Horváth Gábor

HORVÁTH GÁBOR, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés elnöke 2025. június 10-én küldte meg a Költségvetési Tanács részére a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott módosítások átvezetését tartalmazó T/11864/359. számú egységes költségvetésitörvény-javaslatot, kérve a tanács stabilitási törvény 25. §-a alapján megfogalmazott véleményét az államadósság-szabálynak való megfelelőségről, valamint az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulás megadását a törvényjavaslat zárószavazásához. Kérem, engedjék meg, hogy a tanács 2025. június 11-én e tárgyban hozott határozatáról rövid tájékoztatást adjak.

A tanács üdvözölte, hogy a költségvetésitörvény-javaslatban a kormány elfogadta a tanács által jelzett tartaléknövelésre vonatkozó javaslatot, ezért a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatát 50 milliárd forintról 192 milliárd forintra növelte. Ezzel párhuzamosan ugyanekkora kiadáscsökkentést hajtott végre, így a költségvetés egyenlege nem változott.

(14.30)

A tanács javaslatát elfogadva a törvényjavaslatban rögzítésre került, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2024/1263. számú rendelete 26. cikke szerinti országspecifikus mentesítési rendelkezések aktiválását követő európai uniós szabályok véglegeződése után, de legkésőbb 2025. december 31-éig a kormány felülvizsgálja, hogy a 2026. évi költségvetési törvény szerinti kiadások, bevételek és az egyenleg megfelelnek‑e az uniós követelményrendszernek, így különösen a Magyarország számára megállapított nettó kiadási pályának.

A kormány kötelezettségvállalása szerint, ha a vizsgálat meg nem felelést mutat, akkor a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket a megfelelés biztosítása érdekében. Időközben a kormány benyújtotta kérelmét az Európai Bizottságnak a nemzeti mentesítési záradék aktiválására. Ennek értékelése alapján a Bizottság azt ajánlja az Európai Unió Tanácsa részére, hogy a 2025-2028-as időszakban tegye lehetővé Magyarország számára a nettó kiadások korábban elfogadott maximális növekedési ütemének túllépését a védelmi kiadások 2021-hez képest bekövetkezett növekedésének a GDP százalékában kifejezett mértékével, de legfeljebb a GDP 1,5 százalékával.

Az ajánlás elfogadása megteremtheti a lehetőségét annak, hogy a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépésekor megfeleljen a stabilitási törvény 3/A. §-a szerinti követelménynek.

A tanács továbbra is fenntartja a költségvetésitörvény-javaslat tervezetéhez fűzött, a makrogazdasági folyamatokat övező kockázatokról megfogalmazott észrevételeit. A tanács megítélése szerint a várakozásoktól elmaradó 2025. első negyedévi GDP-adat és a világgazdaságban kialakult kereskedelmi és geopolitikai feszültségek az alacsonyabb növekedés irányába mutató kockázatokat hordoznak. Ezek a költségvetés bázisévének számító 2025-ös évre vonatkozóan, valamint a 2026-os évre is áthúzódva érdemi növekedési és költségvetési kockázatokat jelentenek. Mindezen bizonytalanságok felerősítik a költségvetés korai tervezésének kockázatait is.

Mindezekkel együtt a tanács megállapította: az egységes költségvetésitörvény-javaslatban elfogadásra indítványozott módosítások a törvényjavaslat benyújtásakor tervezett pénzforgalmi hiányt nem változtatják meg, mivel azonos összegben 16,46 milliárd forinttal növelik a központi alrendszer 2026. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét. Ebből következően a tanács által a törvényjavaslat tervezetére tett észrevételei továbbra is fennállnak, a parlamenti módosítások hatására az államadósság korábban tervezett összege nem változik, ahogyan változatlan marad a kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított egyenlege is.

A Költségvetési Tanács a költségvetésitörvény-javaslat zárószavazásához való hozzájárulás során, az Alaptörvényben megfogalmazott feladata alapján a fentiek mellett mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a beterjesztett törvényjavaslat összhangban van‑e az Alaptörvény 36. cikke (5) bekezdésében foglalt előírással, azaz csökkenni fog‑e 2026 során az államadósság-mutató, tehát az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya.

A tanács a 2026. december 31-ére tervezett államadósság-mutatónak a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló T/11864/359. számú egységes költségvetésitörvény-javaslat 3. § (1) bekezdésében tervezett mértékéről megállapítja, hogy az a stabilitási törvény rendelkezései szerint lett meghatározva, összhangban a törvényjavaslat alapját képező makrogazdasági prognózissal és a tervezett államháztartási folyamatokkal. Az Országgyűlés nem élt az Alaptörvény 36. § (6) bekezdése szerinti mentesítési lehetőséggel.

A 2026. év végére számított államadósság-mutató értéke a törvényjavaslatban 0,8 százalékponttal kisebb a mutató 2025. év végére várt értékénél. A tanács ennek alapján megállapítja, hogy az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésének követelménye teljesül. A tanács ezért megadta az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulását a T/11864/359. számú egységes költségvetésitörvény-javaslat zárószavazásához.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm figyelmüket. Pihentető, feltöltődést biztosító nyarat kívánok mindannyiuknak! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)