Tessely Zoltán (Fidesz)

TESSELY ZOLTÁN, az Európai Ügyek Bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ritka és egyben megtisztelő alkalom, amikor az Európai Ügyek Bizottságának elnöke előterjesztőként szólalhat fel a plenáris ülésen.

A lisszaboni szerződés 2. jegyzőkönyve alapján a nemzeti parlamentek előzetes ellenőrzést végezhetnek egy konkrét uniós jogszabálytervezetről a szubszidiaritás elve érvényesülésével kapcsolatban. Az eljárás az uniós jogon alapul, míg az egyes eljárási lépéseket a parlamenti jog szabályozza. Ez alapján az Európai Ügyek Bizottságának a hatáskörébe tartozik az eljárás lefolytatása. A sárga laposnak is hívott eljárás célja, hogy a nemzeti parlamentek szükség esetén együttesen megakadályozhassák, hogy az Európai Bizottság az uniós jogalkotás során túllépje a hatáskörét. Ilyenkor azt szükséges vizsgálni, hogy egy adott kérdésben az uniós szintű fellépés vagy a tagállami intézkedés az eredményesebb.

Az Európai Bizottság a 2. jegyzőkönyv alapján évente átlagosan száz jogi előterjesztést küld meg a tagállami parlamenteknek véleményezésre, ezért az eljárás az Európai Ügyek Bizottsága részéről a kormánnyal történő szoros együttműködést indokol, hiszen az uniós döntéshozatal korai szakaszában kell a magyar álláspontot kialakítani az uniós jogi aktusról. Ráadásul az eljárásra csak hat-nyolc hét áll rendelkezésre, így jelen vizsgálat tekintetében a határidő 2025. október 6-án jár le. A jelenlegi eljárást Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kezdeményezte a jogi szakmai aggályok közlésével. Fontos megemlíteni, hogy a szlovák parlament hetekkel ezelőtt a szubszidiaritás elvével ellentétesnek ítélte meg az általunk most vizsgált rendelettervezetet.

Az Európai Ügyek Bizottsága szeptember 17-ei ülésén megkezdte a szubszidiaritás elvének vizsgálatát az orosz földgáz behozatalának fokozatos megszüntetéséről szóló rendelettervezettel kapcsolatosan, és a tegnapi ülésén döntött a bizottsági indítványok előterjesztéséről, azért, hogy az Országgyűlés állapítsa meg a szubszidiaritás elvének sérelmét. Engedjék meg, hogy röviden beszámoljak a tegnap délelőtti bizottsági ülésről, mivel a bizottság nem tudott egyhangú álláspontra helyezkedni‑e kulcsfontosságú kérdésben.

A Jobbik- és a Momentum-frakció bizottsági tagjai nem támogatták ezt az eljárást, alaptalannak és a szuverenitásvédelem hibás értelmezésének tekintették. Tették ezt annak ellenére, hogy az Energiaügyi Minisztérium bizottsági ülésen megjelent államtitkára, Steiner Attila hangsúlyozta, hogy az energiaellátás további diverzifikációjának földrajzi és fizikai korlátai vannak. Kiemelte, hogy Magyarországon az utóbbi években kiépültek a szomszédos országokkal az interkonnektorok, ami a diverzifikációt segíti, de a kapacitásuk egyelőre korlátozott. Kiemelte, hogy az uniós rendelettervezet elsősorban Magyarország és Szlovákia energiaellátásába jelent aránytalan beavatkozást. Azt is hangsúlyozta, hogy ezen parlamenti eljárásra is szükség van a magyar érdekek védelmében, a versenyképes energiaár megőrzése céljából.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vizsgált uniós rendelettervezet elsődleges célja az orosz vezetékes és cseppfolyósított gáz uniós behozatalának megszüntetése 2026. január 1-jétől, a fennálló hosszú távú, egy évet meghaladó időtartamra szóló szerződések vagy tengerparttal nem rendelkező tagállamok esetében ez a határidő 2028. január 1-je. A jogi tervezet elfogadása esetén ez utóbbi dátum volna a határidő hazánk és Szlovákia számára.

