Bodó Sándor (Fidesz)

BODÓ SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Urak! Azt gondolom, hogy a költségvetés vitájának sokadik órájában már nehéz új szempontsort felhozni, nehéz egymást meggyőzni, sőt, úgy tűnik, talán lehetetlen is. De azért nem haszontalan, hogy akár sokadjára is a költségvetésnek néhány nagyon fontos, markáns elemét mint iránytűt meghatározzuk, illetve egy-egy területre részleteiben is kitérjünk, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy sok esetben ezeknek a részleteknek a szakmai feltárása megkönnyítheti döntésünket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek szellemében először is mindenképpen általánosságban néhány szót a következő évi költségvetésről, majd pedig a szakmai bizottságunk által tárgyalt köznevelés, kultúra területével kapcsolatos gondolatokról.

A 2026-os költségvetés tervezete, azt gondolom, mindannyian ebben reménykedünk, a békére épít, Európa békéjére. Van néhány olyan markáns elem, ami összefügg természetesen azzal, hogy milyen politikai helyzet alakul ki Európában, milyen politikai viszontagságok érinthetnek ebből bennünket, de azt is markánsan hangsúlyozni kell, hogy ezek mellett vagy ezek ellenében is vannak olyan fix pontok, amelyekhez ragaszkodnunk kell.

Az egyik teljesen egyértelmű, hogy az adócsökkentési program az, amely nem azt mondom, hogy Európában párját ritkítja, hanem nyugodtan mondhatjuk, hogy ilyen mértékű nincs is. Ez teljesen egyértelműen tapasztalható, érthető a választópolgárok részéről, fogadóórán is nagyon sokan kérdezik, hogyan és miképpen lesznek ennek a részletei. Nem gondolnám, hogy jóérzésű képviselőként gondolkodnunk kell azon, hogy egyáltalán ezt meg kell‑e szavaznunk. Teljesen egyértelmű, hogy igen, segíteni kell a családokat az adócsökkentés programjával, mert ez az egyéni boldogulásukat segíti, és ezáltal természetesen országunk, nemzetünk is erősödni fog.

Kiemelten támogatnunk kell a családokat, a nyugdíjasokat, lényegében az előző gondolatok szellemében, hiszen talán ez a két közösség az, akiket leginkább megérint most ennek az európai válságnak a szele. Az, hogy hogyan és milyen formában, látjuk, akár a rezsiköltségek, akár az otthonteremtés kapcsán ezek bizony nagyon is megjelennek. Helyes a kormányzati odafigyelés.

Szintén nagyon fontos szakmai ágazatokban történő béremelésekről is döntünk, és ebben a tematikában azt gondolom, nagyon is megjelenik az a gondolat, hogy nagyon sok más helyre is kellene még forrást biztosítanunk, más területek béremelésére, de hát a költségvetési egyensúly fenntartása, illetve valamilyen szintű fontossági sorrend megállapítása szakmailag mindenképpen indokolt, hangsúlyozva, hogy bizony nagyon sok helyen lenne még szükség béremelésre, és a terveket ismerve ez a következő időszakokban reményeink szerint meg is fog valósulni.

Mindezek keretében hangsúlyozni kell azért még azt is, hogy a 2026-os költségvetés tartalmazza az édesanyák szja-mentességét. Azt gondolom, hogy ez az édesanyák, a családok és a gyermekek felé mindenképpen egy olyan gesztus, garancia, befektetés a jövőbe, amit nem győzünk elégszer hangsúlyozni. Nagyon fontos, hogy ennek a pontos szakmai kimunkálása, részletei világosak, egyértelműek legyenek, mert ahogy hangsúlyoztam az előbbi mondataim során, ezt már nagyon várják tőlünk.

A 13. havi nyugdíjra számíthatnak Magyarország nyugdíjasai. A rezsicsökkentés fenntartása szinte már alapelvárás felénk, de meg is tudunk ennek felelni, hiszen látjuk, hogy a kormány, a miniszterelnök úr az elmúlt napokban is jó néhány olyan tárgyalást folytatott, ami a rezsicsökkentés fenntartása érdekében elengedhetetlen.

A kormány Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját hajtja tehát végre. Lássunk számokat is! Míg 2010-ben 1000 milliárd forintot fordítottak a családokra, az idén ez 3814 milliárd forint, jövőre pedig eléri a 4800 milliárdot. Ez a GDP 5 százalékát teszi ki. Még további számok: jövőre egy 30 év alatti egygyermekes édesanya családja 1,5 millió forinttal több pénzt kap éves szinten, egy kétgyermekes, 40 év alatti édesanya esetében ez 2,2 millió forintot jelent, míg a háromgyermekesek esetében 3,7 millió forintot. Ezek bizony nagyon is látható összegek.

