Ritter Imre (Nemzetiségi képviselő)

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrte Frau Vorsitzende! Sehr geehrter Herr Staatssekreter! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich der Gesetzesentwurf mit Nr. T/11864 „Haushaltsplanes des Ungarns für Haushaltsjahr 2026” heute weiterhin erörtere.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében tovább folytassam álláspontunk kifejtését a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló T/11864. számú törvényjavaslat kapcsán.

A tegnapi, közel 30 perces első felszólalásomat meghatározóan arra fordítottam, hogy a 2014. évtől ‑ a magyarországi nemzetiségek parlamenti részvételének biztosításától ‑ kezdve áttekintettem, hogy honnan indultunk, mit értünk el eddig, milyen céljaink vannak, hová akarunk jutni. Ennek keretében először áttekintettem a 2014-től 2018-ig tartó első ciklust, melyben a 13 őshonos nemzetiség működési támogatása az induló kevesebb mint 4 milliárd forintról közel 10,5 milliárd forintra emelkedett. Ezt követően megvizsgáltam a második ciklust 2019-től 2022-ig, melyben a magyarországi nemzetiségek támogatása a 2018. évi 10,5 milliárd forintról 2022-re már több mint 22 milliárd forintra emelkedett.

Mindkét ciklusra vonatkozóan, pontokba szedve, részletesen elemeztem, hogy a nemzetiségi élet mely területein milyen előrelépéseket, eredményeket tudtunk elérni.

Összességében a magyarországi őshonos nemzetiségek parlamenti képviseletének történelmi jelentőségét, súlyát, fontosságát minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy a két ciklus alapján a 2014. évi kevesebb mint 4 milliárdos támogatást a 2022. évi költségvetésben már több mint 22 milliárd forintra, azaz közel hatszorosára tudtuk emelni. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy 2000-től 2014-ig, a parlamenti képviseletet megelőző 14 évben szinte semmilyen támogatásemelés nem volt, akkor azt hiszem, méltán mondhatjuk, hogy a 2014-ben megvalósult nemzetiségi parlamenti képviselet egy új időszámítás kezdetét jelentette a 13 őshonos magyarországi nemzetiség számára.

A parlamenti első nyolc év, a számokat tekintve valóban meredeken felfelé ívelő nemzetiségi eredményei, a nemzetiségi jövőnk szempontjából kulcsfontosságú programok kidolgozása és sikeres beindítása után már kezdtük volna kicsit pozitívabban látni gyermekeink, unokáink nemzetiségi jövőjét, amikor a 2022-ben kitört háború, és az azt követő energiaválság, infláció hirtelen veszélybe sodort mindent, amit addig elértünk.

Végül értékeltem a még folyamatban lévő, harmadik parlamenti ciklust, melynek 2023-2024-es éve viszont a háború, az energiaválság, az infláció és egyéb gondok miatt már nagyon jelentős nemzetiségitámogatás-csökkentéseket, -elvonásokat eredményezett.

A 2022. évi elfogadott költségvetési törvényhez képest a 2023. évi költségvetésben a Gazdaságvédelmi Alap torzító hatását is figyelembe véve a nemzetiségi támogatások 1 milliárd 198,9 millió forinttal csökkentek, majd még ugyanebben az évben a költségvetés módosításával további 852,8 millió forint nemzetiségi támogatás került elvonásra. Ehhez a módosított, csökkentett 2023. évi költségvetéshez képest a 2024-es költségvetési törvényben ismét 968,9 millió forinttal került csökkentésre a Miniszterelnökséghez tartozó 12 nemzetiség támogatása.

Ez azt jelentette, hogy két év alatt a költségvetési törvényben 3 milliárd 20,6 millió forint nemzetiségi támogatás került elvonásra, amely a 2022. évi 12 milliárd 689,6 millió forintnak közel 21 százaléka, több mint az ötöde. Teljesen egyértelmű, hogy a nemzetiségi támogatások ilyen arányú elvonása messze meghaladta azt a mértéket, amelyet a teljes költségvetési törvény vonatkozásában az országos nehézségek miatt szigorítani kellett. Ennek a két évnek sajnos a magyarországi nemzetiségek aránytalanul súlyos vesztesei voltak.

A 2023. és 2024. évi kumulált elvonás így összesen 5 milliárd 72,3 millió forint volt. Ennek nagyon nem örültünk, de tisztában lévén a helyzettel, a háborúval, az energiaválsággal, az elvonásokat fegyelmezetten tudomásul vettük, és próbáltunk túlélni. Ebben nekünk, nemzetiségieknek egyébként is van már gyakorlatunk.