Oroszországtól 2024-ben további nyolc uniós tagállam vásárolt vezetékes vagy LNG-gázt: Olaszország, Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Ausztria és Csehország. 2024-ben több gázt vásároltak az uniós tagállamok, mint az előző évben. Amennyiben ezt a beszerzési forrást hirtelen lezárnánk, akkor máshonnan kellene Európába behozni azt az évi 52 milliárd köbméter gázt. Ez a mennyiség több mint tízszerese a hosszú távú szerződésben hazánk részére lekötött orosz gáznak.

Az energiaellátást alapvetően meghatározó kérdésről van tehát szó. Érdemes hangsúlyozni, hogy ez a rendelettervezet nem tartalmaz korlátozó szabályozást az Oroszországgal történő nukleáris együttműködésre, amely öt uniós tagállamot érint ‑ de, mint tudjuk, az ördög sohasem alszik.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Bizottságot az uniós szerződések őrének nevezik. Ebben az esetben azonban valami nagyon félrement, vélhetően szándékosan és egyértelműen politikai kottából játszik az újabb Von der Leyen-bizottság.

(10.30)

A rendelettervezet kapcsán a két fő kifogásunk ‑ ahogyan az a jelentésből is kitűnik ‑ a hibás jogalap és a tagállami hatáskörök korlátozása az egyhangú tanácsi döntéshozatal megkerülésével.

Az Unió közös kereskedelempolitikáját szabályozó 207. cikk a választott jogalap az Oroszországból származó földgáz behozatalának megtiltására. Az Európai Bizottság a behozatali tilalmat kereskedelmi intézkedésnek tekinti, de arra nem adott magyarázatot, hogy miért. Ez azért vitatható, mert korábban a Tanács a közös kül- és biztonságpolitika keretében az Európai Unió működéséről szóló 215. cikke alapján egyhangúlag fogadta el az Oroszországból származó egyéb energiahordozók, szén vagy nyersolaj behozatali tilalmát korlátozó intézkedéseket, azaz szankciókat.

Megfelelő, kellően indokolt magyarázat nélkül a 207. cikk mint választott jogalap, a jogalapshopping esete. A korábbi szankciós jogalap, a 215. cikk helyett a mostani szankciós jellegű rendelettervezetnél kereskedelempolitikai jogalapot akar használni a Bizottság, a 107. cikket. Ez felveti annak a vélelmét, hogy mindez a tanácsi egyhangúság megkerülése érdekében történik.

A rendelettervezet második jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikkének (2) bekezdése, amely az EU-tagállamoknak garanciális jelentőségű. E cikk rögzíti, hogy az uniós energiapolitikai intézkedések „nem befolyásolhatják a tagállamok jogát az energiaforrások kiaknázására vonatkozó feltételek meghatározására, továbbá nem befolyásolhatják a tagállamok különböző energiaforrások közötti választását és energiaellátásuk általános szerkezetét”.

A fentiek alapján az egyes tagállamok saját energiamix-meghatározása az adott tagállam kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdés. A rendelettervezetben szereplő intézkedések azonban jelentősen beavatkoznak az EU-tagállamok azon jogába, hogy meghatározzák saját energiaszerkezetüket és az energiaellátás általános szerkezetét. Ráadásul érzékeny energiapolitikai információk megosztását is eredményeznék, mindazon túl, hogy a tagállamok diverzifikációs tervek készítésére is kényszerítve lennének.

