Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönjük! Így kell kezdenem a felszólalásomat, miniszter úr. Köszönjük, hiszen nagyon régen várunk már arra, hogy egy ilyen program elinduljon, hogy egy ilyen program részleteiről tárgyalhassunk itt, a magyar parlamentben, és egy olyan fontos lépést tegyen a kormány a kutatások, a kutatási programok támogatása terén, amely nem csupán a költségvetési támogatási keret emelését jelenti, hiszen az elmúlt években hozzászokhattunk ahhoz, hogy a magyar kormány Orbán Viktor vezetésével évről évre a lehetőségekhez mérten növelte a kutatásokra fordítható források összegét, de egy ilyen átfogó, maguknak a kutatóközpontoknak a létrehozását, működését támogató, és talán ennél még fontosabb kérdés, a tehetséges és sikeres kutatóinkat hazainvitáló és hazahozni képes program tudjon elindulni. Miniszter úr, köszönjük, mint ahogy azt is köszönöm önnek, hogy péntek délután személyesen képviseli a kormányt ebben a nagyon fontos kérdésben.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Élvonal-program alapvető célja, hogy Magyarországon világszínvonalú kutatói környezet jöjjön létre, amely a jelen és a jövő világhírű magyar kutatóinak szakmai munkásságát szolgálja, és inspirálja a következő generációkat is a tudományos életpálya felé. Magyarország versenyképességének fokozása érdekében kiemelt cél, hogy tovább növekedjen a magas hozzáadott értéket termelő tevékenységek szerepe az ország gazdaságában. Ebben kulcsszerep jut az úttörő felfedezéseket elérni képes csúcskutatásoknak, amelyek jelentősen növelhetik a feltörekvő technológiai, illetve ipari területeken a globálisan versenyképes, innovatív magyarországi vállalkozások számát.

Örömmel támogattam Szijjártó Péter miniszter úrnak azt a döntését nagyjából két-három évvel ezelőtt, amikor a Magyarországra települő nagyvállalatok támogatásainál a prioritást a munkahelyteremtés mennyiségéről áthelyezte az innovatív technológia mértékére. Nagyon helyesen meglátta a kormány azt, hogy elérkezett az az idő, amikor már nemcsak a munkaerő képzettségével és mennyiségével tudunk versenyezni a nemzetközi piacokon, hanem amikor már az innovatív technológiák megszerzéséért indulunk versenybe, és ennek köszönhetően nemcsak terepet adunk a külföldi nagyvállalatoknak, amelyek ezeket a technológiákat Magyarországra hozzák, hanem a beszállítói hálózat révén a magyar alvállalkozások, a magyar kis- és középvállalkozási szektor is egy nagyon komoly fejlődésen tud keresztülmenni, és azt a technológiát, azt az ösztönzést, amelyet a nagy, idetelepülő cégektől kap, a saját működésében tudja hasznosítani.

A legkiválóbb kutatók a legtehetségesebb fiatalok közül kerülnek ki, akik számára a nemzetközi hírű tudósok, innovátorok jelentik a legnagyobb vonzerőt. Ezen a felismerésen alapul az Élvonal-program, amely nemzetközileg elismert tudósokat, innovátorokat ösztönözhet arra, hogy Magyarországon keressenek és találjanak kutatócsoportjuk számára alkalmas helyet, szakmai környezetet a már meglévő infrastruktúrában az egyetemeken és a kutatóintézetekben.

Ahogy miniszter úr is expozéjában említette, a legfrissebb és talán a legjobb példa erre maga Krausz Ferenc Nobel-díjas kutatónk, hiszen ha a magyar kormány nem teremtett volna számára olyan lehetőségeket Szegeden, a kutatóközpontban, ami vetekszik, sőt meghaladja egy németországi kutatóintézet képességeit és felszereltségét, akkor nyilván ‑ bármennyire is elkötelezett magyarnak tekinti magát ‑ a kutatási tevékenysége eredményessége miatt valószínűleg Németországban maradt volna. Istennek hála, hogy haza tudtuk hozni, hogy visszatért Magyarországra, és így Magyarországnak, a magyar embereknek szerzett kitüntető elismerést a Nobel-díjával.

A program egyedülálló módon kapcsolja össze a világszínvonalú csúcskutatást és a korai tehetséggondozást, ezáltal globálisan is kiemelkedő utat biztosít a jövő magyar tudósai és innovátorai számára.

