Horváth Gábor

HORVÁTH GÁBOR, a Költségvetési Tanács elnöke: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Fél év leforgása alatt a második költségvetésitörvény-javaslatról tolmácsolom önöknek a Költségvetési Tanács véleményét.

Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy a költségvetési fegyelem ügye kiemelt szerephez jut a jelenlegi bizonytalan világgazdasági, kereskedelempolitikai és geopolitikai környezetben. Ebben a kiszámíthatatlan valóságban a költségvetést még a szokásosnál is nagyobb kockázatok övezik, és így az óvatosság, a szigorúság és a rugalmas alkalmazkodás minden korábbinál fontosabb. Ahogyan azt egykor Deák Ferenc csaknem napra pontosan 164 éve, az 1861-es Országgyűlés első felirati javaslatában mondta, idézem: „Az óvatosság, még ha túlzott volna is, mindig figyelmet érdemel, mert a túlzott merészség több kárt okozhat, mint a túlzott óvatosság.” A Költségvetési Tanács ebben a szellemben véleményezte a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét.

Tájékoztatom önöket, hogy a Költségvetési Tanács 2025. április 24-én kapta meg a 2026. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét, amelyről véleményét a 2025. május 4-ei ülésén alakította ki, küldte meg a kormányt képviselő nemzetgazdasági miniszternek, és hozta azt nyilvánosságra. A következőkben összefoglalom a tanács véleményét, annak indoklását, és kitérek a kormány válaszára is.

A testület az Alaptörvényben kapott felhatalmazása alapján a költségvetés tervezetének megalapozottságát ezúttal is a feladatköre által meghatározott nézőpontból, egységében vizsgálta. Így makrogazdasági hátterét, bevételeit és kiadásait a rövid és hosszabb távú egyensúlyi követelmények fenntarthatósága, az államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemezte. A tanács elosztáspolitikai kérdésekben ezúttal sem foglalt állást.

Elöljáróban el kell mondani, hogy a tanácsnak a 2026. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetére nézve nem voltak olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolták volna a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését. Ugyanakkor a tanács eddigi gyakorlatát folytatva kötelességének érezte, hogy felhívja a kormány figyelmét több, a tervezett költségvetési célok elérését érintő kockázatra.

A részletes ismertetés előtt néhány dologra hívom fel a figyelmet. Először megemlíteném, hogy a Költségvetési Tanácsnak átadott törvénytervezethez képest az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat kismértékben tartalmaz számszaki eltéréseket, melyre vonatkozóan a továbbiakban még részletesebben kitérek.

Ugyanakkor a lényegi elemek, úgymint az eredményszemléletű 3,7 százalékos ESA-hiány, a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya, illetve az államadósság változatlan ahhoz képest, mint amit a Költségvetési Tanács megismert és véleményezett. Az eltérések nem okoznak lényegi különbségeket, ezáltal a tanács véleménye érvényes az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatra is.

Másodszor, a kormánynak a tanács megállapításaira, észrevételeire adott válaszát a törvényjavaslat tartalmazza, ezért arra csak igen röviden, néhány tételre szorítkozva térek ki.

Ezek közül elöljáróban megemlítem, hogy a kormány elfogadta a tanács által jelzett, tartaléknövelésre vonatkozó javaslatot, ezért a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatát 50 milliárd forintról 192 milliárd forintra növelte, ezzel párhuzamosan ugyanekkora kiadáscsökkentést hajtott végre a tervezetben, így a költségvetés egyenlege nem változott. Továbbá kiemelem, hogy a kormányzat a tanács javaslatát elfogadva a törvényjavaslatban rögzítette, hogy az országspecifikus mentesítési rendelkezések aktiválását követő európai uniós szabályok véglegesítését követően a Költségvetési Tanács vizsgálatával párhuzamosan a kormány felülvizsgálja, hogy az e törvény szerinti kiadások, bevételek és egyenleg megfelelnek‑e az európai uniós követelményrendszernek, így különösen a Magyarország számára megállapított nettó kiadási pályának. A kormány ezen kötelezettségvállalása szerint, amennyiben a kormány vizsgálata meg nem felelőséget mutatna, úgy a kormány megteszi a szükséges intézkedéseket, ezzel biztosítva mind az uniós szabályoknak, valamint a stabilitási törvény 3/A. §-ában foglaltaknak való megfelelést.

