{"cycle": 42, "id": "158-30", "date": "2025-05-23", "ulnap": 158, "seq": 30, "speaker": "Dr. Apáti István (Mi Hazánk)", "p_azon": "a018", "faction": "Mi Hazánk", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/11919 Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról", "iromany": "T/11919", "duration_s": 810, "position": null, "chars": 12824, "paragraphs": ["DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Kezdem a végén. A Mi Hazánk Mozgalom nem fogja támogatni ezt a törvényjavaslatot. Egészen elképesztőnek tartjuk, hogy önök semmiből nem tanulnak. Tehát egy olyan helyzetben, amikor a 2025-ös költségvetésnek nemhogy a végét, a közepét sem lehet látni, önök akkor akarják 2025. június közepén elfogadni a 2026-os költségvetést. Olyan helyzetről beszélünk, amikor azt látjuk, hogy az éves hiánycél 70 százaléka április végére teljesült. Olyan helyzettel kell szembesülnünk, hogy a nemzetgazdasági miniszter egyetlen ötlete sem vált be, egyetlen jóslata sem vált be. Ehelyett kapkodást látunk, hozzá nem értést látunk, és teljesen szakmaiatlan döntéseket.", "Amikor a nemzetgazdasági miniszter úr valamikor február végén vagy március elején azt találta mondani, hogy meglepetésinfláció tapasztalható Magyarországon, ne haragudjon, államtitkár úr, akkor nehéz volt eldönteni, hogy sírjunk vagy nevessünk. Nevetni nem nagyon van kedvünk ezen a helyzeten, sírni azért felnőtt emberként már csak nem fogunk, de ez egészen siralmas. Tehát egy új közgazdasági fogalmat alkotott Magyarország nemzetgazdasági minisztere a meglepetésinfláció fogalmával. Igaz, hogy jogász vagyok és nem közgazdász, de én ezelőtt még soha nem hallottam ilyet, hogy meglepetésinfláció lett volna.", "Az, amit a miniszterelnök úr mondott, hogy is mondta ‑ az elrugaszkodás éve lesz? Lehet, hogy a valóságtól elrugaszkodás éve, azt látjuk, vagy repülőrajt, az az, ezt a szót kerestem, hogy repülőrajt. Akkor lehet, itt is van egy új fogalom sajnos ‑ sajnos, bár neki lett volna igaza! Ilyen zuhanó repülőrajt, ha lehet, mert ez, ami történik, sokkal inkább a zuhanásra emlékeztet, mintsem egy felfelé ívelő gazdasági pályára.", "Arra kérem önt, államtitkár úr, hogy hagyják már egyszer magukat zavartatni a tényektől, tehát induljanak ki az egyik legsúlyosabb, ha nem a legsúlyosabb problémából, az inflációból, de abból az inflációból, ami a valóság, a valódi inflációból induljanak ki, abból, hogy az élelmiszerek, illetőleg a mindennapi élethez leginkább szükséges, a mindennapok során legnagyobb mennyiségben, leggyakrabban vásárolt termékek és szolgáltatások esetén a Mi Hazánk Mozgalomnak meggyőződése, hogy most is vastagon két számjegyű az infláció, és nem is biztos, hogy eggyel kezdődik, lehet, hogy a 20-30 százalék közötti tartományban van. Aki gyakran jár élelmiszerüzletekbe és vásárol alapvető élelmiszereket, az pontosan tudja, hogy nekünk van igazunk.", "Le lehet írni egy számjegyű inflációt, államtitkár úr, a papír türelmes, bármit elbír, le lehet írni azt, hogy 3, 4 vagy 5 százalék, csak az emberek nem ezt tapasztalják. Önök pedig a közvélemény-kutatásokban nem azt tapasztalják, hogy annyira jó irányba mozdult volna el a gazdaság, és sikerült volna megvívni eredményesen az inflációval vívott egyre reménytelenebb küzdelmet. Nem vagyunk ellendrukkerek, a magyar emberek érdekében