{"cycle": 42, "id": "158-2", "date": "2025-05-23", "ulnap": 158, "seq": 2, "speaker": "Tuzson Bence (Fidesz)", "p_azon": "t687", "faction": "Fidesz", "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "igazságügyi miniszter", "event": "Általános vita lefolytatása T/11915 A jogi személyek nyilvántartásáról T/11916 A jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról", "iromany": "T/11915 · T/11916", "duration_s": 1287, "position": "igazságügyi miniszter", "chars": 20254, "paragraphs": ["TUZSON BENCE igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Néhány hónapja fogadta el az Országgyűlés a közhiteles nyilvántartásokról szóló törvényt.", "Ez a törvény nagyon nagy jelentőségű, hiszen a közhiteles nyilvántartások rendszerében egyfajta rendet rak. Rendet rak, mert több száz nyilvántartás volt korábban Magyarországon, amelyeknek egy jelentős része magát közhitelesnek nevezte, de a közhitelességnek a fogalmát nem határozta meg, így máshogy értelmezendő volt minden egyes jogszabály esetében a közhitelesség. Rendet tettünk ebben a kérdésben, és elhatároztuk azt, hogy a nyilvántartásokat ennek megfelelően rendszerezni fogjuk: lesznek közhiteles nyilvántartások, és lesznek olyan nyilvántartások, amelyekhez nem fűződik a közhitelességhez szükséges jogi kötőerő ‑ más típusú nyilvántartások lesznek. Egyébként a nyilvántartások nagy többsége ebbe a körbe fog tartozni.", "Meghatároztuk azt a feltételrendszert is, aminek meg kell felelni a közhiteles nyilvántartásnak, és elvi éllel szétválasztottuk egymástól a regisztratív aktusokat, tehát a bejegyzést és önmagában azt, hogy ki a bejegyző szervezet, tehát magát a bejegyzési eljárást is, sőt az anyagi jogi hátteret is leválasztottuk a jogszabályokról, és így jött létre az újfajta rendszer. Ehhez szorosan kapcsolódik a mostani jogszabályunk, hiszen most két olyan jogszabályt tárgyalunk, amely mind a gazdasági élet, mind a társadalmi élet szempontjából különösen jelentős. Az egyik ilyen jogszabályunk, ami a jogi személyek nyilvántartásához fog kapcsolódni, úgy gondolom, teljesen új helyzetet fog teremteni a jogszabályok területén, illetve új helyzetet fog teremteni a jogi személyek nyilvántartásában. Egyrészt azért, mert itt egy erős olyan nyilvántartás lesz, amely egységes keretbe fogja foglalni a jogi személyeket. Először természetesen első lépésben azokat a jogi személyeket, amelyek a cégnyilvántartáshoz vagy a civilnyilvántartáshoz kapcsolódnak, viszont lehetőséget teremt arra, hogy a későbbiekben más típusú jogi személyek is ehhez a nyilvántartási rendszerhez csatlakozzanak.", "Nagyon fontos az, hogy a gazdaságunk versenyképes legyen. A versenyképességet azonban a jogrendszernek is alá kell támasztania. Ezt szoktuk mi jogi versenyképességként nevesíteni, ami azt jelenti, hogy a jogrendszernek olyannak kell lennie, hogy támogassa a versenyképességet, azaz a jogi feltételrendszer mindig úgy alakuljon ki, hogy vizsgáljuk azt is, hogyan hat ez a versenyképességi kérdésekre.", "Egy ilyen jól kialakított rendszerben nagyon fontos szerepe van a digitalizációnak. A digitalizáció azonban több területen kell hogy jelentkezzen, egyrészt a nyilvántartások rendszerében, de a jogalkalmazás területén is. Engedjék meg, hogy a jogalkalmazás területéről is mondjak egy példát, amikor a digitalizációnak óriási nagy jelentősége lesz. Ez mutatja azt is, hogy egy dinamikusan változó világban vagyunk, amikor folyamatosan alkalmazkodni kell a technikai változásokhoz is, azaz a jogi változásokat is