Minden erőfeszítésünket arra koncentráltuk, hogy a megelőző nyolc évben kiépített nemzetiségi intézményhálózatunk alapvető működését biztosítani tudjuk, és a beindított hosszú távú programjaink ‑ például a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjprogram ‑ ne törjön meg, ne essen szét, mert az a közvetlen jövőnket lehetetlenítette volna el.

A rendkívül jelentős nemzetiségitámogatás-elvonások mellett természetesen korrektül meg kell említeni, sőt megköszönni a kormányzatnak, hogy a helyi és az országos nemzetiségi önkormányzati fenntartásban lévő közel 110 nemzetiségi köznevelési intézmény részére külön kormányrendeletekkel az energiakompenzációra a 2023. és 2024. évben mintegy 2 milliárd 600 millió forintot biztosítottak, mellyel a közel 20 ezer nemzetiségi gyermek neveléséhez, oktatásához szükséges alapvető feltételeket biztosítani tudtuk.

Itt külön köszönöm a kormányzatnak, a Pénzügyminisztériumnak és a Miniszterelnökségnek, hogy a kormányrendeletek előzetes egyeztetése során kellő rugalmasságot tanúsítottak, amellyel egy új, az intézményenkénti tényleges energiaköltségeken alapuló rugalmas elosztási rendszert tudtunk bevezetni. Ennek lényege, hogy bár a Pénzügyminisztérium összességében a nemzetiségi köznevelési intézmények energiakompenzációs juttatását ugyan az összes intézmény költségei alapján megállapított és gyermeklétszámra vetített fajlagos összeg alapján határozta meg, de az összeg felosztásánál lehetővé tették, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül az országos nemzetiségi önkormányzatok bevonásával az egyes helyi nemzetiségi önkormányzati fenntartású nemzetiségi köznevelési intézmények között a ténylegesen, objektíve felmerülő, valós energiaköltségek arányában osszuk fel a kompenzáció összegét. Ez ugyan jelentős többletmunkát jelentett az egyes országos nemzetiségi önkormányzatoknak, elsősorban a legnagyobb nemzetiségi köznevelési intézményhálózattal rendelkező Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának, de az intézményeink érdekében ezt szívesen megtettük és vállaltuk.

Ugyanakkor szeretném viszont leszögezni, hogy a két év alatt kumuláltan elvont 5 milliárd 72,3 millió forint nemzetiségi támogatás és a két év alatt nyújtott 2 milliárd 600 millió forint energiakompenzáció közé nemcsak azért nem szabad semmilyen szempontból egyenlőségjelet tenni, mert az elvonás közel kétszerese volt a kormányrendeletekkel adott kompenzációknak, hanem azért sem, mert az energiakompenzáció a világpolitikai helyzet miatt drasztikusan megemelkedett energiatöbblet-kiadásokat fedezte, amelyek mögött értelemszerűen semmilyen nemzetiségi többletjuttatás nem volt. Ugyanakkor viszont az 5 milliárd 72,3 millió forint effektíve a nemzetiségi tevékenységektől lett elvonva, és csökkentette drasztikusan ezen tevékenységek megvalósításának pénzügyi lehetőségeit.

Ezen embert próbálóan nehéz két év után különösen fontos és pozitív irányváltásnak tartottuk és tartjuk, hogy a 2025. évi költségvetésitörvény-javaslatban már újabb 2 milliárd 331 millió forint nemzetiségitámogatás-emelést tudtunk elérni. Ezzel az emeléssel a XI. Miniszterelnökség fejezeti soron kereken 14 milliárd forint főösszegre lettek emelve a támogatások, amit akkor is megköszöntünk, és további támogatásemelést a parlamenti eljárás során nem kértünk a 2025. évre.

(11.20)

Viszont kezdeményeztünk az egyes sorok között két átcsoportosítást, átvezetést, amit a kormány és az Országgyűlés támogatott. Konkrétan a XI. Miniszterelnökség fejezet 30/1/31/1. nemzetiségi szakmai támogatások sorról 874,9 millió forint átvezetését a következő két sorra: egyrészt a Miniszterelnökség 30/1/31/2. országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása sorra 754,3 millió forintot, másrészt a XI. Miniszterelnökség fejezet 32/4. települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása sorra 120,6 millió forintot. Az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatására átvezetett 754,3 millió forint a Miniszterelnökséghez tartozó tizenkét országos nemzetiségi önkormányzatnál egységesen 20 százalékos emelésnek felelt meg.