azt szeretnénk, hogy önök fékezzék már meg végre ezt az elképesztő méretű inflációt, amely 2022 óta pusztít, elpárologtatja, elszedi, megolvasztja az emberek esetlegesen még meglévő megtakarításait.", "De a legtöbb családnál már nem az a kérdés, hogy mennyi a megtakarítás, hanem hogy a hó végéig ki tudják‑e húzni és meg tudják‑e vásárolni az élethez, a létfenntartáshoz szükséges alapvető cikkeket. Sok esetben érdemes lenne visszahozni, főleg az alacsony jövedelmű rétegek esetében egy nagyon régi, ’90-es években még gyakran használt fogalmat, a biológiai minimum szintjét, tisztelt államtitkár úr. Tehát nem a létminimum szintjéről, minimálbérről meg garantált bérminimumról, hanem leginkább a biológiai minimum szintjéről kellene beszélni, hogy mi az az összeg, ami az alapvető életfunkciók fenntartásához szükséges. Horrorisztikus mértékű az áremelkedés, főleg az élelmiszerár-emelkedés egy agráradottságú országban.", "Az a legidegesítőbb, legdühítőbb, hogy önök úgy érzik, hogy csak a sikerekért felelősek, a kudarcok a külső körülmények miatt állnak elő, holott nem kell mindig mindent a külső körülményekre fogni. Igaz, hogy történelmi aszály pusztított az elmúlt három évből kétszer Magyarországon, igaz, hogy van számos olyan nehézsége a magyar agráriumnak, amely nem csak a mi akaratunktól függ, de az is igaz, hogy önök súlyosabbnál súlyosabb hibákat követtek el. Itt volt 15 év, tisztelt államtitkár úr, itt volt 15 év, és önök ahelyett, hogy az élelmiszer-önrendelkezésünk, az élelmiszer-önellátásunk, -függetlenségünk alapjait megteremtették volna, például akkumulátorgyárakba öntöttek ezermilliárd forintokat.", "A Mi Hazánk szerint a magyar mezőgazdaság által megtermelt javakra alapozott élelmiszer-feldolgozás lenne a kitörési pont, nem a kínai akkumulátorgyárak ezermilliárdos nagyságrendű támogatása. Abból a pénzből, amit eltapsoltak környezetszennyező, mérgező akkumulátorgyárakra, már egy magyar mezőgazdasági csodát lehetett volna megvalósítani, államtitkár úr. És nemcsak az önellátásunkhoz lenne elegendő az, amit a magyar gazdák megtermelnek, hanem bőven jutna exportra is. Egy aranybánya lehetne ez az ország, de teljesen más irányba fejlesztették.", "Mint ahogy a magyar függetlenség másik gazdasági alapja az élelmiszer-önrendelkezésünkön kívül, valódi megalapozó alapja, megalapozó körülménye az energiafüggetlenség és az energia-önellátás. Akkor most kérdezek: önök az elmúlt 15 évben hány forintot fordítottak a magyar gázkészletek és magyar olajkészletek feltárására és kitermelésére? Megbízható információk szerint csak a Makói-árokban, államtitkár úr, legalább 600 milliárd köbméter földgáz lapul. 10 milliárd köbméter/év fogyasztással számolva ez legalább 60 év teljes önellátása, beleértve a lakossági és a vállalkozói felhasználást is. Korábban azt mondták, hogy túl mélyen van, drága kitermelni. Egyik miniszterük három évvel ezelőtt azt mondta, hogy most már megvan az a technológia, amellyel gazdaságosan is ki lehet termelni.", "(10.30)", "És kapaszkodjanak meg, ez csak a Makói-árokra igaz adat! Legalább öt-hat ilyen lelőhely van Magyarországon csak a földgáz tekintetében, ahol a MOL 2022-23 tájékán már mintha az ébredés jeleit mutatná, és talán évi 40 milliárd forinttal többet költ fúrásra; ahová lefúrtak, ott meg olajat találtak. Persze tudom, hogy