Kisgergely Kornél

KISGERGELY KORNÉL nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Zárásként nem maradhat más hátra, mint hogy röviden összegezzem a 2026. évi költségvetés főbb jellemzőit, választ adva az általános vitában elhangzottakra.

Mindenekelőtt fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is részleteiben áttekintette és véleményezte a törvényjavaslatot. A tanács és a Számvevőszék véleménye is megerősítette azt, hogy az Országgyűlés egy megalapozott, az Alaptörvényben és a jogszabályokban előírtaknak megfelelő törvényjavaslat tárgyalását kezdte meg az általános vitával.

A 2026-os költségvetés háborúellenes költségvetés, amely a szomszédunkban folytatódó háború káros hatásainak kivédésére összpontosít, és középpontba állítja a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok támogatását, valamint Európa legnagyobb adócsökkentési programjának megvalósítását. A családi adócsökkentési program keretében a kormány a gyermekek után járó családi adókedvezményt 2026. január 1-jétől a jelenlegi duplájára növeli. A négygyermekes édesanyák mellett 2025. október 1-jétől a háromgyermekes édesanyák is szja-mentesek lesznek, majd 2026. január 1-jétől életbe lépteti a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák szja-mentességét is.

Mindezek mellett 2026-ban is fenntartja a rezsicsökkentést, és garantálja a 13. havi nyugdíj kifizetését.

(19.20)

Kiemelt törekvése a munkahelyek védelme, a teljes foglalkoztatás fenntartása, a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely megvédése, valamint újabb munkahelyek megteremtésének elősegítése. A közszolgálatban állók munkájának elismerését prioritásként kezeli, megteremti a béremelések, bérintézkedések, továbbá a hathavi rendvédelmi és honvédelmi fegyverpénzjuttatás fedezetét. A bérmegállapodásnak megfelelően 2026 januárjától 13 százalékkal emelkedik a minimálbér, mindemellett a kormány csökkenti a hiányt, az államadósságot, az inflációt és egyszerűsíti az adórendszert.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évek számos kedvezőtlen külső sokkja ellenére a magyar gazdaság megőrizte a korábban elért eredményeit. A továbbra is fennálló geopolitikai konfliktusok és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek ellenére a gazdaság növekedése felgyorsul. Ehhez hozzájárulnak a kormány adócsökkentést támogató intézkedései, a stabil munkaerőpiaci helyzet és a bővülő fogyasztás. 2026-ban gazdaságfejlesztésre mintegy 5050 milliárd forintot fordítunk, amelyből 2200 milliárd forint uniós, körülbelül 2850 milliárd forintot pedig hazai költségvetési forrásokból fogunk biztosítani.

A 2026-os költségvetés továbbra is biztosítja a fedezetet a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv megvalósítására, amelynek célja a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakás biztosítása, valamint a Demján Sándor-program keretében a hazai kis- és középvállalkozások támogatása. A kormány a 2026-os költségvetésben is jelentős mértékű beruházásokról döntött. A következő években több száz beruházás indul, illetve folytatódik, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén. Ezek célja a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés. Mindent egybevetve 2026-ban a magyar gazdaság bővülése várhatóan felgyorsul, a GDP növekedéséhez a fogyasztás és a beruházások dinamizálódása egyaránt hozzájárul.

Kérem, engedjék meg, hogy a makrogazdasági prognózisunkat egy kicsit mélyebben is kifejtsem, hiszen a Költségvetési Tanács az egyetlen érdemi kockázatot ebben látta, illetve számos képviselő, különösen az ellenzék részéről, megkérdőjelezte a költségvetés megalapozottságát. Ezzel szemben, tisztelt Országgyűlés, 2026-ban a lakosság fogyasztási kiadásainak 5 százalékos ütemet meghaladó emelkedése várható, amit több tényező együttesen támogat: kiszámítható, alacsony inflációt fogunk ismét elérni, magas szinten stabilizálódott a foglalkoztatottság, a keresetek vásárlóerejének megőrzése, valamint a rendelkezésre álló jövedelmek bővülését célzó kormányzati intézkedések sora.