A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatásának módosítását, növelését azokban az esetekben kezdeményeztük, amikor a települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi köznevelési intézmény fenntartója. Ennek okán a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása jogcímen egy új jogcímszámot vezettünk be. Ennek fajlagos összege 3 millió 120 ezer forint/év nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzatonként. Az erre szánt összeg az átvezetésben említett további 120,6 millió forint, amely azt az 58 nemzetiségi önkormányzatot érinti, amely összesen 79 nemzetiségi köznevelési intézményt tart fenn.

Ez esetben indoklásként elmondtam, hogy a nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatásának külön emelt összeggel történő támogatása a fenntartók közvetlen költségeinek az átvétel miatti direkt növekedése ‑ például bankköltségek ‑, valamint az intézményfenntartásból fakadó jelentős többletfeladatok finanszírozása, és ezáltal az átvett nemzetiségi köznevelési intézmények stabil működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges volt.

Úgy gondolom, hogy a 2025-ös központi költségvetési törvényben elért, a nemzetiségeket érintő támogatásemelés és az előzőekben ismertetett két főösszegen belüli, sorok közötti átvezetés pozitív, biztató helyzetet teremtettek a 2025. évben valamennyi őshonos magyarországi nemzetiség országos önkormányzata és a nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó helyi nemzetiségi önkormányzata részére.

Itt szeretném megjegyezni és megköszönni azt is, hogy megjelent már a kormányrendelet a 2025. évi mintegy 640 millió forint energiakompenzációra a nemzetiségi köznevelési intézményeknek. Tehát nyugodtan tekinthetünk az idei év elé ebből a szempontból.

Végül a tegnapi hozzászólásomat azzal zártam, hogy 2025. 05. 06-án nyújtotta be a nemzetgazdasági miniszter a 2026. évi központi költségvetést az Országgyűlésnek, melyről részletesebben ma kívánok beszélni.

A T/11864. számú javaslat a Miniszterelnökséghez tartozó 12 nemzetiség tekintetében összesen 548,9 millió forintnyi pluszt tartalmaz az alábbi célokra: változatlanok maradtak a helyi és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatásai, ugyanakkor a 9. mellékletben, „A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatásai” részben a 2026-ra módosított, az intézményfenntartó települési vagy területi nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatását biztosító jogcím kiegészítésre került a „nemzetiségi önkormányzati társulások” szövegrésszel, így a Bánhida-Tardos Szlovák Nemzetiségi Intézményfenntartó Társulás ügye megoldódott, és lehetőség van a későbbiekben a hasonló társulások emelt szintű támogatásának folyósítására, mely 3 millió 120 ezer forint/év.

A törvényjavaslatban megadott pluszösszegből 23,9 millió forint a 32/4. soron jelenik meg, azaz a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatásánál, amely abból adódik, hogy időközben több településen vett át a helyi nemzetiségi önkormányzat fenntartásba nemzetiségi köznevelési intézményt, és ezért magasabb összegű támogatásra jogosultak.

Az ezen felüli összeg, az 525 millió forint meghatározóan a nemzetiségipedagógus-ösztöndíj ‑ röviden NÖP ‑ fejlesztésére van. Egyrészt az ösztöndíjak fajlagos összegének a Klebelsberg-ösztöndíj szintjére történő, azaz kétszeresére történő emelésére, valamint az elmúlt hét év tapasztalatai alapján az ösztöndíjrendszer fejlesztésére és további kiegészítésére.

Másodjára a NÖP kibővítése a Színművészeti Egyetemen 2026. szeptember 1-jétől beinduló nemzetiségiszínész-hallgató szakkal. Ez az indulásnál egyelőre az állandó, úgynevezett kőszínházzal rendelkező nemzetiségeket, azaz a horvát, szerb, szlovák és roma nemzetiséget érinti, illetve azoknak az idejelentkező fiataljait. Ehhez képest a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága módosító javaslatot kíván begyújtani a helyi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatásának 30 százalékos emelésére, melynek éves szintű költségvetési igénye 690 millió forint a 13 nemzetiségre vonatkozóan. A nemzetiségi módosító javaslatnak az az indoka, hogy a helyi ‑ értsd települési és területi nemzetiségi önkormányzatok ‑ működési támogatása utoljára tíz évvel ezelőtt, 2016-ban került módosításra. Gondolom, ehhez további indoklás nem szükséges.

A 2026. évi költségvetésitörvény-javaslat 9. számú mellékletében, a 229. oldalon a „Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai”, „A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása jogcímre vonatkozó szabályok” rész tartalmazza az előirányzat összegének megbontását, mely szerint a XI. Miniszterelnökség fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege ‑ a roma helyi nemzetiségi önkormányzat kivételével ‑ a helyi nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában 1 milliárd 126,8 millió forint. Így a XI. Miniszterelnökség fejezethez tartozó 30 százalékos emelés összege 338 millió forint lenne, mely 12 nemzetiség 1060 helyi nemzetiségi önkormányzatát érinti.