lehetnek olyan nyugat-európai vagy akár még távolabbi érdekek, amelyek abba az irányba szeretnének hatni, hogy ne legyünk önellátók, ne legyünk függetlenek, ne legyünk valójában szabadok. Csak akkor lehetünk valójában szabadok, ha az élelmiszert meg tudjuk termelni magunknak százszázalékos mértékben, és biztosított az energiaellátás; nemcsak a földgázra gondolok, hanem a hajtóanyag-ellátásra, jellemzően a benzin- és gázolajellátásra.", "Istenadta adottságaink vannak, itt van minden a magyar földön és a magyar földben, de önök nem ebbe az irányba fordítják a költségvetést, nem így akarják megalapozni a gazdaságunkat, hanem ki tudja, milyen érdekektől vezérelve ‑ sejtjük persze ‑ inkább a multiknak adják. Több támogatást adnak egy munkavállalóra lebontva, körülbelül 26 millió forint/munkavállaló támogatást, mint a balközép vagy a szélsőbalos kormányok, ők olyan 18‑20 milliónál álltak meg. Ebből az összegből a magyar kis- és középvállalkozói szektor megcsinálta volna a másik csodát. Észre kellene venni, hogy csak és kizárólag magunkra számíthatunk; csak és kizárólag akkor lehetünk sikeresek, ha kőkeményen képviseljük a saját érdekünket, és nem ide vagy oda, Keletre vagy Nyugatra próbálunk gesztusokat téve lehetőségekhez jutni. Rajtunk kívül senki nem akar jót nekünk, higgyék el! Ettől függetlenül önök a kínai akkumulátorgyárakban látják a jövőt, és a saját adottságainkat pedig nem akarják használni. De lépjünk tovább, mert sajnos rövid az idő.", "Beszélt az államtitkár úr a béremelésről. Nagyon örülünk minden egyes forint, minden egyes százalék béremelésnek, de én a teljesség igénye nélkül felhívnám az ön figyelmét arra, hogy ne hanyagolják el a klasszikusan úgynevezett köztisztviselői szektort, az önkormányzati igazgatásban dolgozókat, az államigazgatásban dolgozókat. Tájékoztatom önöket arról, hogy a megyei földhivataloknál több évtizede dolgozó munkatársak jó, ha nettó 300 ezer forintot hazavisznek. Mire elég az most, államtitkár úr, egész őszintén?! Nettó 300 ezer forintért önök közül hányan kelnének fel, hogy megigyák a reggeli kávét? Nettó 300 ezer forintért igaz, hogy monoton, de nagyon kemény és lélekölő munka az, amit például a földhivatalokban végeznek, és nagyon fontos, értékes és hasznos munka. Hát, ha valahova, akkor oda azonnal egy legalább 50 százalékos béremelés kellene. Persze mindig azzal jönnek, hogy az ország gazdasági helyzete most nem teszi lehetővé; azt tesz lehetővé, amit önök akarnak. Ha a fontossági sorrendet helyesen állítanák fel, akkor jutna pénz még most is mindenre, ami igazán fontos lenne a magyar embereknek.", "Szintén a teljesség igénye nélkül mondanám, ha már az előbb belekezdtem ily nagy lendülettel az agrárium kérdésébe, a mezőgazdaságba, az élelmiszer-önrendelkezésbe ‑ bár inkább persze költségvetést érintő kérdés, de itt sem haszontalan felhozni, és egyben egyébként jelezném ezt az ülést levezető elnöknek is, hiszen ő is szakmai tárgy szerint érintett ‑, az agrárkárenyhítés kérdését. Kutya kötelességük forrásokat biztosítani legalább két területhez. Az egyik: a száj- és körömfájás és egyéb járványok miatt leölt állatok gazdáinak, az állattartással foglalkozó gazdáknak olyan állami kártérítés, amely nemcsak az adott tenyészállatok pillanatnyi piaci értékén alapul, hanem biztosítja az újrakezdéshez