ebben a környezetben kell értékelni, ami azt jelenti, hogy a digitalizáció esetében át kell gondolnunk a jogtárainknak a szerkezetét is. Sokszor beszélünk arról, hogy milyen nagy szükség van deregulációra, és a dereguláció keretében hogyan lehet a jogszabályok számát csökkenteni és a csökkentésen keresztül átláthatóbbá tenni a jogrendszert.", "Nos, a mai világunkban talán nem is a jogszabályok száma a lényeges, hanem maga az átláthatóság. Azaz ha olyan rendszert tudunk teremteni, amin keresztül a jogszabályok átláthatóak, akkor ezt a célt el tudjuk érni. Ennek megfelelően álltunk neki a jogszabálytárunk átalakításához, aminek következtében mesterséges intelligencia segítségével olyan rendszert tudunk létrehozni, amikor a polgár vagy akár a jogász felteszi a jogi kérdését a mesterséges intelligenciának, és arra egzakt, jól érthető jogi választ fog tudni kapni. Tehát feltesz egy kérdést neki, és utána a jogi válasza meglesz a másik oldalon, jogászok számára pedig ki fogja tudni gyűjteni azokat a jogszabályokat is, amelyeket alkalmazni kell. Ez is a versenyképesség része, és ennek megfelelően ebben a szellemben kell kidolgoznunk mindenfajta változtatást, így a jogi személyek nyilvántartásával kapcsolatos változtatásokat is. A jogtárunk tehát teljes egészében meg fog újulni, és ehhez alkalmazkodunk a cégnyilvántartási rendszerrel kapcsolatban is.", "(Dócs Dávid elfoglalja jegyzői székét.)", "A közhitelességgel kapcsolatos szabályozás tehát elvi éllel választotta szét egymástól a regisztrációk vezetését, illetve azt az aktust, ahogy a regisztrációba bekerül valami, tehát az anyagi jogi jellegű döntéseket is leválasztotta erről. Ennek megfelelően tehát most az új nyilvántartás, a cégnyilvántartás és egyben más jogi személyeknek a nyilvántartása egy újfajta koncepcióra épül fel. Ez az újfajta koncepció annyiban fog mást jelenteni ‑ sok szempontból mást fog jelenteni, de annyiban mindenképpen ‑, hogy ezt a nyilvántartást nem a bíróság fogja vezetni, ez egy hatósági jellegű nyilvántartás lesz. Miért van szükség hatósági nyilvántartásra, és miért nem tudja ezt a nyilvántartást a bíróság vezetni?", "Európában egy általános elv az ‑ nem mindenhol érvényesül ez, de Európában mindenképpen ‑, hogy minden olyan döntés mögött, ami bírósági döntés, mindig embernek kell állnia. Tehát soha nem lehet olyan döntés a bíróságon, amit a végén nem egy bíró hoz meg. Ennek megfelelően tehát át kell néznünk azt, hogy melyek azok az eljárások, amelyek tulajdonképpen történeti okoknál fogva kerültek a bírósághoz, és nem tartoznak a bírósági munka lényegéhez. A történetünk során több ilyen nyilvántartás volt, ami a bíróságtól indult el. Ilyen volt például az ingatlan-nyilvántartás is, amit annak idején leválasztottak a bíróságokról ‑ ez még a 70-es évek táján történt, vagy talán még egy kicsit előtte is. Ennek indoka az volt, hogy korábban a bíróság megítélte azt a jogviszonyt, amelyikben egyébként döntött, tehát anyagi jogi kérdést döntött el, megítélte azt az adásvételi szerződést, amivel valaki egy ingatlant megvásárolt, és utána eldöntötte, hogy ez bejegyzésre alkalmas-e.", "Ezt a koncepciót félig változtatták meg aztán a 70-es években, amikor úgy döntöttek, hogy ugyan a koncepciót meghagyják, a jogviszonyt meg kell ítélni, de ezt egy közigazgatási útra terelik. Ezt bizonyos értelemben már megszoktuk, de egy tévút, hiszen magát a döntést, az anyagi jogi jellegű döntést mindenképpen bíróságnak kellett volna meghoznia. Ezért volt újszerű