Az 1.1.2. pont: a XIV. Belügyminisztérium fejezetben rendelkezésre álló előirányzat összege a 2026-os költségvetési javaslatban roma helyi nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában 1 milliárd 173,6 millió forint. Így a XIV. Belügyminisztérium fejezethez tartozó 40 százalékos emelés összege 352 millió forint lenne, mely a roma nemzetiség 1120 helyi nemzetiségi önkormányzatát érinti.

A módosítás így összesen a 13 nemzetiségnél 2180 helyi nemzetiségi önkormányzatot érint 690 millió forint éves költségvetési igénnyel.

A 2026. évi költségvetési javaslat 228. oldalán, a 9. melléklet tartalmazza „A települési és nemzetiségi önkormányzatok” ‑ együtt: helyi nemzetiségi önkormányzatok ‑ „támogatásai” című táblázatot, a támogatások fajlagos összegeit.

Ezen belül a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása az 1.1.1. pontban 520 ezer forint/év. Hangsúlyozom: éves szintű támogatások, nem havi támogatásokról van szó. Tehát az éves támogatás 520 ezer forint/év. A 30 százalékos emelés 156 ezer forint/év összegű lenne. Az új fajlagos támogatás 676 ezer forint/év.

(11.30)

1.1.1.1. pont: a települési nemzetiségi önkormányzatok működésének támogatása, ha a településen a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire adott válaszok alapján az adott nemzetiséghez tartozók száma meghaladja az 50 főt, 1 millió 40 ezer forint/év, a 30 százalékos emelés 312 ezer forint/év, az új fajlagos támogatás 1 millió 352 ezer forint/év.

A területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása, ha a vármegyében, fővárosban az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési, fővárosi kerületi nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma legalább 10, de legfeljebb 20, akkor 1 millió 40 ezer forint/év, a 30 százalékos emelés 312 ezer forint/év, az új fajlagos összeg 1 millió 352 ezer forint/év.

A területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása, ha a vármegyében, fővárosban az adott nemzetiséghez tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett települési, fővárosi kerületi nemzetiségi önkormányzatok és átalakult nemzetiségi önkormányzatok száma meghaladja a 20-at, akkor 2 millió 80 ezer forint/év, a 30 százalékos emelés 624 ezer forint/év, az új fajlagos összeg 2 millió 704 ezer forint/év.

Végül: a települési vagy területi nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi önkormányzati társulások működésének támogatása, ha a települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat, vagy nemzetiségi önkormányzati társulás nemzetiségi köznevelési intézmény fenntartója, akkor 3 millió 120 ezer forint/év, a 30 százalékos emelés 936 ezer forint/év, az új fajlagos összeg 4 millió 56 ezer forint/év.

Elnézést, ha kicsit hosszúnak tűnt ez a felsorolás, de fontosnak tartom, hogy a különböző típusú nemzetiségi önkormányzatok jelenlegi, már 10 éve változatlan ‑ még egyszer hangsúlyozom ‑ éves működési támogatását, a tervezett 30 százalékos emelés összegét és az így megemelt új éves támogatást felsoroljam, hogy mindenki tisztában legyen vele, milyen rendkívül alacsony éves működési támogatással rendelkeznek mindmáig a helyi nemzetiségi önkormányzatok. Hozzáteszem: ez a működési támogatás az egyetlen, amelyet a helyi nemzetiségi önkormányzatok meghatározott feltételek teljesítése mellett, de mégis úgymond alanyi jogon kapnak, amivel fixen tervezhetnek. Minden más lehetséges bevételi forrásuk csak különböző pályázatokon keresztül, előre nem tervezhető módon érthető el.

Az ismertetett 690 millió forintos módosító javaslatot az illetékes tárcákkal, a Miniszterelnökséggel, a Belügyminisztériummal egyeztettük, egyetértenek vele, támogatják, így a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a 2025. május 27-ei ülését követően a módosító javaslatot benyújtja. Kérem annak a Költségvetési Bizottságban, majd később a parlamenti szavazás során történő támogatását.

Mivel az időm lehetővé teszi, engedjék meg, hogy elmondjam röviden a véleményemet a költségvetéssel kapcsolatban az elmúlt napokban többször felmerült és vitatott bizonyos kérdésben: a nyári vagy a téli költségvetés a jobb? Nos, mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzat, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága, de több ezer nemzetiségi egyesület, alapítvány, intézmény, szervezet nevében is egyhangúlag mondhatom, hogy százszázalékosan az előrehozott, júniusban elfogadott központi költségvetést és a kapcsolódó megalapozó, valamint az adóeljárási törvénycsomagot támogatjuk.