szükséges forrásokat. Legyenek erősek: a szlovák miniszterelnök másfél-két hónappal ezelőtt a szarvasmarhák vonatkozásában körülbelül 10 ezer euró/tenyészállatban jelölte meg ezt az összeget. Lehet, hogy kevesebb, de biztos, hogy nem néhány százezer forint. Ismétlem: nem a jelenkori értékről, hanem az újrakezdéshez, a tenyészállomány mostani értékének, állapotának újra eléréséhez, a gazdaság újra felépítéséhez szükséges összegről beszélek, mielőtt még valami félreértés keletkezne.", "A másik pedig az a tavaszi fagykár, tisztelt hölgyeim és uraim, amely példátlan, az elmúlt 50 évben nem következett be ilyen tavaszi fagykár. Egy árva szót nem hallok önöktől, pedig rengeteg gazda vagy mezőgazdasági szakember ül itt a kormánypárti padsorokban. Hát, ha önöknek nem lehet, nekem aztán nyugodtan, minden kötöttség nélkül szabad erről beszélnem. A teljes magyar gyümölcsállomány 67 és 75 százalék közötti mértéke fagyott le, kajszi- és őszibarack gyakorlatilag nem lesz, cseresznye alig lesz, és ezen gyümölcsállomány 60 százaléka az ország egyébként legszegényebb megyéiben van, az északi és keleti megyékben. Az almaültetvényeink 75 százaléka a legszegényebb vármegyében, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, ott olyan 50 és 100 százalékos skálán 100 százalékhoz közeli szintén a kár. A 120 milliárd forint éves termelési értékű magyar gyümölcsszektorban a bevételkiesés idén legalább 80 milliárd forint lesz, körülbelül ilyen összegű kárenyhítési alapra lenne szükség. Az a 13 milliárd forint, ami ismereteink szerint most a kárenyhítési alapban van, semmire sem lesz elég. Abból a kárenyhítési alapból, amelybe a gazdák befizetnek, amikor baj van, szinte semmit nem kapnak vissza. Piaci alapú biztosítók nem kötnek biztosításokat tavaszi fagykárra, egyébként sok más káreseményre sem, tehát egyszerűen kizárják, pont azért, mert nem akarnak tízmilliárdokat kifizetni, amikor igazán nagy baj van.", "Ha a gyümölcsszektornak most nem segítenek Isten igéjén kívül, kézzelfogható módon, akkor a magyar gyümölcsös gazdák döntő többsége nemhogy a generációváltásig nem jut el, de be fogja fejezni a termelést, és a magyar mezőgazdaság egy nagyon jelentős lábát kirúgják ezzel alólunk. A 80 milliárd forint elsőre soknak tűnik, de jelzem önöknek, ha 1500 milliárdot tudtak tolni az akkumulátorgyárakba ‑ (Kisgergely Kornél felé:) tudom, hogy nem ön a felelős érte, de most önnel tudok beszélgetni, önnek tudom ezt elmondani ‑, meg tudtak 600 milliárd forintért tavaly vagy tavalyelőtt a nemzet vejétől irodaházakat vásárolni, akkor szerintem meg lehet találni azt a 80 milliárd forintot. Ismétlem: ez nem extra haszon, nem jövedelemkiegészítés, hanem az ahhoz szükséges összeg, hogy a magyar gyümölcsszektor, a komplett gyümölcsszektorunk a következő évi termésig eljusson.", "Úgyhogy erre is várok válaszokat, államtitkár úr, hogy ezzel kapcsolatban van‑e önökben hajlandóság. Ilyen tekintetben megalapozottnak tartják‑e azt a törvénycsomagot, amelyet elénk terjesztettek, és hajlandók‑e elmozdulni abba az irányba, amit az előbb elmondottaknak megfelelően a Mi Hazánk Mozgalom nemhogy kiemelten fontosnak tart Magyarország túlélése és jövője szempontjából, hanem egyedüli, a válságból kivezető megoldásnak? Várom majd érdemi válaszait. Köszönöm szépen. (Szabadi István tapsol.)"]}