Ehhez kapcsolódva emelném ki a szerdai bizottsági ülésen elhangzottakat. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára arra mutatott rá, hogy a rendelettervezet közvetve határozná meg az érintett tagállamok energiamixét azzal, hogy a gáz- vagy az olajimportból kizárna egy fontos beszállítói országot, azaz nem a földgázt vagy az olajat zárná ki, csak cinikus módon annak származási helyét, az orosz földgázt vagy olajat zárná ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! További kifogásunk, hogy nem készült, illetve nem áll rendelkezésre az uniós fellépés igazolásához szükséges hatástanulmány, amely minden EU-tagállam vonatkozásában vizsgálta volna a rendelettervezet energiapolitikai hatásait. A rendelettervezet azt sem vizsgálta, hogy milyen feltételekkel és költségvonzat mellett lehet a hatályban lévő hosszú távú energiavásárlási szerződéseket felmondani, ahogyan azt sem, hogy az így keletkező fizetési kötelezettségeket ki és hogyan téríti meg.

A rendelettervezet egyes közép-európai tagállamok energiaszerkezetét és az ott meglévő energiaárakat érintené a leghátrányosabban. Magyarország egyértelműen ezen EU-tagállamok közé tartozik. Noha a rendelettervezet nem lehetetlenítené el Magyarország energiaellátását, de nagyon jelentős, az előzetes kalkulációk alapján több mint 20 százalékos, a tervezet céljaihoz képest aránytalan költségnövekedést eredményezne Magyarországon a lakossági fogyasztók és a vállalkozások számára.

Álláspontunk szerint az uniós versenyképességet nem a korlátozás, hanem éppen az alternatív földgázbeszerzés feltételeinek javítása szolgálná. Emellett az ez irányú EU-s források visszatartása helyett uniós finanszírozásra lenne szükség a diverzifikációhoz szükséges infrastrukturális beruházások megvalósítására a szűk keresztmetszetek feloldása érdekében.

A rendelettervezet számunkra tehát a jelenleginél lényegesen magasabb energiaárakat és ezáltal versenyhátrányt jelentene. Az Európai Ügyek Bizottsága a fentiek alapján megállapította, hogy az orosz földgáz behozatalának fokozatos megszüntetéséről szóló uniós rendelettervezet sérti a szubszidiaritás elvét, ezért kérem, támogassák a bizottsági önálló indítvány és a határozati javaslat elfogadását.

Kérem, engedjék meg nekem, hogy innét, az Országgyűlésből küldjem üdvözletemet Martonvásárra, ahol a mai napon a Brunszvik Teréz-emlékév keretei között zajló rendezvénysorozat részeként zajlik a Nemzeti Sírkertbe sorolt sírhelyeket jelölő okosparcellakő átadási ünnepsége a Brunszvik Teréz-mauzóleumnál.

Ezt követően pedig átadásra kerül a város új bölcsődéje, amely az unokatestvér, mármint Brunszvik Teréz unokatestvére, a bölcsődék létrehozásánál bábáskodó Brunszvik Júlia nevét viseli. Annál is inkább méltó e helyről megemlékeznünk az idén 250 éve született Brunszvik Terézről, mert az ő hagyatéka Martonvásár város határain messze túlmutat, hiszen ez a kora legműveltebb asszonyának tartott nő nemcsak okos, de tudatos és reformer volt. Olyan nő, aki az akkori korszellem ellenére önállóan gondolkodott és cselekedett, aki jövőt formáló gondolatai között mindenekelőtt hitt az oktatásban, és azt vallotta, a nevelés teszi az embert, és az ember teszi a hazát.

Brunszvik Teréz az oktatás, a nevelés, a nőnevelés nagyasszonya, óvodák, bölcsődék, cselédiskolák alapítója országszerte. A levert 1848-49-es szabadságharc után az ellenállási mozgalom fontos alakja. Beethovennel való, zeneszereteten, szellemi és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolata hozta a zeneóriást Magyarországra, Martonvásárra, és tette Martonvásárt Beethoven és a grófnők városává, a kisvárosok grófnőjévé.

(10.40)

Köszönet Martonvásárnak, a martonvásáriaknak, hogy méltó módon éltetik Brunszvik Teréz hagyatékát.

Mindezek után ismételten kérem önöket, hogy támogassák a bizottság indítványait. Kérem a tisztelt Házat, az Országgyűlés állapítsa meg, hogy a rendelettervezet sérti a szubszidiaritás elvét. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)