A nemzetiségi életben számunkra ez a plusz fél év valóban az életet jelenti, hiszen rengeteget kínlódtunk a korábbiakban azzal, hogy elvileg előfinanszírozott nemzetiségi pályázati pénzek rendszeresen több hónap, nemritkán egy évvel megcsúszva érkeztek, és ez lehetetlen helyzeteket okozott a rendezvények tervezése, megtartása, elszámolása terén is. A költségvetési törvény, a megalapozó és az adótörvények 6 hónappal történő előrehozása megteremtette a szabályozott rendszerét és lehetőségét annak a normális eljárásnak, hogy a költségvetési törvény elfogadását követően nyáron a szaktárcákkal, a nemzetiségi önkormányzatokkal, a Nemzetiségi Bizottsággal elő lehet készíteni, aktualizálni lehet a pályázati kiírásokat, szeptemberben, október közepéig ki lehet írni a nemzetiségi pályázatokat, november közepéig pályázni lehet, majd a döntés formai előkészítését megtenni, december végéig a tartalmi, tényleges döntéseket letisztázni, január első hetében formálisan is döntést hozni, támogatói okiratokat kiadni, lezárni, és ideális esetben január végén, februárban pedig már utalni lehet a támogatásokat. Ez az időbeli ütemezés számunkra azért is kulcsfontosságú, mert a nemzetiségi rendezvények, események 70-80 százalékára az év első 6 hónapjában kerül sor, és ezek finanszírozása meghatározóan támogatásokból történik.

Hadd említsek csak egy példát! A nemzetiségi gyermek- és ifjúsági versenyeken ‑ közel 400 nemzetiségi óvodáról, mintegy 500 nemzetiségi általános és középiskoláról, mintegy százezer nemzetiségi gyermekről beszélünk, akik közül ‑ mintegy tízezren vesznek részt a 13 nemzetiség helyi ifjúsági nemzetiségi selejtezőin, a kistérségi válogatókon, megyei és regionális versenyeken, majd az országos döntőkön nemzetiségi tánc, ének, zene, vers, próza kategóriákban, évfolyamonkénti bontásban, több hónapos szervezést, előkészítést követően minden év március, április, május hónapokban. Ezt nem lehet csúsztatni, eltolni, mert az iskolai évhez kell igazodni, így létkérdés, hogy a támogatások időben rendelkezésekre álljanak. Tehát a nemzetiségek szempontjából százszázalékosan az előrehozott nyári költségvetést támogatjuk.

Engedjék meg nekem, hogy kivételesen a saját, személyes, szakmai véleményemet is röviden elmondjam. Közgazdász-matematikus alapvégzettséggel az ország első adótanácsadói és adószakértői között lehettem, majd költségvetési kiegészítő minősítéssel rendelkező könyvvizsgálóként, 30 év piaci tapasztalattal állítom, hogy a gazdaság szereplői részére is óriási segítség az üzleti tervek előkészítéséhez, a gazdálkodás biztonságához a korai költségvetés és az adótörvények. Mivel több könyvelő-, bérszámfejtő, könyvvizsgáló céggel több ezer kisebb-nagyobb cégnek dolgoztunk évtizedeken át, felelősséggel állíthatom, hogy rémálom volt, amikor december végén megjelentek az adótörvények a végrehajtási rendeletek és állásfoglalások nélkül, felkészülési időnek még a lehetőségét is kizárva. Teljes felelőséggel állítom, hogy a cégek, a gazdaság szereplői egyértelműen a korai költségvetés elfogadása mellett vannak.

Végül ezen rövid személyes kitérő után ‑ amiért elnézést kérek, nem szoktam ilyet tenni, de azt gondolom, szakmailag ennyit négyévenként megengedhetek magamnak ‑ szeretnék visszatérni a lényegre: a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a korábbiakban ismertetettek alapján, az illetékes tárcákkal, a Miniszterelnökséggel és a Belügyminisztériummal egyeztetve, 690 millió forintos módosító javaslatot fog benyújtani a 2026. évi költségvetésitörvény-javaslathoz a 2180 helyi nemzetiségi önkormányzat 10 éve változatlan működési támogatásának 30 százalékos emelésére.

Tisztelt Ház! Kérem módosító szándékunknak a Költségvetési Bizottságban, majd a parlamenti végszavazás során is a támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok soraiban.)