az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos változtatás, aminek a gondolati elemét ide is átemeltük, aminek a lényege abban áll, hogy innentől kezdve nem az anyagi jogi jogviszony megítéléséről van szó, hanem az anyagi jogi jogviszony mellett egy kérelemalapú nyilvántartást vezetünk be, ami az ingatlan-nyilvántartásban is igaz, azaz azt jelenti, hogy ha a közigazgatásnak kell döntenie, akkor kérelemalapon kell dönteni és nem a háttérben levő anyagi jogi jogviszonyt megítélnie.", "Erre a változásra alapul az ingatlan-nyilvántartás is és az ingatlan-nyilvántartás után most a cégnyilvántartásunk is, ennek megfelelően tehát kettéválnak az eljárások. Vannak közigazgatási típusú eljárások, amelyek gyors eljárást eredményeznek, és itt az automatikus döntésnek van óriási nagy jelentősége, hiszen ennek a nyilvántartásnak az lesz a következménye, hogy ha valaki bemegy, besétál egy ügyvédi irodába, mire kisétál, kijön onnan, kezében tarthatja azt a bejegyző végzést, amivel, mondjuk, a cégét bejegyezték, így másnap meg tudja kezdeni a tevékenységét.", "(8.10)", "Ennek a gazdaság működése és versenyképessége szempontjából óriási nagy jelentősége van, hiszen a földrajzi távolságok is eltűnnek ezt követően, tehát bárki bárhonnan egy céget be tud jelenteni, és ennek megfelelően egy egységes nyilvántartási rendszer jön létre. Tehát nem a vármegyei alapú cégbírósági rendszerbe kell ezt bejegyezni, hanem egy központi nyilvántartásba automatikus döntések esetében.", "Joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon az automatikus döntés minden szempontból helyes‑e, és mindig jó‑e, hogyha automatikus döntések születnek. Nos, az egyszerű közigazgatási folyamatokban, mint amilyen a cégnyilvántartás is, itt persze nagyon nagy értékekről beszélünk sokszor, viszont maga a folyamat mint közigazgatási folyamat, általában egy egyszerű folyamat. Itt elképzelhető az, hogy ilyen típusú döntések szülessenek.", "Amikor ilyen döntésekről beszélünk, akkor persze meg kell nyitni az utat abba az irányba is, hogy mi van akkor, hogyha valamilyen oknál fogva nem lehetséges ilyen döntést hozni. Két eset lehetséges. Egyrészt vagy az adatok hiányossága okozza ezt, vagy más speciális ok, vagy pedig a másik oldalon a polgárok képessége meg pénzügyi lehetőségei a tekintetben, hogy egy ilyen eljáráshoz forduljanak, hiszen egy automatikus döntési eljárásban mindig valakinek vállalnia kell a felelősséget. A felelősségvállalás ezekben az esetekben az ügyvédi irodákra hárul. Tehát ők azok, akik a kérelmeket feltöltik, és akik ellenőrzik a kérelem tartalmát, hogy az megfelel‑e egyébként a mögötte levő dokumentumoknak, tehát az anyagi jogi kérdéseket leellenőrzik.", "Abban az esetben, hogy ha nem egy jogi képviselettel járnánk el ezekben az esetekben, ez az ellenőrzés kimaradna, és egy fontos állami kontroll tűnne el. Ennek megfelelően itt az eljárásokat ketté kell választani, mert a civil szervezetek egy jelentős részében nem várható el a civil szervezetektől, hogy jogi képviselettel rendelkezzenek, hiszen vannak kis civil szervezetek is. A másik oldalról pedig az ügyvédi jogi képviselet mindig pénzbe kerül. Itt tehát megnyitottuk azt az utat ‑ a civil szervezetek esetében különösen ‑, amikor valaki úgy dönt, hogy nem kívánja az automatikus döntéshozatali eljárást indítani, az választhatja a teljes eljárást, ami hasonló természetesen a mostani eljáráshoz, azzal a különbséggel, hogy itt egy közigazgatási típusú eljárás fog kialakulni.", "Természetesen ellenőrizni kell ezeknél