Tisztelt Ház! Szintén érinti a költségvetés a lakhatási programot, ami teljesen egyértelműen vidéken, városban egyaránt nagyon markáns kérdés.

Egyéni körzetben megválasztott képviselőként és ott élő állampolgárként egyértelműen látjuk, hogy a lakhatási feltételek biztosítása nagyon is foglalkoztatja az embereket, mert élni kell valahol, és ebben a helyzetben nagyon sok minden megváltozott az elmúlt évtizedekben. A generációk szétköltöztek, nyilván mindenki önálló otthonban gondolkodik, megszűntek nemhogy a három-, még a kétgenerációs együttlétek is, merthogy másképp alakult az életünk. Más az életritmus, sok minden átalakult, és ebben a helyzetben teljesen érthető, hogy minden fiatal önálló otthonra, önálló lakásra törekszik. De az is látszik, hogy ezen a területen olyan mértékű árrobbanás történt, amit bizony szülői segítség nélkül, saját erőből és kormányzati támogatás nélkül bizony nagyon is nehéz megoldani. Ezzel őszintén szembe kell nézni.

Ezért aztán nagyon helyes és támogatandó az a kormányzati döntés, ami megjelenik itt a költségvetés tervezetében is, hiszen az otthonteremtési támogatásoknál 438 milliárd forinttal számol a költségvetés, és ez bizony 70 százalékos növekedést jelent 2025-höz képest. Nagy számok ezek, de teljesen egyértelmű, hogy a feladat is nagy, és látva a vidéki településeinket is akár, egyértelműen elmondható, hogy az ingatlanpiacon lényegében azok tudnak egyről a kettőre lépni, akik az előbb említett egyéni segítségek mellett kormányzati segítségre is számíthatnak, ez pedig az egész településnek, egy adott régiónak is a fejlődését szolgálja teljesen egyértelműen.

Egy picit más, de mindenképpen szívemhez közel álló téma, hogy az Erzsébet-táborok kapcsán a fiataloknak tudunk segítséget nyújtani. Látszik, hogy ez a program is bővebb finanszírozásban részesül a következő időszakban.

Sokan megkérdezhetik, hogy háborús helyzet meg mindenféle baj a világon, szükség van‑e ezekre. Bizony szükség van, kedves képviselőtársaim, de hát önök ezt nagyon jól tudják, mert egy dolog a pénz, nagyon fontos, sok mindenhez nélkülözhetetlen a boldogulás szempontjából, de lélek is kell ahhoz, hogy jövőt tudjunk tervezni, és a fiatalságot, egy-egy korosztály élményét nem lehet majd tíz év múlva bepótolni, mert az idő elszalad.

Mindig is volt, mindig is kell hogy legyen törődés a fiatalokkal, és a fiatalok életminőségében a közösségben való helytállás, egyáltalán a megjelenés, az ottani életforma, az ottani véleménynyilvánítás nem valamiféle előrángatott történet, hanem az élet előiskolája, és nagyon hasznos is, hogy találnak erre megfelelő platformot, ahol ezt megélhetik.

Nagyon fontos foglalkoznunk a tehetséges fiatalokkal, és örülök, hogy a költségvetés erre is figyelmet fordít, hiszen a 2026-os tervezetben 8,5 milliárd forintnál is több pénz jut erre a nagyon komoly feladatra, és a nemzeti tehetségprogram keretében is látható a növekedés.

Az, hogy a tehetségeinkkel foglalkozni kell, persze majdcsak minden kormány, majdcsak minden politikai csoportosulás megfogalmazza, de nem mindegy, hogy ki tesz érte, és mennyit tesz érte. A számok egyértelműen magukért beszélnek.

(18.10)

De az is látszik, hogy amikor egy-egy kedvező hírt hallunk a televízióban, amikor arról tudnak beszámolni bizonyos információs csatornák, hogy melyik magyar fiatal milyen eredményt ért el egy-egy szakmai, általános műveltségi vagy tudományos versenyben, akkor azért jóérzésű emberek mindig csettintenek, és azt mondják, hogy valóban! Hiszen mi, magyarok valahogy úgy vagyunk összerakva, hogy azt gondoljuk, a mi gyermekeink mindenkitől ügyesebbek, okosabbak. Valószínűleg így van ezzel a többi nemzet is, de azt azért jó megélni, amikor egy-egy versenyeredmény kapcsán azt látjuk, hogy a magyar gyermekek, a magyar fiatalok ott vannak az élmezőnyben. Ez még azokat is motiválja, akik esetleg nem jutottak el erre a szintre, azok is büszkék tudnak lenni ezekre a kiválóságainkra.

