Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)

DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A hazugságáradat után nézzük a 2026-os költségvetés valós tényadatait. A jövő évi háborúellenes költségvetésben az egészségügyre fordított pénz összesen 3919 milliárd forint.

(18.40)

Ez több mint háromszorosa annak, mint amennyi az utolsó baloldali kormány által benyújtott költségvetésben szerepelt. Az idei évhez képest jövőre további 280 milliárd forinttal több forrás jut az egészségügyre. Eközben az Egészségbiztosítási Alap költségvetése ‑ az elmúlt évekhez hasonlóan ‑ jövőre is egyensúlyban lesz.

2010-ben nem ezt tapasztaltuk. A kassza legnagyobb tételére, a gyógyító-megelőző ellátásokra a jövő évben 2886 milliárd forint biztosított, ez 120 milliárd forinttal több, mint az idei előirányzat. A kormányzati cél továbbra is a közfinanszírozott egészségügyi ellátás megerősítése.

Nagyon fontos tudni, hogy az egészségügyre fordított források mára nemcsak nominálisan, hanem reálértéken is jóval magasabbak, mint 2010-ben voltak. Az elmúlt másfél évtizedben a kormány által megelőzésre, népegészségügyi szűrővizsgálatokra és diagnosztikára szánt források is hozzájárultak ahhoz, hogy 2010 óta az egészségben eltöltött évek száma öt évvel emelkedett Magyarországon. Az egészségügyben dolgozók munkájának eredményeként is értékelhető az, hogy az elmúlt másfél évtizedben több mint két évvel nőtt a Magyarországon várható élettartam.

Fő célunk a minél magasabb színvonalú egészségügyi ellátás biztosítása a betegek számára többletforrásokkal, fejlesztésekkel és olyan lépésekkel, amelyek eredményesebb, kiegyensúlyozottabb működést jelentenek. Nincs ez másképp a fekvőbeteg-ellátás, kórházaink esetében sem. Engedjék meg, hogy erre részletesebben is kitérjek.

A kórházak tavaly összesen közel 145 milliárd forint összegben részesültek adósságaik rendezésére. Idén februárban a kormány döntése után újabb 96 milliárd forint konszolidáció érkezett a kórházi számlákra. Emellett elindult egy fontos változás az idei költségvetésben, a kórházak külön soron összesen 150 milliárd forintos többletforrást kapnak. Ez a pénz az alapdíjak emelése és az úgynevezett számlafedezeti kiegyenlítés, szakmafedezeti kiegyenlítés mellett a betegellátás minőségének javítását közvetlenül is szolgálja. A 150 milliárd forintos forrásbővítés beépül a 2026. évi előirányzatokba. Ha megnézzük a költségvetés számait, látható, hogy a kórházak minden eddiginél több pénzből gazdálkodhatnak jövőre; és ne feledjük, hogy ezzel párhuzamosan megerősítettük az alap- és járóbeteg-ellátást is annak érdekében, hogy a betegek ellátása a szükséges ellátási szinten valósuljon meg, és feleslegesen ne kelljen a kórházi ellátást igénybe venni.

Az összevont szakellátás, tehát a kórházak és a szakrendelők előirányzata további 168 milliárd forint többlettel gazdálkodhatnak 2026-ban. A fekvőbeteg-ellátásra 762 milliárd forint van a költségvetésben, de ezenfelül az egészségügyi intézmények további 80 milliárd forint kiegészítő finanszírozást kapnak. A többletpénz mellett fontos lépések történtek és történnek olyan területeken, mint a szakmai ellenőrzési rendszer, az irányítás vagy a felelős kórházi gazdálkodás elősegítése. Egy olyan rendszer ugyanis, ami gazdaságilag is jól működik, az emberek egészségügyi mutatóinak javulásához is jobban hozzá tud járulni.

Az egészségügyi kormányzat egyik fő célja a betegellátás valós értéken történő finanszírozása lesz. Egy megyei pilot projekt alapján validálják az osztályos kontrollingadatokat; az esetszintű adatok alapján valósulhat meg az ország összes intézményére kiterjesztett tartós értékkövetés, amit időszakonként felül kell vizsgálni. Joggal bízhatunk abban, hogy az új szemléletmód, tehát a többletforrások és az ezzel együtt tett hatékonysági lépések együtt fokozatosan csökkenteni fogják a magyar egészségügy egyik komoly problémáját, az újratermelődő kórházi adósságot.

A digitális egészségügy is folyamatos fejlődéssel segíti az ellátást. 2017-ben elindította az EESZT-t a kormány; azóta megismerkedhettünk az e-recept, az e-beutaló vagy éppen az EgészségAblak alkalmazás fogalmával, amit ma már több mint négymillióan használnak. Időpontfoglalásnál a betegek most már területi kötöttség nélkül választhatnak a szabad kapacitások között. Az informatikai rendszerek összekapcsolódásával hatékonyabbá válik a betegellátás, folyamatosan fejlődik a járóbeteg-irányítási rendszer, az ápolástámogató rendszer, hamarosan érkezik az e-lázlap, és áprilistól már a védőnők is egységes informatikai rendszerrel dolgoznak. Az egészségügyi informatikai rendszerek működéséhez a 2026. évi költségvetésbe több forrás érkezik a 2025. évhez képest, így működése biztosított.

