Dr. Fónagy János (Fidesz)
2025-09-23 · 165. ülésnap · előterjesztő nyitóbeszéde · 9:45 · Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkáraSzöveg7 065 karakter · 15 bekezdés · JSON
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A digitális korszakban az adatok értékes eszközzé váltak. A digitális átalakulás teszi lehetővé, hogy a hatóságok adatokat gyűjtsenek, elemezzenek, értelmezzenek és végül erre alapozzák döntéseiket. Ennek a munkának az országhatárok sem szabhatnak gátat. A nemzetközi információcsere az adóhatóságok számára nélkülözhetetlen a határokon átnyúló gazdasági ügyletek feltérképezéséhez és vizsgálatához. Minderre szükség van a feketegazdaság elleni küzdelemben is.
Az önök előtt fekvő három nemzetközi megállapodást kihirdető törvényjavaslat az adóhatóságok közötti adóügyi információcsere nemzetközi sztenderdjeinek megfelelő módosulását, az információcsere szélesítését eredményezi. A három nemzetközi megállapodás kihirdetése fontos eszközt ad az adóhatóságoknak az adóelkerülés elleni küzdelemben.
(14.50)
A digitális platformokat, valamint a kriptoeszközöket érintő megállapodások aláírása magyar részről 2024. november 26-án történt meg az OECD adóügyi átláthatóság és információcsere globális fórumának Paraguayban tartott éves plenáris ülésén. A megállapodásokat aláíró további országok listáját a törvényjavaslatok melléklete tartalmazza.
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos módosító megállapodás a Magyarország által 2014-ben aláírt megállapodást hozza összhangba a kriptoeszközökre vonatkozó megállapodással, így ez elsősorban technikai módosításnak tekinthető. Ezen harmadik megállapodás aláírására 2025. szeptember 8-án, Párizsban került sor.
A három nemzetközi megállapodás révén megvalósuló adóügyi információcsere tehát azt a célt szolgálja, hogy az érintett ügyletek adóügyi információit a magyar és az adózó illetőségéhez tartozó joghatóság automatikusan ossza meg egymás közt. Fontos, hogy a beérkező és más tagállamba Magyarország részéről továbbítandó adatok kizárólag külföldi illetőségűekre vonatkoznak, ezáltal segítve az adóelkerülés elleni fellépést a külföldi illetőségűek jövedelmeinek vonatkozásában, cserébe a magyar adóalanyok más államban keletkező jövedelmei tekintetében is értékes információkhoz juthat hozzá a magyar adóhatóság. Lényeges azonban, hogy a magyar adózók adatait az adóügyi információcsere keretében más tagállam felé nem továbbítja az adóhatóság.
A kihirdetett megállapodások alapján bekérhetővé válnak az adatok azoktól az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-, illetve digitális platformszolgáltatóktól, amelyek releváns kapcsolatban állnak a keretszabályokat alkalmazó joghatósággal. Az adatok birtokában hatékonyabbá válik a magyar adóhatóság kockázatkezelési eljárása, ami a pénzmosás elleni fellépés elengedhetetlen eszköze.
Mindez nem jelent újszerű szabályozást. A pénzügyi számlainformációk cseréje tekintetében 2014 óta működik hasonló nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unión belül irányelv írja elő az információcserét. Az EU-n belüli platformokra, valamint a kriptoeszközökre vonatkozó megegyező szabályozást az EU már elfogadta, előbbi hazai átültetése 2022-ben megtörtént, az utóbbihoz kapcsolódó EU-irányelv átültetése 2025 őszére tervezett.