Egészségügyi támogatások: szintén egy más fejezet, de rendkívül fontos. Látható itt is a költségvetési növekedés, csak azt mindenképpen szeretném előzetesen is hangsúlyozni, hogy az egészségügyben az elmúlt évtized egyik legnagyobb béremelési programja került végrehajtásra, hiszen ‑ hangsúlyozom, teljesen megérdemelten ‑ az orvosok és ápolók bére többszörösére nőtt 2010 óta.

A gazdaság mindennek az alapja. Az is maximálisan támogatandó, hogy a költségvetés jelentős mértékű beruházásokról dönt, hiszen a gazdaság dinamizálása, a munkahelyteremtés rendkívül fontos. Nagyon hasznos és érdekes információ, több képviselőtársam is utalt már rá, hogy a munkahelyteremtés, a munkahelyek megőrzése kapcsán ebben a feszültséggel teli világban is jól állunk. Természetesen ‑ beszélgettünk erről több alkalommal ‑ a munkanélküliséget teljesen megszüntetni, nullára levinni valamilyen szinten illúzió, ez sehol a világban nem sikerül, ez egy szakmai lehetetlenség lényegében, de van az a lélektani határ, ahová mindenképpen le kell szorítani.

És az is fontos, hogy aki megtalálja a számára kedvező munkahelyet, ott tudjon helytállni. Nagyon fontos sok esetben, hogy ezek a képzések, továbbképzések, alternatívák nyitva legyenek, mert ma már azért megváltozott a világ, és egészen ritkán tapasztaljuk azt, hogy valaki 30 vagy 40 évet, akár több időt is eltölt egy adott munkahelyen, mindenki keresi az újabb lehetőségeket. Tehát a munkaerőpiac lényegében sokkal, de sokkal mobilabb, mint a korábbi évtizedekben volt. És e mellett a mobilitás mellett is azért ezek a kedvező foglalkoztatási mutatók, én azt hiszem, hogy minden tevékenységünknek egy alapja kell hogy legyen, úgy családi, vállalati és nyilván nemzetgazdasági szinten is.

Ahogy említettem, az általános gondolatok után néhány percet mindenképpen szánnék a szakbizottságunk által is tárgyalt tételekre, nevezetesen mindenképpen a pedagógusok megbecsülésére, a pálya ismételt népszerűségére, a pedagógusok pályán maradására, hiszen látható, hogy történelmi mértékű béremelés történt, és most megint csak azt fogom hangsúlyozni, amit korábbi mondataimban is, hogy teljesen indokolt módon. A korábbi bérek nem voltak versenyképesek, a szakembereket elhivatottságuk mellett sem tartották a pályán, lényeges, nagyon komoly szakemberhiány mutatkozott, vagyis mindenképpen forrást kellett biztosítani. Hát, ez megtörtént, és megtörténik folyamatosan. És én hiszem, hogy ez is hozzájárul ahhoz, hangsúlyozom, nem csak ez, de ez is hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekeink egy olyan minőségi oktatásban tudjanak részesülni, amivel majd a későbbi időszakban nemcsak a tehetséggondozó versenyeken, hanem az élet nagy versenyén is maximálisan helytállnak. Mindenképpen támogatja bizottságunk a béremelést ezeken a területeken. Tanítók, tanárok, óvónők, szakképzésben dolgozók ‑ mindannyiukra szükség van.