Végül pedig szeretném röviden áttekinteni a következőkben részletesebben ismertetésre kerülő témákat. Ahogyan a tanács is tette, tájékoztatómban először a költségvetés makrogazdasági hátterével, ezt követően az államháztartás, pontosabban a kormányzati szektor hiánycéljával, ezzel összefüggésben a bevételi és kiadási jellemzőkkel, majd az államadósság alakulásával foglalkozom.

A tanács harmadik alkalommal foglalt állást a Magyar Nemzeti Bank tőkeellátottságával összefüggésben a költségvetés kötelezettségeiről, erre a későbbiekben külön is kitérek.

Tisztelt Országgyűlés! A Költségvetési Tanács első körben a költségvetési tervezés alapját képező makrogazdasági háttérrel foglalkozott. Összefoglalva, a tanács megállapítja, hogy a költségvetésitörvény-javaslat tervezete 2025-re vonatkozóan 2,5 százalékos, 2026-ra 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A tanács megítélése szerint a várakozásoktól elmaradó 2025 első negyedévi GDP-adat és a világgazdaságban kialakult kereskedelmi feszültségek alacsonyabb növekedés irányába mutató kockázatokat jelentenek a költségvetésitörvény-tervezet bázisévének számító 2025. évre vonatkozóan.

A magasabb vámszintek tartós fennmaradása kedvezőtlenül érintené a magyar gazdaság exportszektorát, miközben a bizonytalan kilátások széles körben visszafoghatják a beruházási aktivitást, a 2026. évre is áthúzódó növekedési kockázatokat okozva. Ezen kockázatokat tompítja, hogy a belső fogyasztás várhatóan tovább bővül a magas foglalkoztatásnak, a reálbérek emelkedésének és a háztartások nettó jövedelmét növelő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.

Az élénk bérdinamika fennmaradását illetően a következő hónapokban kiemelten figyelendő a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai között érvényben lévő bérmegállapodás felülvizsgálati mechanizmusa. Ennek értelmében a gazdasági növekedés, az infláció és a bruttó átlagkereset küszöbszintet meghaladó együttes eltérése a megállapodásban rögzített értékekhez képest a bérmegállapodás újratárgyalását vonhatja magával.

Konkrétabban: a tervezet szerint 2026-ban a gazdasági növekedés várható szerkezete a 2024-2025. évinél kiegyensúlyozottabban alakul, de elsősorban továbbra is a háztartások fogyasztásának emelkedése lesz a meghatározó. A fogyasztás 4,4 százalékos várt bővülése mögött a stabil foglalkoztatás, a reálbérek 6,7 százalékos emelkedése és a jövedelemnövelő kormányzati intézkedések állnak, mint a családi adókedvezmény duplázása, az anyák szja-mentességének jelentős bővítése, illetve a fegyveres testületek tagjainak kifizetendő fegyverpénz összege.

A háztartási hitelállomány növekedése szintén erősíti a lakossági keresletet, továbbá a háztartások historikus összevetésben magas megtakarítási rátája további növekedési tartalékként jelentkezhet.

A tervezet a foglalkoztatottak számának enyhe növekedésével számol. A létszámbővülés teljes egészében a versenyszférából ered, a közszférában nem történik változás. A versenyszférában tervezett bérdinamikát kockázatok övezik. A minimálbér emelése jellemzően az átlagbérig fejti ki hatását, de a tervezett béremelés megvalósulásához dinamikus gazdasági növekedés és a termelékenység javulása is szükséges.

A tanács megítélése szerint a foglalkoztatottak számára vonatkozó költségvetési várakozások megalapozottak, a tervezet azonban nem támasztja alá, hogy a versenyszféra bérnövekedésére vonatkozó prognózis miért haladja meg több mint 2 százalékponttal a 2024. november végén kötött bérmegállapodásban rögzített értéket.

(10.20)

A tanács felhívja a figyelmet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai között létrejött bérmegállapodás felülvizsgálati mechanizmusára, amely potenciálisan jelentős hatással lehet a makrogazdasági pályára a nettó bérnövekedés dinamikájának változásán és így a fogyasztás alakulásán keresztül.

