{"cycle": 42, "id": "156-82", "date": "2025-05-21", "ulnap": 156, "seq": 82, "speaker": "Kunhalmi Ágnes (MSZP)", "p_azon": "k762", "faction": "MSZP", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita megkezdése T/11864 Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről", "iromany": "T/11864", "duration_s": 694, "position": null, "chars": 9555, "paragraphs": ["KUNHALMI ÁGNES (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy költségvetés mindig megmutatja egy aktuális politikai kurzus szándékait, hogy mit tart fontosnak, és mit tart kevésbé fontosnak. Ez a költségvetés nem gondoskodó költségvetés. Ez a költségvetés sok mindenről szól, de nem a magyar hétköznapi emberek mai problémáiról. Ez nem az emberek, 2025-ben nem a magyar emberek költségvetése, hanem a gazdagok és az oligarchák költségvetése.", "A magyar gazdaság helyzete egyáltalán nem olyan pozitív, mint ahogyan ezt a kormányzat láttatni akarja, mint ahogyan 2010 után a fideszes időszak egészében láttatni akarja egyfajta sikertörténetként. Szakértőink a KSH legújabb felülvizsgált adatai alapján kiszámolták, hogy 1996-tól 2010. december 31-éig a magyar gazdaság, a magyar GDP 41,1 százalékkal növekedett, 2010-től 2024. december 31-éig csupán 38,7 százalékkal növekedett. Nem nyújt jobb teljesítmény a Fidesz, mint bárki korábban, mint bárki 2010 előtt, sőt.", "A kormányzat a gazdaság alapvető problémáiért a Covidot, az orosz-ukrán háborút és az EU-s szankciókat hibáztatja, miközben hallgatnak arról, hogy a magyar gazdaság 2010 előtti problémáját a nemzetközi pénzügyi és adósságválság okozta, és mégis, így is jobb teljesítményt nyújtottak a korábbi kormányok, mint a Fidesz 2010 óta.", "Közismert, hogy a költségvetés mostani korai benyújtása egyáltalán nem biztosít megfelelő előrelátást, gazdasági stabilitást. Ezt maga Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is elismerte, amikor úgy nyilatkozott, hogy a nyáron még felülvizsgálják a makropályát. Ez már most szükségesnek tűnik, hiszen a 2026-ra feltételezett 4,1 százalékos gazdasági növekedés és a 3,7 százalékos államháztartási hiány nem tűnik reális célnak. Az Európai Bizottság napokban nyilvánosságra hozott prognózisa szerint 2026-ban legfeljebb 2,5 százalékos lehet a gazdasági növekedés, és valószínűleg nem 3,7, hanem 4,7 százalékot tesz ki majd az államháztartási hiány. Egyedül az inflációs előrejelzést tartják elfogadhatónak.", "Az államháztartás sokat említett egyensúlyhiányát tulajdonképpen nem a kiadások túlzott emelkedése, hanem a bevételek lassú ütemű növekedése okozza. A 2026-os előirányzat szerint a kiadások 2,2 százalékkal, míg a bevételek csak 2,1 százalékkal emelkednek. A költségvetési egyensúlyi hiány ellenére azok a területek ‑ és itt tartom a legnagyobb hibának vagy leginkább problémásnak a költségvetés tervezetét ‑, amelyek az emberek hétköznapi szempontjából döntő fontosságúak, tartósan alulfinanszírozottak 2010 óta, ahogyan a jóléti kiadások alulfinanszírozottak is maradnak 2026 után is, már amennyiben a Fidesz fog kormányozni 2026 után. Remélem, nem. Ugyanis a jóléti kiadások GDP-arányosan 2010-ben még 31 százalékot tettek ki, addig most ez már csak 21 százalék. Tehát ezért mondjuk azt, hogy ez a költségvetés és 2010 óta a Fidesz kormányzása nem az emberekről, hanem az oligarchákról, a fideszes haverokról szól.", "2026-ra az oktatási