{"cycle": 42, "id": "160-101", "date": "2025-06-10", "ulnap": 160, "seq": 101, "speaker": "Szászfalvi László (KDNP)", "p_azon": "s013", "faction": "KDNP", "kind": "elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés", "role": null, "event": "Interpelláció megtárgyalása I/12060 Milyen segítséget tud nyújtani Magyarország Kormánya a parajdi sóbányát ért súlyos természeti katasztrófa miatt kialakult helyzetben?", "iromany": "I/12060", "duration_s": 190, "position": null, "chars": 2681, "paragraphs": ["SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Szörnyű természeti katasztrófának lehettünk tanúi az elmúlt időszakban a Székelyföldet sújtó heves esőzések okozta rendkívül súlyos árvízi helyzet folytán. Az Erdélyi-medence magyarok által is lakott keleti részein településeket öntött el a víz, házak omlottak össze vagy váltak lakhatatlanná, családokat kellett kitelepíteni, s a legszerencsétlenebbül jártaknak szinte mindenük odaveszett.", "Sajnos a pusztító ár az Erdély egyik kincsesládájaként is emlegetett, gazdasági, turisztikai és egyben történelmi jelentőségű parajdi sóbányát sem kímélte meg. A környékbelieknek hosszú évszázadok óta munkát és megélhetést biztosító sóbánya felett folyó Korond-patak áradása átszakította a patak természetes és mesterséges medrét, így a víz korlátlanul ömlött a bányába. A másodpercenként 50-60 köbméteres áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét az ottani sókészletekkel, bányászati eszközökkel és munkagépekkel együtt, a légúti betegségek kezelésére és a látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet, valamint a legújabb, úgynevezett Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés. Több helyen kráterek keletkeztek a sóbánya tetején, amelyek esetleges beszakadása miatti árhullám veszélye folytán elrendelték a helyiek egy részének evakuálását, és ideiglenes gátépítésbe kezdtek. Tetézte a bajt az is, hogy a megemelkedett sótartalom miatt ihatatlanná vált a csapvíz is több Maros megyei településen.", "Bár a katasztrófa legszörnyűbb óráiban mindenki tehetetlenül figyelte a természeti erők felbecsülhetetlen mértékű pusztítását, a helyiek számára mégis reménykeltő az a szolidaritás és összefogás, amelyet Románia és Magyarország egyaránt tanúsít a bajbajutottak megsegítése és a bánya megmentése érdekében. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökének kezdeményezésére az új elnök, Nicușor Dan első vidéki útja az árvíz sújtotta székelyföldi közösségekbe, köztük Parajdra vezetett, ahol biztosította az ottaniakat, hogy senkit nem hagynak magára. Magyarország Kormánya képviseletében éppen ön, államtitkár úr, kereste fel a leginkább érintett településeket, így Parajdot is.", "Tisztelt Államtitkár Úr! Parajd része a magyar nemzettudatnak, a történelmi időkre visszatekintő sóbánya egyben Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelynek évtizedek óta évi 600 ezer látogatója volt. Mindezekre tekintettel kérdezem államtitkár urat: milyen segítséget tud nyújtani Magyarország Kormánya a parajdi sóbányát ért súlyos természeti katasztrófa miatt kialakult helyzetben? Tisztelettel várom államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)"]}