A fogyasztás várható alakulásával kapcsolatban kiemelt jelentőséggel bír a családi adókedvezmény két szakaszban történő megduplázása, a személyijövedelemadó-mentesség több lépcsőben megvalósuló kiterjesztése, a közszférában megvalósuló béremelések és a minimálbér 13 százalékkal történő emelése. Mindezek eredményeként a háztartások fogyasztása továbbra is a magyar gazdasági növekedés fő hajtóereje marad 2026-ban. A kormány által foganatosított jövedelemnövelő és adóteher-csökkentő intézkedések hatására a háztartásoknál maradó összeg érdemben nő, amelynek legnagyobb része várhatóan közvetlenül a fogyasztásban jelenik meg. E lépések nemcsak a belső kereslet élénkülését támogatják, hanem közvetetten hozzájárulnak a termelési kapacitások jobb kihasználásához, a szolgáltatási szektor dinamizálódásához, valamint a gazdasági aktivitás általános erősödéséhez is.

A jövő évben a beruházások is 5 százalékot meghaladó mértékben bővülhetnek, amelyet a vállalatok és a háztartások beruházási hajlandóságának emelkedése egyaránt támogathat. Az üzleti szféra beruházási aktivitásának élénkülését több tényező együttes hatása segíti elő. A kedvezőbbé váló konjunktúra, a külső kereslet helyreállása, a lakossági kereslet élénkülése, valamint a korábban elhalasztott fejlesztések pótlása mind a vállalati beruházási aktivitás erősödésének irányába hatnak.

A kormányzat célzott programjai ‑ például a Demján Sándor-program, a „150 új gyár” program, a külföldi működőtőke-befektetéseket ösztönző gazdaságpolitika, valamint a „Magyar falu” program ‑ a kkv-kat és a nagyvállalati szereplőket egyaránt támogatják. Ezek az intézkedések átfogó módon ösztönzik a vállalati beruházásokat, hozzájárulnak a termelési kapacitások bővítéséhez, valamint elősegítik a nemzetgazdaság térségi és szerkezeti kiegyensúlyozottságát.

A lakosság beruházási hajlandósága szintén jelentősen élénkülhet elsősorban a megfizethető lakhatást célzó programok tovagyűrűző hatásainak köszönhetően. Az olyan intézkedések, mint a kedvezményes lakáshitelek vagy az otthonfelújítási támogatások közvetlenül ösztönzik az ingatlanpiaci aktivitást. A lakáskínálat bővülését támogatja a 300 milliárd forintos lakáspiaci tőkeprogram, amelynek hatása várhatóan fokozatosan, több éven át érvényesül, hozzájárulva a lakásépítések volumenének növekedéséhez és a piac hosszú távú stabilizálódásához.

Az elkövetkező időszakban a nemzetközi piaci körülmények javulása és a globális autóipar élénkülése érdemben támogathatja a magyar külkereskedelmi aktivitást. 2026-ban az export volumene a külső kereslet helyreállásával és a kiépülő új kapacitásokkal összhangban jelentősen bővül. A hazai elektromobilitáshoz kapcsolódó nagyberuházások ‑ például a BMW, a CATL, a BYD ‑ az idei évben lezárulnak, így termelésük 2026-tól fokozatosan felfuthat. Ez nemcsak a feldolgozóipari kapacitásokat bővíti, hanem érdemben növeli Magyarország exportpiaci részesedését is.

A kormány célja, hogy a magyar tulajdonú kkv-k exportpozíciói is erősödjenek, ebben többek között a Demján Sándor-program nyújt támogatást. A külkereskedelmi teljesítmény nemcsak az árukivitel, hanem a szolgáltatásexport oldalán is bővülhet, különösen a nemzetközi turizmus élénkülése és a képzett magyar munkaerőre épülő, egyre versenyképesebb üzleti szolgáltatások révén. Mindezen folyamatok érdemben hozzájárulnak a külkereskedelmi mérleg javulásához és a gazdaság kiegyensúlyozottabb szerkezetéhez. 2026-ban a magyar gazdaság bővülése a foglalkoztatottak számának további emelkedését is maga után vonja. A kedvező gazdasági kilátások, a beruházások felfutása és az élénkülő belső kereslet növeli a munkaerő iránti keresletet, ami a munkaerőpiaci aktivitás bővülését eredményezi.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A 2026-os költségvetés mindezekre alapozva 4,1 százalékos GDP-bővüléssel és 3,6 százalékos inflációval, valamint 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol. Ez a csökkenő hiánycél biztosítja a költségvetés finanszírozhatóságát. 2026-ban a tervezett hiány megegyezik a kamatkiadásokkal, az úgynevezett elsődleges egyenleg egyensúlyban lesz. A GDP-arányos államadósságot jövőre 72,3 százalékra csökkentjük a 2024. évi 73,5 százalék után. A célkitűzés 2026-ban is az elmúlt években elért stabil finanszírozási helyzet megőrzése.