kiadások a GDP mindössze 4 százalékát teszik ki, miközben ez az arány 2010-ben 5,5 százalék volt. És akkor csodálkozunk azon, hogy forráshiányosak a tankerületek? Csodálkozunk azon, hogy iskolákat akarnak megszüntetni és szüntetnek be, hogy osztályokat vonnak össze, és intézményeket akarnak összevonni? Csodálkozunk azon, hogy az oktatásba 2010 óta a szülők soha nem látott pénzt tesznek bele adózott forintjaikból, hogy kifessék a tantermeket, illetve felcsiszolják a parkettát? Hát, ne csodálkozzunk rajta!", "Az oktatási kiadási előirányzat jövőre 4,30 (sic!) milliárd forint, az ideit mindössze 154 millióval haladja meg. Ez pontosan 4 százalékos növekedés, amely reálértéken az inflációt is figyelembe véve minimálisnak tekinthető az idei évhez képest. Egyértelműen láthatjuk tehát, hogy a közoktatás területén semmilyen előrelépést nem láthatunk. A kormányzat számára ez a terület változatlanul a maradékelv alapján működik. Ez egyértelműen kitűnik abból is, hogy a nevelést, az oktatást segítő személyzet régóta esedékes béremelésére jövőre sincs előirányzott forrás.", "Hasonló a helyzet az egészségügyben is. A jövőre tervezett 4,1 százalékkal szemben 2010-ben 4,5 százalék lesz a ráfordított arány. Így sem csodálkozunk, hogy a kórházi fertőzések az Európai Unióban a legmagasabbak, ha nem a legmagasabbak. Nincs fertőtlenítő, sokszor csak egyetlenegy kesztyűt kapnak osztályokra. Ezek a valós tények, és ezek az emberek hétköznapi tapasztalatai. Látom, a fideszes képviselőtársam előbb az egészségügyről beszélt.", "(19.00)", "Miért van az, hogy kórházi fertőzésben az Európai Unió kellős közepén még mindig meghal egyetlenegy magyar is? Tessék kétperceset nyomni, és ezt magyarázza meg, mert ez nem normális! És miért van az, hogy az Unió szerint nálunk van a legkevesebb fertőtlenítőszer a kórházakban? Én értem, hogy hány épületet újítottak fel, de nézzék meg, hogy azokon az épületeken belül valójában mi zajlik! Mert ez is fontos. A 4,5 helyett legalább 7-8 százalékon kellene már tartani GDP-arányos finanszírozásban az egészségügynek.", "De mégis ‑ tisztelt Ház, kedves képviselőtársak ‑ a legnagyobb különbséget a nyugdíjak esetén láthatjuk: a 2010-es 10,5-11 százalékos GDP-arányos finanszírozás 8 százalékra esett vissza Magyarországon. Ha van társadalmi csoport Magyarországon, azok a magyar nyugdíjasok, akiknek a zsebéből iszonyatosan sok pénzt vettek ki.", "Minden harmadik nyugdíjas szegénységben él ma Magyarországon, minden hatodik nyugdíjas mélyszegénységben él Magyarországon, 202 ezer nyugdíjas honfitársunk 160 ezer forintnál kevesebb nyugdíjból él Magyarországon, 316 ezer nyugdíjasnak nem érte el a nyugdíja a 120 ezer forintot Magyarországon, a minimálnyugdíj továbbra is 28 500 forint, egymillió nyugdíjas tántorog a szegénységi küszöb körül ma Magyarországon.", "Hazudik a Fidesz, és hazudik Orbán, amikor azt mondja, hogy mi visszavennénk az adókedvezményeket. Nem vennénk vissza az adókedvezményeket. Inkább adja vissza a Fidesz a nyugdíjasoknak azt a 13. havit, amit 12 évig nem folyósított! 