A mesterséges intelligencia is segíti már az ellátást egyebek mellett egyes leletek kiértékelésében és a vastagbél-patológiában. Egyelőre ezek még pilot jelleggel, de hamarosan bevezetésre kerülnek.

Az eszközpark fejlesztése is töretlen, még idén 13 új CT- és 7 MR-berendezést helyeznek üzembe, és jövőre egészségügyi képalkotó diagnosztikai eszközök beszerzésére több mint 2 milliárd forint többletforrás, összesen 5,6 milliárd forint áll rendelkezésre. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 2010-től 88 CT-berendezést, 38 MR-berendezést és 5 PET-CT-berendezést telepítettünk az egészségügyi ellátórendszerbe a betegek korai diagnosztikai ellátásához.

Emellett a diagnosztikai vizsgálatok számát is emeljük, amihez 7,5 milliárd forint költségvetési többlet jelenik meg. Molekuláris diagnosztikai ellátásokra 10,8 milliárd forint van a költségvetésben, ami kiegészül a gerinceredetű izomsorvadás újszülöttkori diagnosztikájával kapcsolatos többlettel. Nagyértékű gyógyszerek finanszírozására jövőre az ideinél is 15 milliárd forinttal több, 195 milliárd forint jut.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni az egészségügyben dolgozók és így a kórházi dolgozók megbecsülésének fontosságát. 2010 óta a legnagyobb arányú bérnövekedés az egészségügyben valósult meg. A 2010-es költségvetéshez képest mára az egészségügyi bérekre fordított összeg négy és félszeresére nőtt. Például egy pályakezdő diplomás ápoló bruttó alapilletménye a 2010-es években 187 ezer forint volt, ez mára 602 ezer forint. Ugyanebben az összehasonlításban 55 éves diplomás ápoló 2016-os 239 ezres alapbére ma már 803 ezer forint. Emellett a kormány Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját hajtja végre.

Előremutató az a friss rendeleti változás is, amely alapján az egyetemi fokozattal rendelkező ápolók a jövőben elláthatnak bizonyos olyan tevékenységeket, amelyeket eddig csak orvosi diplomával lehetett megtenni. Ez több szakmai lehetőséget jelent a dolgozóknak, költséghatékony, és az időmegtakarítással a beteg elégedettségét is növelik. Jól képzett, kompetens ápolók a biztonságos betegellátást és a társadalom egészségét szolgálják.

Ami a kórházi fejlesztéseket és felújításokat illeti, nem szabad elfelejtenünk, hogy a napokban került átadásra a Sportkórház épülete; 9 milliárd forint volt a felújítási összeg.

(18.50)

Ha a kórházi fejlesztéseket összességében szeretnénk vizsgálni, akkor nem lehet elfelejteni azt, hogy 2010 óta 91 vidéki kórházat újítottunk fel 500 milliárd forintból. Emellett a kormány az „Egészséges Budapest” program keretében már 140 milliárd forintot juttatott fővárosi és főváros környéki kórházak, szakrendelők fejlesztésére, eszközök beszerzésére, és akkor még nem beszéltünk a 148 mentőállomás felújításáról vagy építéséről és 77 szakrendelő korszerűsítéséről, építéséről. A jövő évi költségvetés további felújításokat tartalmaz. Ilyen a Budai Irgalmasrendi Kórház budapesti telephelyének felújítása és a Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézet Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központ beruházása is.

A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb, ugyanis Magyarországon szeretnénk ezeket az egészségügyi fejlesztéseket tovább folytatni, de a politikai alapon visszatartott európai uniós források jelentős része nem áll rendelkezésre. Egyelőre nem tudjuk megvalósítani ezeket a kórházfelújításokat. A felzárkózási és helyreállítási alap listáján több mint 100 milliárd forintnyi egészségügyi fejlesztés szerepel.

Én mindenkit arra biztatok, hogy aki tehet azért, azok a képviselők, akik aggódnak az egészségügyi ellátórendszer működéséért, a fejlesztéseiért, mind, kivétel nélkül tegyék latba tudásukat, és közösen harcoljunk azért, hogy ezek a források Magyarországra jussanak. Az említett uniós forrásokból, amelyeket mi várunk, legalább 50 kórházban lehetne további felújításokat végezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondhatjuk azt, hogy az egészségügyi ágazat az elmúlt évekhez hasonlóan jövőre is jelentős többletforrásokat kap, ami a megfelelő kormányzati intézkedésekkel együtt egy hatékonyabb és magasabb színvonalú betegellátást eredményez, és ezt a közfinanszírozott egészségügyi ellátás megerősítésével teszi.

Mindezek alapján én mindenkit biztatok arra, hogy támogassa a 2026-os költségvetést. Méghozzá azért is biztatok arra mindenkit, hogy támogassa, mert Magyarország a forrásait a gyermeket nevelő családok támogatására költi, az egészségügyre költi, a nyugdíjasokra költi, hogy megvédi a nyugdíjasokat, a fiatalok életkezdését támogatja, rezsicsökkentéssel tovább tudjuk segíteni a családokat. Nemet mondunk a háborúra, és nemet mondunk Ukrajna EU-s csatlakozására is, mert ezeknek a forrásoknak itthon, Magyarországon van helye, és a magyar emberek érdekét kell hogy szolgálja. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)