(19.30)

2026-ban a költségvetés a magyar családoknak fizet ki 800 milliárd forintot a lakossági állampapírok kamataira, nem a külföldieket, hanem a magyar családok megtakarításait támogatva.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden szót ejtsek a jövő évi költségvetés főbb ágazati számairól is! Családtámogatásra 4800 milliárd forintot, a rezsivédelemre szolgáló 800 milliárd forinttal együtt 5600 milliárd forintot fordítunk 2026-ban. Ahogy említettem, a kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre, melynek egy része már 2025 második felében megvalósul, majd a családbarát intézkedések jövőre még tovább bővülnek.

A nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások összegét a költségvetésben 7700 milliárd forintra növeljük, ez 500 milliárddal több, mint az idei előirányzat. 2010 óta a nyugdíjak összegét a 2026. évi 3,6 százalékos emeléssel már több mint duplájára, 127,2 százalékkal emeli a kormány, a reálértékét pedig 25 százalékkal javítja, így biztosítva, hogy a nyugdíjasok életminősége stabil és fenntartható maradjon.

A nyugdíjemelésen túli további intézkedések: a kormány jövő februárban is fizet 13. havi nyugdíjat, a 13. havi nyugdíjra és ellátásra 2026-ban mintegy 586 milliárd forintot fordít a költségvetés. A kormány azzal számol, hogy jövőre már hatodik alkalommal fog fizetni nyugdíjprémiumot és egyszeri juttatást mintegy 24 milliárd forint összegben. 2026-ban is biztosítja a kormány a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők számára a korhatár betöltése előtt igénybe vehető öregségi nyugdíjat. 2026-ban a költségvetés 539 milliárd forintot fordít több mint 140 ezer nő korhatár alatti nyugdíjára. A nyugdíj mellett munkát vállalók jövedelmének szociális hozzájárulásiadó- és járulékmentessége 2026-ban is fennmarad.

Tisztelt Ház! Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy az ellenzéki képviselők által több hozzászólásban is említett egészségügyi célokra jövőre jelentős összeg, 3919 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez az idei forrásokhoz képest 280 milliárd forinttal magasabb összeg, a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben szereplő összeget pedig 2722 milliárd forinttal haladja meg.

Az egészségbiztosítási ellátásokon belül 2886 milliárd forint összeggel a legjelentősebb kiadás a gyógyító-megelőző ellátás. Az idei előirányzathoz viszonyítva erre a célra a többletforrás összege 120 milliárd forint. A költségvetés biztosítja a szükséges fedezetet az idei évben rendszerszerűen beépített többleteken felül az egészségügyi intézmények kiegyensúlyozottabb működéséhez, a nyugdíj mellett tovább dolgozók jövedelemkiegészítéséhez. A törvényjavaslat fedezetet tartalmaz a már megkezdett egészségügyi ellátás minőségét javító intézkedések további finanszírozására, a tervezett fejlesztésekre és bővítésekre. A gyógyszertámogatásra fordítható költségvetési forrás mintegy 32 milliárd forinttal emelkedik. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira összegében több mint 82 milliárd forinttal fordít többet a kormány.

Itt fontos kiemelnem, hogy az egészségügyben az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb béremelési programját hajtotta végre a kormány, az orvosok és az ápolók bére is többszörösére nőtt 2010 óta.

Hölgyeim és Uraim! A honvédelmi kiadások elérik a GDP 2 százalékát 2026-ban is, ezzel Magyarország teljesíti a NATO-tagságból eredő jelenlegi elvárását. 2026-ban a védelmi kiadásokra szánt teljes összeg 2016 milliárd forint volt, amely több mint 15 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest. Ráadásul a védelemre fordított kiadások terén uniós intézkedések által további kedvező változások várhatók.