12 évig! Minden magyar nyugdíjas számolja ki Magyarországon, az egyhavi nyugdíjára vetítve, szorozza be 13-mal: ennyit vett ki Orbán és önök, kedves fideszesek, a magyar nyugdíjasok zsebéből! Ki fogja ezt visszaadni?! Erre olyan büszkék?!", "Kétségtelen, hogy a felsőoktatási kiadások csaknem 53 milliárd forinttal emelkednek, amely 7 százalékos növekedés. Hallottam, hogy erre nagyon büszkék, de nézzük meg, hogy valójában ennek a felsőoktatási 7 százalékos növekedésnek mi áll a hátterében! Egyfelől a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen létrehozandó Nemeskürty István Tanárképző Kar létrehozása, mely jövőre 9,5 milliárdos beruházást igényel. Ugyanis itt a cél az ‑ ahogy Orbán fogalmazott Tusványoson ‑, hogy „minél több vagány, nemzeti érzelmű fiatal kerüljön ki az oktatásból”, vagyis minél több fideszes érzelmű kerüljön ki az oktatásból, ezért hozzák létre 9,5 milliárdból a Nemeskürty István Tanárképző Kart a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.", "A másik jelentős plusztétel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek biztosított 10 milliárd forint többlet. Ez az egyetem azonban csak azért kaphat többletjuttatást, mert végül is kormányzati nyomásra beleegyezett abba, hogy állami fenntartásból lényegében a MOL-hoz kerüljön át, de mégsem vált így alapítványivá. Ezt a formát az egyetem végül is azért harcolta ki magának, hogy az Erasmus-programban benne maradhasson. Jól érzékelhető tehát a hatalmas kormányzati politikai nyomás az egyetemi szférán, mely jelenleg elsősorban a még állami fenntartású ELTE-re nehezedik most már, ahol a pénzügyi feltételek változatlanul rendkívül szűkösek. Hát, ilyen körülmények között erre a 7 százalékra nem lennék olyan büszke! Meg kell kérdezni a magyar egyetemistákat, meg kell kérdezni a hallgatókat, hogy mit kapnak önöktől ebben a rendszerben.", "És végezetül, tisztelt Elnök Asszony, tisztelt Országgyűlés, tisztelt Képviselőtársaim! A köz- és felsőoktatás, valamint számos más humán szolgáltató, az egészségügy, a szociális terület, a nyugdíjak mellett az önkormányzatok mozgástere és önállósága is nagymértékben tovább szűkül. Legutóbb a kormány azt írta elő számukra, hogy számlájukat a Magyar Államkincstárnál vezessék, így folyamatos kontroll alatt állnak, a központi hatalom minden kiadásukat kontroll alatt tartja, embereknek szánt támogatásukat ellenőrzik, és később ‑ és ettől nagyon félünk ‑ esetleg még meg is vétózhatják azt. Például nem dönthet majd egy XVIII. kerületi önkormányzat, ahol képviselő vagyok, de akár a kispesti önkormányzat sem arról szabadon, hogy mire szeretné fordítani a saját maga által gazdálkodásra nyújtott forrásokat. Hogy például az Üllői út felújítására, vagy éppen arra, hogy évente a XVIII. kerületben kétszer 7 ezer forint támogatást nyújtson a 65 év felettieknek. De esetleg majd lehet, hogy az Államkincstártól engedélyt kell kérni arra is, hogy lakhatási támogatást biztosítson az önkormányzat, hogy szociális csomagokat adhasson? Ez elfogadhatatlan, és remélem, hogy 2026 után egy új kormány ezt eltörli, és egy új kormány a költségvetési politikában is vált, az emberek érdekeit szolgáló költségvetést fog elfogadni, és a jóléti kiadásokra sokkal többet fog biztosítani.", "Egyik fideszes képviselőtársam a költségvetési vitában azt mondta, hogy ami jár, az jusson is. Hát, kérem szépen, a XVIII. kerületnek, Kispestnek vagy éppen Ferencvárosnak is igenis 2026 után jutni fog az emberekre, és nem az oligarchákra és a fideszes haverokra. Nagyon bízom abban, hogy 2026 után más fogja a költségvetést írni Magyarországon, és nem a Fidesz. Köszönöm, elnök asszony. (Varga Zoltán és Hegedüs Andrea tapsol.)"]}