a nyilvántartásoknál azt is, hogy milyen feltételek szerint lehet egy jogi személyt bejegyezni. Három alapvető feltételt kell ilyenkor vizsgálni. Egyrészt, hogy a magyar jognak megfelelőek‑e azok a cégtípusok és cégformák vagy szervezeti formák, amelyek bejegyzéséről beszélünk. A másik az, hogy esetleg a célja nem tiltott‑e a tevékenységnek. A harmadik pedig az, hogy az adatok, amelyek bejegyzésre kerülnek, törvényesek-e.", "Ilyenkor természetesen előfordulhat olyan kérdés is, amit előzetesen ellenőrizni kell. Ezek általában a közhitelességhez szorosan kapcsolódó kérdések. Példaként hadd említsem a részvénytársaságok esetét, a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetét, amikor közérdek fűződik ahhoz, hogy az alapszabálya egy ilyen részvénytársaságnak törvényesen megfelel‑e, vagy sem, ezért erre egy új, nemperes eljárást vezetünk be, amikor a bíróság ezt előzetesen vizsgálja meg, és az előzetes döntése mellett zajlik majd az automatikus bejegyzési eljárás, tehát itt a garanciális feltételeket beépítettük a rendszerbe.", "Fontos, hogy ezek a nyilvántartások mostantól kezdve egységesek legyenek, tehát egy egységes jogiszemély-nyilvántartás alakuljon ki, a fokozatosság elvét is figyelembe véve, és hogy ez a nyilvántartás következetes legyen, és ebből a következetességből kiindulva a közhitelességben folyamatosan meg lehessen bízni, és tudjuk pontosan azt, mit jelent az, hogy egyes adatok ebben a nyilvántartásban közhitelesek.", "Ezt azért emelem ki, mert a mai nyilvántartásunk jelentős része sokféle adatot tartalmaz. Tartalmazza például a jogi képviselő nevét, adatait is, vagy a szervezet képviselőjének az egyéb adatait, akár a lakcímét is tartalmazhatja. Ez az adat azonban ebben a nyilvántartásban nyilván nem közhiteles, hiszen ezt az adatot egy másfajta közhiteles nyilvántartás tartalmazza, így ezek az adatok itt másodlagos adatként jelennek meg. De mivel a rendszer automatikusan veszi át egyik nyilvántartásból a másikba az adatokat, az itt megjelenő adatban is meg lehet bízni, azaz a közhitelességében meg lehet bízni. Itt viszont egyfajta automatikus változtatások is be fognak következni.", "Tehát abban az esetben, hogy ha az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan helyrajzi száma megváltozik, akkor ezt az adatot automatikusan fogja átemelni a cégnyilvántartás, azaz nem lesz olyan, hogy egyes adatok az egyik nyilvántartásban így szerepelnek, a másik nyilvántartásban úgy szerepelnek. Ez a gazdasági folyamatok szempontjából különös jelentőségű, és a jogrendszer megbízhatósága szempontjából is különös jelentőségű, tehát erősíti az országban a jogbiztonságot.", "Új hatóságot fogunk felállítani arra, hogy ezt a rendszert üzemeltesse. Felvetődhet az a kérdés, hogy miért szükséges egy új hatóság egy ilyen nyilvántartás vezetésére, és vajon az erőforrásoknak nem pazarlása‑e, hogyha egy új hatóságot hozunk létre. Nos, a bírósági rendszerben nagyon nagy erőforrások fognak ennek megfelelően felszabadulni. A felszabaduló erőforrásokat a bíróság egyébként fogja tudni használni arra, hogy egyrészt az egyéb cégekhez kapcsolódó feladataikat, tehát a megmaradó törvényességi felügyeleti eljárást és az ahhoz kapcsolódó egyéb eljárásokat a későbbiekben is talán hatékonyabban, mint jelenleg tudja majd vinni, a másik oldalról pedig egyéb feladataira is át tudja csoportosítani az erőket. A másik oldalról pedig egy automatikus bejegyzési eljárásban, egy gyors eljárásban egy viszonylag kis létszámú szervezet hozható