(14.20)

A program a Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar fizikus által javasolt alapokra épít, ahol világhírű tudósok körül felépülő tudásközpontok jöhetnek létre.

Tisztelt Ház! A javaslat kapcsán fontos beszélnünk arról is, hogy a fiatalok támogatása nem egy költségvetési tétel vagy mérőszám, hanem a legjobb befektetés, és a jövőt az a nemzet nyeri, amely ezt a befektetést meg tudja tenni.

Magyarország az a hely, ahol a tanulás és a család egyszerre jelent biztos alapot az élethez. Ezért is hatalmas eredmény, hogy 2010 óta folyamatosan építkezve Európa-szerte egyedülálló támogatási rendszert hoztunk létre a fiatalok számára, melynek legfontosabb elemei a személyijövedelemadó-mentesség, a családi adókedvezmények, a lakhatási támogatások vagy például a fiatalok életkezdési támogatásaként januártól felvehető munkáshitel.

Magyarországon a gyermekvállalás és a családalapítás után is megéri diplomát szerezni, mivel a munkaerőpiacon ma másfélszeres bérszorzót és gyakorlatilag azonnali elhelyezkedési lehetőséget kínál. Az adócsökkentés eredményeként 2010 óta összesen mintegy 4500 milliárd forint maradt a magyar családoknál, a 2010-es gyermekvállalási arányokhoz képest 200 ezer gyerekkel több született, és miközben Németországban minden harmadik, Franciaországban pedig minden negyedik születés migrációs hátterű, addig Magyarországon ilyen gyakorlatilag nincs.

A munkaalapú gazdaság a válságok idején is megvédte Magyarországot, hiszen meg tudtuk tartani a 2010 óta létrehozott egymillió új munkahelyet, 60 százalék körüli reálbér-növekedést értünk el, és mára több mint háromszorosára emeltük a magyar gazdaság teljesítményét. Mindezek mellett alacsonyan tartottuk a munkanélküliséget, és 2010-hez képest több mint háromszorosára nőtt az átlagbér Magyarországon, a minimálbér pedig ezen idő alatt a négyszeresére emelkedett. 2025 márciusában a bruttó átlagkereset Magyarországon, tisztelt képviselőtársaim, meghaladta a 714 ezer forintot, ami az előző év azonos időszakához képest 56 ezer forintos növekmény, azaz 8,5 százalékos emelkedés volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország kiemelkedő az egyéni teljesítmények területén a fiatal tehetségek és a tudomány vonatkozásában. Lakosságszámunk a világban a 96. helyet foglalja el, az egy főre jutó GDP tekintetében a 46.-ak vagyunk, innovációban már 36. helyen állunk a világban, az egy főre jutó Nobel-díjasok arányát tekintve pedig az igen előkelő 11. helyen állunk. Hogy hozzak más példát a társadalomból: az olimpiai bajnokok tekintetében ugyanez a helyzet, hiszen olimpiai bajnokok tekintetében a 10.-ek vagyunk a világ országai közül. Nagyon remélem, miniszter úr, hogy a Nobel-díjasaink is felzárkóznak ehhez, és sikerül az első tízbe beférkőznünk. De valóban, ez egy elképesztően nagy eredmény, és azt gondolom, hogy igazán büszkék lehetünk rá mindannyian, hogy ilyen nagy versenyben, mint ami ma van a világon, mint ahogy miniszter úr az expozéjában is kifejezte, hogy a tudományok, a kutatások és az innováció határozza meg gyakorlatilag azt, hogy egy-egy ország milyen fejlődési pályát tud leírni, ebben a helyzetben ilyen magas színvonalon állni a Nobel-díjasok arányát tekintve, azt gondolom, ez mindannyiunk számára egy nagyon komoly büszkeség.

A létrejövő Élvonal-tudásközpontok mágnesként vonzzák majd a legkiválóbb fiatal magyar és külföldi kutatókat. A tudásközpontok vezetői a világ élvonalába tartozó egyetemekről, kutatóhelyekről kerülnek majd ki, akik Magyarországon kereshetnek és találhatnak kutatócsoportjuk számára megfelelő helyet, környezetet a már meglévő infrastruktúrában, egyetemeinken és kutatóintézeteinkben.

Köszönjük szépen a kormánynak, hogy benyújtotta elénk ezt a javaslatot, a Fidesz-frakció nevében örömmel támogatjuk, ahogy azt Bodó Sándor képviselőtársam már elmondta, én pedig személyesen is gratulálok ehhez miniszter úrnak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokban.)