának a 60 százalékát tette ki. Ez a tavalyi évre 80 százalékra emelkedett, az idei évben pedig 92 százalékra. Nem évtizedes távlatokról beszélek, hanem négy évet karoltam föl, és a több mint 30 százalékkal majdnem 100 százaléknál tartunk.

Tehát értem, hogy érzékenyen érinti nem a magyar gazdaságot, hanem a magyar kormány politikáját a kőolaj diverzifikációjának elmaradása miatt az esetleges mostani tiltás. Számomra teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy minden európai ország csökkentette, van, amely megszüntette, ki kevésbé, ki jobban, de Magyarországon a kőolaj-behozatal Oroszország irányából nem némiképp nőtt, hanem drasztikus lépést vett, sajnos nem a számunkra pozitív irányba.

Arra kérem tisztelettel a minisztériumot, hogy amennyiben az energiabiztonság tényleg ennyire fontos, akkor azt ne ideológiai szemüvegen keresztül nézzék, és persze Brüsszelnek mindig ellent kell mondani, Amerikának pedig nem, sőt, Amerikának nem merünk ellentmondani, akkor a kritikáinkat mind Brüsszel, mind Amerika irányába tegyük meg, és tárgyalásokat kezdjünk ne csak Brüsszellel, hanem Amerikával is, mert ténylegesen az energiaellátás a legfontosabb Magyarország és a magyar családok számára.

Egyébként a szuverenitásvédelmi jelentést az önök részéről, ami kritikát támasztottak az Unió jelentésével szemben, nem tudjuk támogatni, mint ahogy azt már a bizottsági ülésen is elmondtam, mert ténylegesen az kell hogy legyen a cél, hogy a háborúnak vége legyen, és ha ez egy lépés a háború befejezéséhez, akkor nekünk ezt meg kell tenni. Az energiabiztonság tekintetében pedig vannak más lehetőségek, ezt kell megragadni a kormánynak. Köszönöm szépen.