A következő terület pedig, ami szintén, én azt gondolom, hogy ritkaságszámba megy Európában, ha nem példátlan, nevezetesen: a térítésmentes tankönyvellátás, ami mellett sok esetben már lényegében egy kézlegyintéssel elmegyünk. Valamikor augusztus végén, szeptember elején talán egy rövid hír ez mindösszesen, pedig ennek azért sokkal, de sokkal nagyobb a jelentősége. Néhány külföldi kollégával, volt kollégával értekezve szinte ilyen különlegességként néznek rám, hogy ingyentankönyv, hát az meg hogy. És hát bizony, ez Magyarországon így van most már minden korosztályban. Vagyis nemcsak gesztus, hanem egy olyan indítás, egy olyan segítség ez a családoknak, a gyerekeknek, amiben abszolút kifejezésre tudjuk azt juttatni, hogy Magyarország Kormánya az iskoláztatásban segít. Azt is tudom, hogy az iskoláztatásnak még nagyon sok költsége van, sok minden kell ahhoz, hogy a gyermek teljesíteni tudjon, komfortosan érezze magát az iskolában. Ne hallgassuk el, a szülői háznak is van felelőssége maximálisan, de ez a kormányzati gesztus tényleg, ahogy mondtam, példaértékű Európában, és az is látható, hogy teljességgel elfogadott, megérdemli az odafigyelést.

Az iskolákhoz, az iskolák minőségéhez hozzátartoznak a felújítások. Örömmel tapasztalom a költségvetésben a nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program döntéseit, illetve tervezett döntéseit, hiszen jelenleg is 220 projekt valósul meg országszerte. Van még dolog, de azért ez már látható mennyiség.

És hát, a kultúra területe mint szintén bizottsági tematika: nem gondolnám, hogy vita lenne közöttünk abban, hogy a magyar kultúra mennyire fontos a magyar nemzet számára, ezért aztán a kormány társadalompolitikai céljainak megvalósításához egyértelműen nélkülözhetetlen.

Két kiemelt szándék mindenképpen külön is kiemelendő, a kulturális alapellátás rendszerének kidolgozása, illetve a kulturális közösségfejlesztés, közösségi innováció, közösségi tervezés.

Kulturális alapellátás. Miért is foglalkozunk ezzel? Nos, kedves képviselőtársaim, teljesen egyértelmű, hogy a kultúrához való hozzáférést a legkisebb településtől a fővárosig mindenütt biztosítani kell. Nem tudunk nyilvánvalóan mindenütt egyforma mennyiséget, minőséget, tematikát hozzárakni sok minden miatt, de az, hogy valahol ne legyen semmi, ne jusson el oda kulturális érték, én azt gondolom, hogy arcpirító lenne. De erről szó sincs. És abszolút látható, hogy olyan programok vannak, amelyek teljesen egyértelműen biztosítják azt ‑ akár a Déryné-program, Csoóri Sándor-program, Lázár Ervin-program ‑, hogy akár a legkisebb, sőt nem azt mondom, hogy akár, a legkisebb településre is eljut a magyar kultúra, eljut a diákokhoz, az általános iskolás diákokhoz, akik 1-8. évfolyamon minimum egyszer egy évben kell hogy lássanak színházi, tánc-, cirkuszi, komolyzenei előadást. Tehát ezek mind-mind olyan alapot teremtenek, amire a későbbiekben lehet építeni.

Az, hogy a színházak finanszírozása hogyan és miképpen történik, szintén szerepel a költségvetésben, de talán azt a markáns gondolatot kiemelném ‑ mert sokszor hasonlítjuk, hogy és hogy van ez Európában ‑, ami azt fogalmazza meg, hogy Magyarország az európai átlag kétszeresét, a nemzeti össztermék 1 százalékát fordítja kultúrára. Sokan mondjuk azt, hogy bizony jó lenne többet is, de hát, olyan sok helyre kell. De azért, ha valamiben azt tudjuk mondani, hogy kétszer annyit teszünk oda, mint az európai országok, akkor azért egyáltalán nem kell piruló arccal állni a nemzet színe előtt.

Kedves Képviselőtársaim! Nyilvánvalóan nagyon sok mindent lehetne még kiemelni a költségvetésből, de ezek a markáns, össznemzeti érdeket képviselő csomópontok és egy-egy ágazatra való részletes odafigyelés, én azt gondolom, hogy egy kedves és kellemes harmóniát tud biztosítani, még akkor is, ha ez természetesen szakmai vitát válthat ki közöttünk. Én mindenképpen azt javaslom tisztelt képviselőtársaimnak, hogy támogassák ezt a jól kimunkált költségvetést. Mindenképpen köszönöm az illetékes minisztériumnak, valamennyi munkatársnak ezt a tevékenységet, hogy egy ilyen anyag került elénk. Megvitatjuk, a döntést meghozzuk, de azt gondolom, hogy olyan dokumentumot és olyan tartalmat tudunk most az ország figyelmébe ajánlani, amit én a magam részéről jó szívvel tudok támogatni, és erre kérem a képviselőtársaimat is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(18.20)