Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az első felszólalási kör után néhány fölvetésre szándékaim szerint röviden reagáljak. Az első mondat, ami kifejezetten megütötte a fülemet, Gurmai Zita képviselő asszony mondata volt, aki úgy fogalmazott, hogy azok, akik áttekintették ezt a költségvetésitörvény-javaslatot, illetőleg a megalapozó törvényjavaslatot, biztos nem szavaznának arra a kormányra, aki ezt beterjesztette. És elmondta, hogy növekszik a szegénység, emberek tömegei szakadnak le, a kormányzat létbizonytalanságban tartja a foglalkoztatottak jelentős részét, és sorolta, hogy ki mindenki tartozik ebbe a körbe.

Ezzel szemben Rétvári Bence miniszterhelyettes úr már mondott számokat, de ami a leszakadást illeti, azért hadd mondjuk el, hogy nemcsak a foglalkoztatottak száma magasabb most körülbelül egymillió fővel, mint volt 2010-ben, hanem a bérek is jelentősen növekedtek. Tehát több ember dolgozik, és több pénzt keres.

(11.20)

Mindnyájan tudjuk, hogy 2010 után milyen helyzetben kellett a kormánynak a gazdasági folyamatokat rendbe tennie, tudjuk, hogy milyen jelentős államadósság-csökkentést kellett végrehajtani, és az intézkedések első köre nemcsak a költségvetés konszolidációját eredményezte, hanem például a foglalkoztatásra fókuszáló gazdaságpolitika gazdasági növekedést is eredményezett. 2013-at tekintjük a növekedési fordulat évének, 2013 után az elmúlt kilenc év tényszámát tekintve a nettó bérek átlagosan 8,21 százalékkal növekedtek, ismétlem, ez az éves átlagos nettóbér-növekedés; ugyanebben a kilenc évben az átlagos infláció 2,1 százalék volt. Tehát azt tudjuk elmondani, hogy az elmúlt kilenc évben a tényszámok alapján a nettó átlagos reálkeresetek 6 százalék körüli szinten bővültek.

Na most, ezen átlagos bérkereseteken belül az alacsony keresetűeknek a jövedelme az elmúlt években pedig kifejezetten nagy mértékben növekedett. A minimálbér emelkedéséről háromoldalú megállapodás született 2016-ban, azt megelőzően is emelkedtek a minimálbérek, és a ’16-os megállapodást követően pedig jelentősebb ütemben. Engedjék meg, hogy elmondjam, hogy mindazon személyeknek, akik minimálbéren foglalkoztatottak, és nincs gyermekük, a nettó reálkeresete 2010-hez képest 84 százalékkal növekedett. Ha az illetők gyermeket vállaltak, akkor a nettó reálkereset-növekedésük ennél is nagyobb volt, a háromgyermekeseknél ez 158,4 százalékos emelkedés, tehát két és félszerese a jövedelmüknek a reálértéke. Ezt tehát mindenkinek a figyelmébe ajánlom, aki fontosnak tartja a felzárkózásnak az ügyét és fontosnak tartja azt, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen egyet az elszegényedéssel. Itt tényszerűen megjegyzem, hogy azok a minimálbéren foglalkoztatottak, akik gyermeket is vállaltak, 2010 előtt folyamatosan a reáljövedelmük elvesztését kellett hogy megtapasztalják.

A második gondolat, amely visszatérő volt az ellenzéki hozzászólások között, és amelyet Keresztes László Lóránt képviselő úr is megfogalmazott, az a brutális megszorítás. Szóval, egyrészről sajátos, hogy brutális megszorítást említ a képviselő úr, amikor tudjuk, hogy ’90 után milyen költségvetési kiigazítások voltak, milyen kormányzat milyen eszközöket követett, és hát tudjuk, hogy az a szövetség, amely 2022-ben baloldali szövetségként megmérettette magát, milyen politikai pártokat tartalmaz, és hogy ezek a pártok korábban kormányzaton milyen intézkedéseket hoztak. De megint tényszerűen, hogyha brutális megszorításról beszélünk, akkor nem tudom, hogy hogy jellemezné azt a folyamatot, ami például a rezsicsökkentés eltörlése esetén következett volna be. Nem nagyon akarok politizálni, de tényszerűen elmondom, hogy a közös ellenzék miniszterelnök-jelöltje kritizálta a rezsicsökkentést. Vajon hogyha el lenne törölve a rezsicsökkentés, akkor hogyan jellemeznénk a várható folyamatokat? Ezzel szemben a lakosság alacsony rezsiköltségének a megtartására fókuszál a jövő évi költségvetés.