létre, egy sokkal kisebb szervezetrendszer, mint amilyen a cégbíróságok rendszere, hiszen pont az automatikus döntésekhez a gyors döntési rendszerhez kapcsolódóan ehhez egészen más technikai és anyagi feltételek kellenek majd.", "A civil szervezetek esetében, mint említettem tehát, nem lesz kötelező a jogi képviselet. Ha a civil szervezet vezetése azt választja, hogy nem jogi képviselet útján látja el a tevékenységet, tehát nem fizet a jogi képviselőért, abban az esetben természetesen lehetőség van arra, hogy mint említettem, ezeket a gyors, de ugyanakkor személyhez kötött eljárásokat, az úgynevezett teljes eljárást válasszák.", "Létre fog jönni azonban egy másfajta képviseleti rendszer is, ugyanis a jogi képviseletet egy kicsit kinyitottuk ebben az eljárási formában, és lehetővé tettük azt, hogy ügyvédi, jogtanácsosi, közjegyzői képviselet mellett egyéb képviselet is lehetővé váljon az ilyen típusú eljárásokban, tehát várhatóan az országos hálózattal rendelkező civil központok jogi tanácsadó munkatársai komoly szerepet fognak tudni játszani az ingyenes jogi segítségnyújtás területén. Itt egyébként nekik is képviseleti lehetőségük lesz.", "Tisztelt Országgyűlés! Emellett egy másik jogszabályunk is most az Országgyűlés előtt van, amelyet együtt tárgyalunk. A jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény mellett azokat az eljárásokat is és a végelszámolást is külön szabályozni kívánjuk, amelyek szorosan kapcsolódnak a cégnyilvántartáshoz, attól függetlenül egyébként nem is nagyon értelmezhetőek. Nyilván a bíróságoknak, mint említettem, a közhitelesség szempontjából fontos szerepe kell hogy megmaradjon egyrészt a törvényességi felügyelet tekintetében is, hiszen a törvényességi felügyeleti szabályok megmaradnak a jogszabályellenesen működő vagy akár mulasztással rendelkező, tehát mulasztásban levő jogiszemély-típusok esetében gyors és hatékony bírósági fellépésre is szükség van.", "Ugyanakkor ebben az esetben a bíróságnak elsőbbséget kell adnia azokban az eljárásokban, amelyeket a hatóság kezdeményez, hiszen a jogszabályba ütközés esetén a hatóság ilyenkor, ha hiányosságot tapasztal, akkor kezdeményez eljárást, és ezek az eljárások a nyilvántartás hitelességéhez kapcsolódnak. Azaz itt egy különösen fontos társadalmi érdek van, amely miatt az elsődlegességét ezekben az eljárásokban biztosítani kell.", "Vannak olyan nemperes eljárások, amelyek továbbra is a bíróság hatáskörében maradnak, és az anyagi jogi kérdésekhez kötődnek. Az egyesületek, alapítványok és különböző szervezetek megszűnéséhez kapcsolódó ok bekövetkezését például továbbra is a bíróság fogja vizsgálni. A közhasznú jogállásról vagy annak megszűnéséről is a bíróság fog dönteni.", "Mint említettem, új nemperes eljárások is létrejönnek. Egy-kettőt nevesíteni kell. Ilyen például a már említett alapszabállyal, tehát a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályával kapcsolatos eljárás vagy a végintézkedéssel létrehozott alapítvány esetében az alapító okirat megvizsgálásának kötelessége.", "Nemcsak annak van jelentősége természetesen, hogy hogyan jönnek létre a különböző jogi személyek, hanem annak is jelentősége van, hogy hogyan szűnnek meg a jogi személyek.", "(8.20)", "Ennek megfelelően a megszűnéssel kapcsolatos döntéseket is át kellett gondolni, így a végelszámolással vagy a kényszertörléssel kapcsolatos eljárásokat. Ezek az eljárások továbbra is bírósági hatáskörben maradnak, tehát a jogi személyek megszűnésével kapcsolatos döntések egyrészt az