A három törvényjavaslat részletes tartalma az alábbiak szerint foglalható össze. A kriptoeszközökkel kapcsolatos megállapodás alapján a kriptoeszközökben végrehajtott ügyletekről bekérhetővé válnak az adatok azoktól az adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltatóktól, amelyek releváns kapcsolatban állnak a keretszabályokat alkalmazó joghatósággal. Például a külföldi kriptoeszköz-szolgáltató minden magyar illetőségű felhasználójának a kriptoeszközügyletéről adatot fog küldeni a külföldi adóhatóságnak, amely megküldi azt a magyar adóhatóságnak, ezáltal ellenőrizhető a magyar adózók bevallása és az, hogy adókötelezettségüket teljesítették-e. Fordított helyzetben a magyar kriptoeszköz-szolgáltató adatot fog küldeni a külföldi illetőségűek kriptoeszközügyleteiről a magyar adóhatóságnak, amely ezt az információt a külföldi társadóhatóságnak továbbítja.
Tisztelt Képviselőtársaim! A digitális platformokat érintő törvényjavaslat célja a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelemmel kapcsolatos automatikus információcseréről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodás, valamint az annak hátteréül szolgáló modellszabályok kihirdetése. A NAV a kapott információk feldolgozása alapján hatékonyabb és célzottabb ellenőrzéseket végezhet a digitális platformokon keresztüli ügyleteket érintően.
Például a booking.com adatot fog szolgáltatni a magyar illetőségű felhasználó értékesítéséről a külföldi adóhatóságnak, amely megküldi ezt az adatot a magyar adóhatóságnak, ezáltal ellenőrizhető az adott magyar adófizető bevallása és adókötelezettsége. A magyar szallas.hu is adatot fog szolgáltatni a külföldi hirdetők értékesítéseiről a magyar adóhatóságnak, amely ezt az információt továbbítani fogja a külföldi társhatóságnak a külföldi személy kinti adójának ellenőrizhetősége érdekében.
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos törvényjavaslat célja, hogy kihirdesse a kapcsolódó megállapodás kiegészítését, valamint az annak hátteréül szolgáló közös jelentéstételi előírás módosításait. Egyrészt a kiegészítésnek köszönhetően mostantól a szabályozás hatálya alá tartoznak olyan egyes új digitális pénzügyi termékek, amelyek alternatívát jelenthetnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá jelenleg tartozó számlákon tartott pénzzel vagy más pénzügyi eszközökkel szemben, másrészt a módosítások szélesítik a pénzügyi számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási kört eddig le nem fedett eszközökkel.
Például egy magyar illetőségű magánszemély külföldi pénzügyi intézmény által kezelt kriptoügyleteinek eredményéről a hazai adóhatóság a külföldi adóhatóság adatküldése alapján fog információt kapni, ezáltal ellenőrizhető a hazai adó megfelelő bevallása és teljesítése. Fordított esetben, amennyiben egy hazai pénzügyi intézménynél külföldi illetőségű magánszemélynek keletkezik jövedelme kriptobefektetésekből, arról a bank az adóhatóság felé, az adóhatóság pedig a társhatóság felé küld adatokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiekben bemutatott megállapodások olyan további eszközöket adnak a magyar adóhatóság kezébe, amelyek lehetőséget nyújtanak a nemzetközi adókikerüléssel szembeni hatékonyabb fellépésre, valamint elősegítik a belső adójogszabályok érvényesülését az adózói jogok egyidejű tiszteletben tartása mellett. A NAV a kapott információk feldolgozása révén hatékonyabban és célzottabban ellenőrizheti a digitális platformokhoz, a kriptoeszközökhöz kapcsolódó, valamint a pénzügyi számlákon keresztül végrehajtott ügyleteket. A szabályozás terelő hatása szintén nagy jelentőséggel bír, hiszen az adatszolgáltatási kötelezettséggel az adóhatóság rendelkezésére álló információk ösztönzik az adózók önkéntes jogkövető magatartását is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, majd támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Elnök Asszony! Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiból.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Fónagy János — 2025-09-23, előterjesztő nyitóbeszéde. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/165-104.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-165-104,
title = {Dr. Fónagy János — 2025-09-23, előterjesztő nyitóbeszéde},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/165-104.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}