A rezsi tekintetében az önkormányzatoknál valóban nagyobb árat kell majd fizessenek az áramért és a gázért, ez az egy pont, amit Keresztes László Lóránt képviselő úr brutális megszorításként aposztrofált. Itt ugyanakkor hadd mondjam el, hogy azon túl, hogy a képviselő úr által is támogatott miniszterelnök-jelöltnek a javaslatát támadja, azért az önkormányzatoknak nemcsak többletkiadásokkal kell az áram és a gáz tekintetében szembenézniük, hanem többletbevételeket is elszámolhatnak majd.

Miért mondom ezt? Egyrészről az önök előtt lévő költségvetésitörvény-javaslat a helyi önkormányzatok támogatásánál 95 milliárd forinttal nagyobb összeget tartalmaz, mint a 2022-es szám. Második tételként el kell mondjam, hogy a kis- és közepes vállalkozások normál kulccsal fognak adózni, ez is többletbevételt fog jelenteni az önkormányzatok számára 2023-ban, abban bízunk, hogy a gazdasági növekedés többletbevételeket hoz az önkormányzatoknak, és ez, a szolidaritásihozzájárulás-fizetési kötelezettségét is figyelembe véve szintén többletbevételt jelent az önkormányzatoknak. Az önkormányzatok saját beszámolói alapján pedig az állampapírban és kereskedelmi bankban lévő pénzösszegeknek az együttes összege messze 1200 milliárd forint fölött a legutóbbi, 2022 első negyedévi beszámoló alapján.

Azt gondolom tehát, hogy igen, az önkormányzatoknak is terhet kell vállalniuk abból a gazdaságpolitikából, amely alapvetően a gazdasági növekedésre, az eddigi értékek megőrzésére fókuszál, de az önkormányzatok stabil pénzügyi helyzetben vannak, és ‑ ismétlem ‑ a többletkiadásokkal szemben többletbevételekkel is kalkulálhatnak. És az elmúlt időszak önkormányzati adatai véleményem szerint pont azt mutatják, hogy az a gazdaságpolitika, amely magas foglalkoztatásra és növekedésre fókuszál, az önkormányzatoknak kedvező. 2014 és 2019 között a legfőbb bevételt jelentő helyi iparűzési adó összege éves szinten 50 százalékkal növekedett.

Keresztes László képviselő úr a közösségi közlekedést emelte ki, a vasutat fontos közlekedési ágnak említve. Hadd mondjam el, hogy az önök előtt lévő jövő évi költségvetésitörvény-javaslat elfogadása esetén a vasúti közlekedési ügyek és szolgáltatások területére 219 milliárd forinttal több forrás juthat.

Ami a gazdasági ügyeket érintően Dávid Ferenc képviselő úr hozzászólását illeti, én a képviselő úr első mondatával maximálisan egyetértek, a képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a kkv-k termelékenységének a javítása a gazdasági növekedésnek egy fontos eleme. Maximálisan egyetértek ebben a képviselő úrral. Abban nem értek egyet, hogy e tekintetben a kormányzat ne hozna intézkedéseket, és a jövő évi költségvetés ne tartalmazna pluszlehetőségeket, gondolok itt a Széchenyi-kártya-programra, amely, azt gondolom, egy kifejezetten sikeres kezdeményezés, és a kis- és közepes vállalkozások számára nemcsak azt jelenti, hogy hitelhez jutnak, hanem hogy olcsó hitelhez jutnak. A beruházásoknál igen kedvező kamattal érhetőek el ezek a konstrukciók, azon túl, hogy számos európai uniós és egyéb hazai forrásokból rendelkezésre álló pályázatok szolgálják a kis- és középvállalkozások hatékonyságának a javítását. Hogyha a képviselő úr úgy látja, hogy sok kis- és közepes vállalkozás csak utazik ezekre a támogatásokra, és van konkrét javaslata, hogy hogyan lehet a visszaélésekkel szemben szűkíteni, lépéseket tenni, akkor konkrét javaslatokat, azt gondolom, mindnyájan köszönettel veszünk.

Ami a globális minimumadót illeti, én úgy emlékszem, hogy amikor a kormányzat a társasági adó kulcsát 9 százalékra csökkentette, akkor ezt a munkáltatók szervezetei kifejezetten ösztönözték, és ha a képviselő úr ezzel nem ért egyet, talán azzal egyetért, hogy ha a globális minimumadót be kellene vezetni, az például a kivának a kulcsát is napirendre teheti, tehát megkérdőjelezhető lehet a kivának a kulcsa, amely a közepes vállalkozások számára egy fontos elem.