ügyfélbarát jellegüket megtartják, strukturálisan beépülnek, és egy egységesebb rendszer alakul ki. A végelszámolásra vonatkozóan két év fog rendelkezésre állni, ami meghosszabbítható. Ugyanakkor egy új szabály kerül be, az, hogy a végelszámolóra most már igaz lesz minden esetben az, hogy a vezető tisztségviselők is elláthatják a végelszámolói szerepkört, nem kell feltétlenül végelszámolót kijelölni. A végelszámolás egy önkéntes döntésen alapuló megszűnés, tehát nem fizetésképtelenségről van szó, az egy másik eset. Természetesen ezek az eljárások is átcsúszhatnak abba az irányba, de akkor már egy másikfajta eljárásról beszélünk. Tehát, mint említettem, kétéves lesz a végelszámolás időszaka, ami meghosszabbítható.", "Viszont új szabály, hogy eredménytelenség esetén a végelszámolás egyszerűen megszűnik, tehát nem fordul át kényszertörlési eljárásba, hanem a gazdasági társaság ennek megfelelően tovább fog tudni működni. Természetesen, ha annak a feltételei következnek be, akkor a felszámolási eljárás irányába is tovább mehet egy eljárás, az már másfajta eljárást jelent, vagy a kényszertörlési eljárás is bekövetkezhet, ami szintén egy más típusú eljárás. Ott a törvényi feltételeknek természetesen fenn kell állniuk, és a bíróságnak kell ennek megfelelően döntenie.", "A bíróság garanciális szerepet fog játszani a végelszámolásban. Nyilván nem az üzleti folyamatokban vesz részt, hanem az alapvető döntéseket hozza meg, a megindításhoz, meghosszabbításhoz, befejezéshez vagy megszüntetéshez kapcsolódó döntéseket. Ezek törvényi biztosítékok, amelyek fontosak a jogbiztonság szempontjából, ezért ezek továbbra is bírósági hatáskörben maradnak.", "A végelszámolás mindig tulajdonosi akaraton múlik, a kényszertörlési eljárás pedig egy állami kényszerhez kapcsolódik. Ennek megfelelően tehát nem térünk el attól a koncepciótól, amit ’21-ben alkottunk meg, azt a koncepciót fogjuk megtartani. Úgy gondoljuk, hogy e tekintetben ez egy jó koncepció.", "Nagyon jó a mostani javaslatban az, hogy egy egységes szabályozási rendszer jön létre a civil szervezetekkel kapcsolatban is, hiszen nagyon sok bonyolult és indokolatlanul sokféle eljárás volt korábban, ami a civil szervezetekhez kapcsolódott. Most a tapasztalatokat is figyelembe véve egy egységes eljárás lesz. Ezekben az eljárásokban természetesen mindig figyelembe kell venni azt, hogy milyen specialitások kapcsolódnak az egyes civil szervezeti formákhoz mind a létrehozással, mind a megszüntetéssel kapcsolatban. Ezeket a változásokat is figyelembe veszi a jogszabály.", "Összességében azt gondolom, hogy egy olyan jogszabálycsomag, két törvény áll előttünk, ami átfogóan és nagyon alaposan elemezte azt, hogy mi a jelenlegi jogi folyamat, hogy néznek ki a mostani gazdasági folyamatok, és mik a technikai lehetőségek, és ezeket egymáshoz rendelve, felkészülve az új helyzetre, tehát a mesterséges intelligencia belépésére és másfajta gazdasági folyamatokra, egy olyan konstrukciót alkot, amely segíti Magyarország versenyképességét, segíti azt, hogy Magyarország előnyt szerezzen ezen a területen is más országokhoz képest, és egy olyan jogi személyi nyilvántartási rendszerünk jöjjön létre, amely versenyképes, önmagában is versenyképes mint jogi szabályozás, a jogi szabályozás pedig a gazdasági versenyképességünket is erősíti.", "Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és szeretném kérni, hogy támogassák szavazatukkal a törvényjavaslatok elfogadását. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}