Dr. Hankó Balázs

DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kultúráért és innovációért felelős miniszter: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselők! Ha megengedik, akkor a törvényjavaslatból három elemet emelnék ki, amely a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok kapcsán teljesedett ki: 1. a doktori képzések megújítása; 2. a BME fenntartóváltása; 3. a Semmelweis Egyetem szakrendelői, járóbeteg-szakrendelői tevékenységének bővítése Gödöllőn.

Mi a célunk? Az egyetemek megújításának célja az volt, hogy nemzetközi szinten versenyképes egyetemeink legyenek. Az „Egyetemek 2030” program célja, hogy legyen magyar egyetem a világ legjobb 100 egyeteme között, és európai top 100-as egyetemeink legyenek. Ennek persze alapvetése az, hogy a doktori képzéseinket megújítsuk.

A doktori képzések esetében az elmúlt években oda jutottunk el, hogy az elmúlt öt évben 50 százalékkal nőtt a PhD-képzésben részt vevő diákok száma. Azonban azt is láttuk, hogy a négyéves doktori képzés ideje alatt végzők száma nem elégíti ki azokat az elvárásokat, amelyek abban az esetben, ha egy-egy doktori képzésben részt vevő diákra tízmillió forintot költ az állam, akkor ennek megfelelően a doktori képzést az elvárható időnek megfelelő idejében, négy év alatt tegye meg.

Ugyanakkor az is egy jogos szempont volt a doktoranduszokkal folytatott tárgyalás során, hogy a doktori képzési ösztöndíjaknak a megemelése szükséges. Éppen ezért a javaslat magában foglalja azt, hogy a nemzeti kutatási és kiválósági program keretében kiemelt doktori képzéseket fogunk jellemzően az élő és élettelen természettudományok tekintetében biztosítani, ami akár egy nettó 600 ezer forintos PhD-ösztöndíjat is biztosít.

Megerősítjük második szinten a kooperatív doktori képzéseknek az elemét, amely egy 20 órás munkavállalás mellett az egyetemi doktori képzésben való részvételnél szintén egy emelt ösztöndíjat jelez, ami a 20 órás munkabér mellett így egy 400-450 ezer forintos nettó doktori képzésben való részvételt finanszíroz.

(21.20)

Hogyan kívánjuk ösztönözni a doktoranduszokat arra, hogy négy év alatt végezzék el a doktori képzésüket? Aki hamarabb végez, megkapja a teljes négyéves doktori képzési ösztöndíjat is, hiszen nekünk az a lényeg, hogy minél több doktori képzésben részt vevő diákunk legyen, ezzel tudjuk elérni azt, hogy a doktori képzésben való optimalizálás az élő és élettelen természettudományok esetében megvalósuljon.

Megújult a magyar felsőoktatás. A BME tavaly nyáron történt rektorválasztásán a BME szenátusa úgy döntött, hogy új rektort és új rektori programot támogat, amely esetében egy gazdasági társasági fenntartás és egy magánegyetemi modell irányába történő gondolkodás indult el, amelyet tavaly decemberben erősített meg 85 százalékos támogatással a Műszaki Egyetem szenátusa.

Jelzem tehát: ismét egy szenátus autonóm döntésében segédkezik a kormány, ami azt jelenti, hogy a BME Fenntartó Zrt. esetében a MOL részéről történt árajánlattétel 50 milliárdos összegben jelen pillanatban megvitatás alatt áll. Ez azt jelenti, hogy a BME fenntartója innentől a MOL lehet, amennyiben az adásvételi szerződés aláírásra kerül.

Miért fontos ez? Egyrészt a BME esetében szintén egy 25 éves stratégiai megállapodás és egy 6 éves feladatfinanszírozási szerződés áll rendelkezésre, amely azt a teljesítményalapú megközelítést biztosítja, amit a megújult egyetemek esetében is elvárunk. Miért fontos ez még? Azért fontos, mert így egy olyan fejlesztési potenciál nyílik meg a BME előtt, amely lehetővé teszi azt, hogy a BME top 100-as egyetemi fejlesztési stratégiája lépésről lépésre megvalósuljon.

Azonban engedjék meg, hogy öt pontban összefoglaljam mindazokat a lényegi elemeket, amelyek az eddigi diszkusszió során kikristályosodtak.

1. Az egyetem szenátusának autonóm döntését segíti a kormány.

2. Nem közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítvány jön létre, hanem egy magánegyetem. Azaz mindenkinek, aki itthonról vagy Brüsszelből ennek az egyetemnek a Horizont- vagy Erasmus-programból való kizárásán segédkezik, jelzem: nem kekva-fenntartású egyetem lett.

3. Az állami ösztöndíjakat, mint ahogy eddig, a jövőben is biztosítjuk, hiszen a magyar állam érdeke az, hogy minél több műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai területen végzett kiváló hallgatónk legyen a BME-n is. Jelzem, Kapu Tibor például, aki holnap az űrbe megy második magyarként, szintén a BME-n szerezte mérnöki diplomáját.

4. Szükségszerű azt is biztosítani, hogy nem az egyetem épületei, ingatlanjai és ingóságai kerülnek át a MOL-hoz, hanem a fenntartói joga kerül át a MOL-hoz, hiszen az egyetem 99 évre vagyonkezelésbe kapja az épületeit, amelyekben az egyetem oktatási-kutatási tevékenysége valósul meg.

5. A tranzakció során a magyar állam részére aranyrészvény kerül biztosításra, amely mindazon nemzetstratégiai célokat biztosítja, amelyek a BME esetében szükségesek; a BME részére pedig ezüstrészvényt biztosítunk, amely az egyetemi autonómia letéteményese lesz.

Innentől megújuló BME, megújuló modell, több finanszírozás. Azaz joggal várhatjuk el, hogy ha az MIT az Egyesült Államokban egészen a toplisták élére vitte a műszaki képzést, akkor itt Budapesten pedig a BIT, azaz a Budapesti Innovációs és Technológiai Egyetem legyen az, amelyik Európa legjobb száz egyeteme közé repíti a BME-t.

A törvényjavaslat mindemellett arra is javaslatot tesz, hogy a Semmelweis Egyetem a gödöllői szakrendelő fenntartásba és működtetésbe vételével Gödöllő és a környező települések esetében erősítse az egészségügyi ellátás minőségét, úgy, hogy Gödöllőn és 11 településen biztosítani tudja a teljes körű szakrendelői ellátást, a további települések esetében pedig ‑ összességében 27 településen ‑ a szakrendelői ellátásokban a területi ellátás vonatkozásában releváns elemeket, ezáltal 123 ezer gödöllői és környéki, járóbeteg-szakrendelést igénybe vevő ellátási minősége fog megerősödni.

Kérem a törvényjavaslat támogatását, hiszen „Egyetemek 2030”: top 100-ban lévő magyar egyetemek, nemzetközi sikerek, kiváló magyar doktoranduszok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)