{"cycle": 42, "id": "162-40", "date": "2025-06-17", "ulnap": 162, "seq": 40, "speaker": "Dr. Hankó Balázs", "p_azon": "h092", "faction": null, "kind": "interpelláció szóban megválaszolva", "role": "kultúráért és innovációért felelős miniszter", "event": "Interpelláció megtárgyalása I/12143 A magyar felsőoktatás jövőjéről", "iromany": "I/12143", "duration_s": 230, "position": "kultúráért és innovációért felelős miniszter", "chars": 3141, "paragraphs": ["DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kultúráért és innovációért felelős miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ha a rangsorok után kutakodunk, akkor körülbelül 30 rangsort találhatunk meg a világon. Ezek közül négy rangsorról érdemes beszélnünk: az egyik a THE, a másik az úgynevezett QS-rangsor, a US Global News és a Shanghai Ranking. Az ön által citált rangsor egy néhány éve a szaúdiak által létrehozott rangsor, amely nem tartozik a neves, mérvadó rangsorok közé.", "A rangsorokat utána két részre oszthatjuk. Vannak olyan rangsorok, amelyek a nagyságot nézik, azaz, hogy hány hallgató van darabszámban, hány oktató, kutató van darabszámban, a másik pedig úgynevezett hányadost képez, ez utóbbi a THE- meg a QS-rangsor. Érthető módon nekünk ezekben a nemzetközi rangsorokban van és lehet lehetőségünk. Ha ezt a két rangsort vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a megújulás előtt hét egyetemünk volt a legjobb 5 százalékban, most tizenkét egyetemünk van a legjobb 5 százalékban, tekintve, hogy 30 ezer egyetem, felsőoktatási intézmény van a világon.", "Büszkék lehetünk arra, hogy a Semmelweis a top 1 százalékban van, büszkék lehetünk arra, hogy az ELTE mellett ‑ ahogy ön is említette ‑ a debreceni és a szegedi egyetem a top 2 százalékban van, és ott van még a többi egyetemünk is, számos vidéki nagy egyetem a legjobb 5 százalékban, például a Pannon Egyetem is ott foglal helyet. És ha a fejlődésről beszélünk, engedje meg, hogy két egyetemet hívjak csak ide, mert a Semmelweis Egyetemről még később szó lesz. Az Óbudai Egyetem az elmúlt év során a THE-rangsorban két kategóriát ugrott, azaz 400 helyet lépett előre, a Debreceni Egyetem a tavalyi évben szintén 400 helyet lépett előre.", "Minek köszönhető ez? Köszönhető például a megújult finanszírozásnak és az új modellnek, amely esetében a teljesítményfinanszírozás, azaz minden második forint teljesítményhez kötődik. A legjobb nemzetközi publikációk, az úgynevezett Q1-publikációk száma 50 százalékkal nőtt az elmúlt években. Az innovációs és vállalati bevételek számát az egyetemek megduplázták. Növekvő a nemzetközi diáklétszám, elérte tavaly már a 46 ezret. És igen, nő a diákok száma is, a műszaki, a természettudományi, a mérnökinformatika területen 63 százalékos növekmény volt az elmúlt négy év során, azaz jó irányba tart a magyar felsőoktatás.", "Ha a rangsorokat nézzük, öt paraméter van: oktatói, kutatói kiválóság, nemzetköziesítés és bevétel, ipari bevétel. Van egy ötödik, a Brüsszel-faktor, amelyet reputációnak hívnak. Ez egy szubjektív, nem mérhető faktor, Brüsszel itt nyes alá szintén a magyar felsőoktatásnak. Ha a Semmelweis Egyetemet csak az első négy objektív mérőfaktor szerint néznék, már a világ legjobb száz egyeteme között lenne, azaz objektív mércék alapján a magyar felsőoktatás azon új modellben, amelyet a szenátusok 80 százaléka támogatott, jó irányba tart, és igenis, Brüsszellel szemben mi azért vagyunk és azért leszünk, hogy 2030-ra legyen világ top 100-as egyetem Magyarországon, és legyenek európai top 100-as egyetemek. Ezért történik többek között autonóm módon a BME megújulása is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)"]}