A kata nevű adót illetően mindig elmondjuk azt, hogy igen, ez egy olyan adónem, amely kifejezetten egyszerű adminisztráció mellett a legkisebb vállalkozások segítését preferálta, és ez egy rendkívül sikeres intézkedés volt. De a siker mellett voltak olyan cégek, voltak olyan szervezetek, amelyek nemcsak éltek, hanem visszaéltek a kata adta lehetőséggel, nagyon sok vállalkozás a normál munkavállalóit katás vállalkozási formába kényszerítette át (Dr. Dávid Ferenc bólogat.) ‑ örülök, hogy ezt a képviselő úr is elismeri ‑, és ez gyakorlatilag a profit kivételének az egyik eszköze volt.

Én tehát azt gondolom, hogy a visszaéléseket meg kell szüntetni, a trükközéseket ki kell zárni, és egy felelős kormányzatnak nemcsak azt a 450 ezer főt, katás vállalkozást kell figyelnie, hanem azt a több mint 4 millió további munkavállalót, aki adót fizet be a költségvetésbe és akinek nagyobb teher hullik a vállára, hogyha valakik kibújnak a normál adózás alól. A célunk tehát az, hogy a tisztességesen működő kisvállalkozásoknak a jövőben is legyen kedvező adófizetési lehetősége, de a kiskapuzásokat, a trükközéseket a jövőben megszüntessük. E tekintetben is köszönettel vesszük a vállalkozások, a vállalkozó szervezetek javaslatát.

Végül a minimálbér. A baloldalról sokan mondják, hogy a felzárkózás mennyire fontos kérdés, maximálisan egyetértek vele, az eddigi intézkedések, azt gondolom, ezt segítették, és a minimálbér-emelés igenis segítheti a felzárkózást. Ugye, a képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a minimálbér-emelés terhet jelent a vállalkozások számára, de felidézném a 2016-os megállapodást, ahol a munkavállalói és a munkáltatói szervezetek is úgy nyilatkoztak, hogy ez egy lépés a termelékenység, a hatékonyság javítása érdekében.

(11.30)

Ha ez a lépés az elmúlt években sikeres volt, mert nőtt Magyarországon a termelékenység, akkor azt gondolom, hogy a jövőben is sikeres lehet. A vállalkozások termelékenységét javíthatja a minimálbér-emelés, mellette pedig a munkavállalók jövedelmét is érdemben emelheti. Természetesen meg kell találni azt az egyensúlyt, ami a vállalkozások fennmaradása és a jövedelmek növekedése között arany középútként megjelenik.

Ami a családpolitikát illeti: elmondtuk, hogy ‑ a felzárkózással összevetve ‑ ma már egy családban kevesebb mint 310 ezer forint bruttó jövedelem esetén három gyermek tekintetében is maximálisan igénybe vehető a családi adókedvezmény összege. Önmagában tehát ez az intézkedés is segíti azt, hogy a lehető legszélesebb rétegek éljenek a családi adókedvezmény lehetőségével, de emellett, ha az összes családtámogatást egybevesszük, akkor, megismétlem, a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat mintegy 450 milliárd forinttal több forrást tartalmaz, mint a 2022-es.

Abban Dúró Dóra alelnök asszonnyal maximálisan egyetértek, hogy talán a legfontosabb kérdés a magyarság megmaradásának kérdése. Nemzetstratégiai kérdés és gazdaságpolitikai kérdés, hogy elfogy a nemzet vagy sem. Éppen ezért érdemes megnézni azt, hogy hogyan alakultak a családtámogatások összegei, és szerintem érdemes arra fókuszálni, hogy igen, egy-egy elem a családpolitikai támogatási rendszerben lehet, hogy egyik évről a másikra nem változik, lehet, hogy vannak olyan elemek, ahol megfontolandó lehet az inflációval történő korrekció, de vannak olyan elemek, ahol az összes támogatás az infláció felett növekszik. Ezért ha a családpolitikai intézkedések egészét nézzük, akkor azt gondolom, hogy az alelnök asszony által és Z. Kárpát Dániel képviselő úr által is kiemelt termékenységszám-növekedés a jövőben is megvalósulhat. Itt a hosszú távú trendeket érdemes figyelni, s itt azért volt egy trendforduló, hiszen 2010 előtt, egészen pontosan 2011-ig csökkent a termékenységszám, utána meg növekedett. Ez egy trendforduló volt, és remélem, hogy ez hosszabb távon megmarad azzal, hogy a gyermekvállalás természetesen egyéni döntés, a kormányzat a feltételeket igyekszik biztosítani ahhoz, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen egyet az elszegényedéssel.

S a program egésze például azt is tartalmazza, hogy a bölcsődefejlesztések tovább folytatódnak. S azt is alelnök asszony figyelmébe ajánlom, hogy 5-10 évvel ezelőtt mennyi bölcsődei férőhely volt, most mennyi van, és azt gondolom, hogy a program a növekvő bölcsődeszámmal sikeresnek tekinthető, és folytatjuk. A jövő évi költségvetési törvényben erre is állnak források rendelkezésre. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)