Dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz)

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy-egy költségvetésre nem lehet úgy nézni, hogy nem tekintünk azokra a folyamatokra, amelyek megelőzték, illetve nem pillantunk előre, hogy milyenek a várakozások a nemzeti és a nemzetközi gazdaságban. A 2026. évi költségvetés homlokterében éppúgy a családok állnak, mint egész politikánk középpontjában, s ennek oka nem az, hogy a család mint fogyasztási egység is fontos szereplője a gazdaságnak ‑ bár az is, s ebben ellenzéki szónokokkal egyetértek ‑, hanem az, hogy a költségvetés mindent elárul egy politikai szereplő társadalomképéről, társadalomfilozófiájáról. Ezért számomra érthető, amikor egy ellenzéki képviselő azt mondja, hogy nem szavazhatja meg a költségvetést, hiszen nyilvánvalóan mást gondol nemcsak a múltról, hanem a magyar jövőről is.

Az nehezebben érthető, hogy miért nem a valóság talaján állva fogalmaznak meg kritikákat, és az sem érthető, ha nem is dicsérik a kormányt, de legalább miért nem hallgatnak olyan területekről, ahol a társadalom nagy többsége számára is kézzelfoghatóan jelentős eredményeket értünk el.

Most már évek óta igaz, hogy egyre nehezebb külpolitikai és gazdaságpolitikai helyzetben kell megalkotni a jövő évi költségvetéseket. A külső környezet nem segíti a magyar növekedést. Elhúzódó gyengeségét megpróbáljuk ellensúlyozni a beruházások ösztönzésével és a hazai fogyasztás támogatásával. Azt látni kell, hogy a várt gyorsuláshoz, a GDP-növekedéshez szükséges a legfontosabb gazdasági partnereknél hasonló fordulat beindulása, de az a célunk, hogy addig is, amit a belső kereslet és a beruházások meg tudnak tenni, azt megtegyük.

Ezt a célt szolgálják a beruházásösztönző programok, melyek folytatására garancia a költségvetés, és ezt a célt szolgálják azok az intézkedések is, amelyeknek eredménye a reálbérek további növekedése. Természetesen a reálbérek növekedéséhez nemcsak a béreket kell emelni ‑ hol közvetlenül, mint a közszférában, hol közvetve ‑, hanem az inflációt is alacsony szinten kell tartani, ezért a gazdaságpolitikának a költségvetésen túl is az egyik fő feladata az infláció letörése.

Politikánk másik fő célja és értéke a családokon túl a béke. Ez is találkozik a magyar emberek többségének álláspontjával. Ez egyébként 2022-ben választási sikert is eredményezett, és azt is eredményezi, hogy még a ciklus közepén is a gazdasági nehézségek ellenére jól állnak a kormánypártok.

Ahogy többen elmondták, legutóbb államtitkár úr is, hogy a békéhez erő kell, amihez pénzügyi források kellenek. Amit az ellenzék az Orbán-kormány őszödi beszédének próbált bemutatni és láttatni, az valójában nem más, mint a hadsereg megerősítése, amely minden rossz szándékú ellenségnek azt üzeni, hogy nem érdemes Magyarországgal szemben semmilyen katonai konfliktust kirobbantani. Hiszen mi ismerjük azt a régi mondást, amit már szintén többen is idéztek másmilyen formában, hogy aki nem akar áldozni a saját hadsereg fenntartására, az majd fog áldozni egy ellenséges, megszálló hadsereg fenntartására.

Milyen külgazdasági és külpolitikai helyzetben kell tehát a költségvetést megalkotni, hogyan alakultak az előző évek folyamatai? 2019 után nehéz helyzetbe kerültünk, nemcsak csak mi, hanem egész térségünk, egész Európa, 2020-21-ben a koronavírus-járvány miatt, 2022 óta pedig az orosz-ukrán háború miatt. Ennek ellenére 2026-ra a költségvetés a hiány megőrzését 3,7 százalékon tervezi, a GDP-arányos államadósság a terv szerint lecsökken 72,3 százalékra, az infláció pedig tovább fog csökkenni 3,6 százalékra.

A családtámogatásoknál ki kell emelni, hogy a háromgyermekes édesanyák szja-mentessé válnak, melynek lehetőségét a költségvetés megteremti. Éppúgy megteremti a 13. havi nyugdíj és a rezsicsökkentés forrásait is, és a „Nők 40” program is folytatódni fog, tehát 40 év munkaviszony után a nők továbbra is nyugdíjba vonulhatnak. 13 százalékkal fog nőni a minimálbér, amely a minimálbéren túl hatással lesz a bérdinamikára is, valamint a hathavi fegyverpénzt is tartalmazza a költségvetés. A közszférában tovább fog folytatódni a tanárok béremelkedése, és az év végére, 2026 végére elérjük a kitűzött célt, a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Azon túl, hogy a kiadások jelentősen nőnek sok területen, a hiány nem nő, az államadósság GDP-arányosan csökken, az infláció is csökkenni fog, s mindezek mellett az adórendszer is tovább egyszerűsödik. Az adók több területen csökkennek, tehát nem igaz az az ellenzéki állítás, hogy választási költségvetést fogadnánk el, a költségvetési fegyelmet továbbra is megtartjuk. Családtámogatásra a rezsicsökkentéssel együtt 5600 milliárdot költünk jövőre. Nyugdíjra 7700 milliárdot költünk, amely tartalmazza azt az 585 milliárdot is, amelyből ki tudjuk fizetni a 13. havi nyugdíjat. A nyugdíjak továbbra is inflációkövetők lesznek, bármilyen helyzetbe is kerül a gazdaság, annak következményeit nem a nyugdíjasok fogják megfizetni.

Végezetül szeretnék szólni a szűkebb választókörzetemet érintő költségvetési tételekről. Kecskeméten az utóbbi időkben jelentős átalakulások mentek végbe, amelyek elsősorban az ipari jelenlét erősödését érintették. Ez nagyon komoly kihívások elé állította a helyi és országos döntéshozókat. Jelentős infrastruktúrafejlesztési-igények jelentek meg a közút és az energiaellátás területén. Nagy öröm számomra és a helyi gazdasági szereplők számára is, hogy a költségvetés finanszírozza a kecskeméti ipari park villamosenergiahálózat-fejlesztését és a közút fejlesztését is.

Mindezek miatt a Fidesz-frakció nevében is kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a költségvetés elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)