A rendvédelmi kiadások jövőre megközelítik az 1700 milliárd forintot, ami 2010-hez képest mintegy 1250 milliárd forintos, csaknem négyszeres növekedést jelent. A kiadások tartalmazzák a már említett rendvédelmi hivatásos állomány részére fizetendő hathavi fegyverpénzt is.

Oktatásra több mint 4000 milliárd forintot biztosítunk, ez 2010-hez képest mintegy háromszoros növekedést jelent, az idei évhez képest pedig több mint 160 milliárd forinttal többet fordítunk a területre. 2025 januárjától átlagosan 21,2 százalékkal nőtt a tanárok, az óvónők és a szakképzésben oktatók bére. A pedagógusok bére így elérte a diplomásátlagbér 80 százalékát. A béremelés 2026-ban is folytatódik, így négy év alatt csaknem megduplázódik a tanárok bére.

Kultúrára 653 milliárd forintot tartalmaz a 2026. évi költségvetésitörvény-javaslat, amely a 2025. évi összegnél mintegy 23 milliárd forinttal, a 2010. év végi összegnél pedig jelentősen, több mint 480 milliárd forinttal magasabb.

A hitéleti tevékenységek támogatása 135 milliárd forint, ami a 2025-ös összegnél 7 százalékkal magasabb, a 2010. évi támogatást pedig mintegy 109 milliárd forinttal haladja meg. 2026-ban nagyobb összeg áll majd rendelkezésre az egyházi közfeladatok ellátását szolgáló beruházások támogatására, mint például a 2025-ben induló templomfejlesztési program folytatására, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem elhelyezésének megoldására.

Tisztelt Országgyűlés! Több ellenzéki képviselő hozzászólásában az önkormányzatok jövő évi finanszírozását kritizálta. Felhívom a szíves figyelmüket arra, hogy az önkormányzatok 2026-ban is maradéktalanul megkapják a feladatellátásukhoz szükséges központi költségvetési forrásokat. Ennek megfelelően az önkormányzatok működésének támogatására mintegy 1419 milliárd forint szerepel a törvényjavaslatban, ami közel 114 milliárd forinttal több, mint a 2025. évi eredeti előirányzat. A kormány a legfeljebb tízezer fő lakosságszámú, települési székhelyű önkormányzatok részére a hivatalokban foglalkoztatott köztisztviselők 2025. július 1-jétől történő illetményemeléséhez 15 százalékkal nagyobb támogatást biztosít. Ennek folytatásaként a 2026. évi költségvetés alapján az érintett önkormányzatok a köztisztviselők további illetményemelése érdekében 15 százalékkal magasabb fajlagos összegű támogatásban részesülnek. Mivel a pedagógusok béremelése az önkormányzatokat is érinti, ezért a kormány a növelt bérek kifizetéséhez is költségvetési támogatást nyújt.

A 2026. évben az emelkedő minimálbér és a garantált bérminimum, illetve a pedagógusbérek kifizetéséhez szükséges ellentételezést a költségvetés természetesen 2026-ban is tartalmazza. Az energiaárak emelkedése miatt a kormány továbbra is biztosítja a fedezetet az önkormányzatoknak a legfontosabb közszolgáltatási feladataikhoz. Az önkormányzati beruházások támogatására komoly források jutnak a településekhez uniós, valamint hazai programokból. Ezek összértéke több mint 500 milliárd forint.

Mindent egybevetve az önkormányzatok 2026-ban mintegy 4926 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés csaknem 1419 milliárd forint támogatást biztosít.

Tisztelt Ház! Mindemellett az általános vita végén, az ellenzéki felszólalásokra reagálva, emlékeztetnék arra, hogy a krízishelyzeteket, mint például a Covid-járvány, a brüsszeli szankciók okozta energiaválság, az áremelkedések és a szomszédunkban folytatódó háború, a baloldallal ellentétben nem megszorításokkal, hanem átfogó programokkal enyhítette és enyhíti a nemzeti kormány. A megszorító költségvetési politika helyett a mostani kormány, a családok és a nyugdíjasok támogatását, a munkahelyek és a vállalkozások megvédését, valamint a hazánk és a magyar emberek biztonságának garantálását helyezi a középpontba.

(19.40)

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)