Z. Kárpát Dániel (Jobbik)

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány szavai alapján nincs itt semmi látnivaló, mintha minden rendben lenne a devizahiteles fronton, és mintha a kormánynak nem lenne semmi teendője. Akkor az a kérdésem: múlt hét pénteken Óbuda-Békásmegyeren miért jött el több száz ember a hívásunkra egy devizahiteles tüntetésre, és miért érzik úgy ezek az emberek, hogy átverték őket a palánkon? És kérdezem, államtitkár úr: a kormány miért kötött paktumot a bankokkal, és miért nem kötött szövetséget a károsultakkal? Hajlandó ön kijelenteni, hogy a kormány haladéktalanul felmondja az EBRD-paktumot, felmondja azt a paktumot, amelyben a bankoknak megígérték, hogy nincsen több teher, de az embereknek, a kifosztott embereknek nem ígértek semmit? Ha tényleg úgy van, ahogy mondja, hogy nincs itt semmi látnivaló, hogy történt Magyarországon 35 ezer elhelyezés nélküli kilakoltatás? Önök hogy gondolták azt, hogy a végrehajtókkal negyedéves kvótákban állapodnak meg, hogy hány embert lehet kidobni az otthonából negyedévente, de a károsultak számára lényegében csak a piaci forintosítást tudták felmutatni a tisztességes árfolyamok helyett?

És az MNB-botránynak is ez az egyik előidézője, mert a Magyar Nemzeti Banknál ott van a devizahitelesek pénze, a devizahiteles-átváltásból keletkezett hatalmas profit, amit aztán kézen-közön kicsatornáztak az intézményből, de ez is visszajárna a devizahiteleseknek. Ebből lehetne egy devizahiteles kártérítési alapot felállítani, mert ne legyen kétség, ha tisztességes rendezés lesz, az mindenkire kell hogy vonatkozzon. Minden szerződés esetén, ha úgy tetszik, egy új könyvelést igényel, de gondolni kell azokra is, akiknek szétment a családja, megroppant az egészsége, külföldre kényszerültek, és azoknak a családtagjaira is gondolni kell, akik az életüket vesztették a devizahiteles borzalom miatt.

Összességében tehát önökön a világ szeme. Itt lenne a történelmi lehetőség, hogy a parlament olyan döntéseket hozzon, hogy végre segítsünk ezeknek az embereknek, és a holnapi nap tökéletes alkalmat biztosít erre. Mi ugyanis elsőként nyújtottuk be a kilakoltatások felfüggesztését és a végrehajtások megszüntetését célzó javaslatunkat. Önök erről holnap tudnak szavazni.

Elsőként és egyedüliként nyújtottuk be a lex Marczingóst, tehát azt a javaslatot, amely az európai ügyet sikerre vitt ügyvéd csomagját tartalmazza. A politika ilyenkor lépjen egyet hátra, és engedje előre a szakembereket. Éppen ezért egy vizsgálóbizottságot is igyekszünk összehívni a kérdésben, ahol önökre és mindenkire számítunk. Nem én szeretném megmondani a biztos szakmai megoldást; 7 ellenzéki és 7 kormánypárti tag mellett legyen kötelező tag minden szakértő, minden olyan ügyvéd és a károsultak szervezetét vezető szakember, aki érdemben tud segíteni.

Azt szeretném tehát mondani önöknek, hogy a holnapi nap egy kulcsnap: három kérdésben is szavazhatnak a devizások javára. A történelmi mulasztásuk után a történelmi jóvátétel lehetősége itt kopogtat az ajtón.

És a fogyasztóvédelem területén nem csak itt van óriási baj: az MBH-ügyfelek között is van most már majdnem ezer ember, akiknek úgy vonták le a pénzüket a számláról, hogy nem is tudtak róla, nem indítottak ilyen tranzakciókat. Mi azt is követeljük, hogy ezek az emberek az utolsó forintig kapják vissza a jogtalanul elvett pénzüket. Aki tehát vétlen, az utolsó forintot is kapja vissza. Soron kívüli fogyasztóvédelmi vizsgálat induljon, mert azt látjuk, hogy az önök által kialakított klímában sorra indulnak a pénzügyi fogyasztóvédelmi botrányok és balhék. Kifosztják a magyar embereket; ez a kormány egyértelműen a bankok, a bankárok oldalára áll. Tehát arra szólítom fel önöket, hogy haladéktalanul bontsák fel a paktumot, amit a bankokkal kötöttek, és lássák meg a történelmi lehetőséget egy választás előtt egy évvel.

Önök eltoltak egy rendezést, százezreket hagytak az út szélén. Nem is mondom, hogy mit csináltak az út szélével, de a károsultaknak nem segítettek, az egész biztos. Piaci árfolyamú forintosítást és kilakoltatások tízezreit szabadítottak rájuk. Az ön által emlegetett családi csődvédelem 40 ezer ember megsegítését ígérte, és 500 vagy talán 900 lett belőle. Egészen elképesztően nem sikerült ez a rendezés önöknek, de itt a lehetőség: holnap Marczingós ügyvéd úrral együtt ott leszünk a parlament Igazságügyi Bizottságában, ott sorakoznak az általunk benyújtott napirendek, szavazzák meg őket, álljon fel egy vizsgálóbizottság.

Nem én szeretném a biztos megoldást megmondani, értsék meg végre! Engedjék a károsultakat az asztalhoz, engedjék oda a szakembereket, és akkor álljanak fel onnan, ha kész a megoldási csomag. A kormány nem játszhatja tovább, hogy nincs itt semmi látnivaló, mert ez nem igaz. Van a parlamentnek is feladata, de első körben a lex Marczingóst kellene keresztülengedni, hogy ha van egy sikeres lapjárás, egy sikeres modell, akkor a szerencsétlen, kisemmizett károsultak érdekében végre mozduljon meg az egész parlament. Én erre kapacitálom önöket, és várom megtisztelő válaszát, hogy hajlandó‑e erre a kormány. (Taps a Jobbik, valamint szórványos taps az MSZP padsoraiból.)