A költségvetési pálya szerint 2025-ben 4,5 százalékon, 2026-ban 3,6 százalékon alakul az infláció. Az infláció mérséklődését egyaránt segíthetik a csökkenő nyersanyagárak, valamint a kormányzati és jegybanki intézkedések. A bérek dinamikus emelkedése akkor nem hat kedvezőtlenül a gazdasági egyensúlyokra, beleértve az inflációt, ha az a termelékenység javulásával együtt történik meg.

2026-ban a gazdasági növekedést a fogyasztás mellett a bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,9 százalékos bővülése, valamint a 6,4 százalékos exportbővüléssel összhangban a nettó export enyhén pozitív, 0,1 százalékpontos növekedési hozzájárulása támogathatja. A beruházások élénkülése trendfordulót jelentene az elmúlt években tapasztalt mérséklődéssel szemben, aminek feltétele a növekedési kilátások és az üzleti bizalom javulása.

A költségvetés makrogazdasági pályájának teljesülésére elsősorban az elhúzódó geopolitikai konfliktusok és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek jelentenek kockázatot. A kilátások bizonytalanabbá válása visszafoghatja a nemzetgazdasági beruházásokat is, ami a kereskedelmi hatásokon túlmenően is lassítaná a gazdaság növekedését. Az eltérés elsősorban a nettó export- és a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedési hozzájárulásából fakadna. Kedvező hatású lehet azonban a hazai növekedésre a Németország és egyes más nagy súlyú EU-tagországok által tervezett költségvetési élénkítés, amelyet az uniós költségvetési szabályok rugalmasabbá tétele is támogathat.

Tisztelt Ház! A költségvetésitörvény-javaslat tervezete a kormányzati szektor eredményszemléletű ESA-hiányát 2026-ban a GDP 3,7 százalékában határozza meg, ami nagyságrendileg 0,3 százalékpontos csökkenést jelent a 2025. évre vonatkozóan bejelentett 4 százalék körüli kormányzati várakozáshoz viszonyítva. A tervezet alapján a költségvetési hiány csökkenését 2026-ban is elsősorban a kamatkiadások mérséklődése okozza a 2025. évben várható értékéhez képest. A GDP-arányos bruttó eredményszemléletű kamatkiadások a törvénytervezet szerint 3,7 százalékra csökkennek 2026-ban, ami mellett a költségvetés kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenlege a 2024. évi tényleges és a 2025. évi várható értékéhez hasonlóan 2026-ban is egyensúly közelében alakul majd.

A tanács továbbra is szükségesnek tartja, hogy a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen. A 2026. évi hiánycél meghaladja az Európai Unió alapszerződésében is szereplő 3 százalékos kritériumot, valamint a magyar kormány által benyújtott és az Európai Unió Tanácsa által jóváhagyott középtávú költségvetési strukturális tervben szereplő nettó kiadási pályából következő, 2026. évi 2,5 százalékos hiánytervet. Az Európai Unió Tanácsa által a túlzottdeficit-eljárás keretében kiadott ajánlás alapján hazánknak 2026-ra meg kell szüntetnie a túlzott hiányt.

Az új európai uniós költségvetési keretrendszerben kiemelten figyelt nettó kiadások növekedési ütemére vonatkozóan a költségvetési törvény tervezete nem tartalmaz információt. Az Európai Unió 2025-2028-as időszakra vonatkozó szabályrendszere jelenleg a korábban ReArm Europe névre keresztelt programra való tekintettel módosítás alatt áll. A nemzeti mentesítési záradék aktiválása a tagországok számára a bruttó hazai termék, a GDP maximum 1,5 százalékát elérő nettókiadásnövekmény-rugalmasságot eredményezhet, ami várhatóan levonható lesz a kumulált nettó kiadási pálya teljesülésének visszamérésekor, a nettó kiadási pályától való eltérés során ugyanis figyelembevételre kerülhet a védelmi kiadások GDP-arányos növekedése a 2021. évi költéshez képest.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint Magyarország azon 12 tagország egyike, amely hivatalosan benyújtotta a nemzeti mentesítési záradék aktiválására vonatkozó kérvényét. A fent részletezett körülményekre való tekintettel a tanács azt javasolta, hogy a megnevezett nemzeti mentesítési záradék Európai Bizottság általi végleges értékelését, valamint a vonatkozó uniós jogi szabályozás módosítását követően a kormány a Költségvetési Tanács vizsgálatával párhuzamosan vizsgálja meg, hogy a 2026. évi költségvetés megfelel‑e az uniós szabályoknak, és amennyiben szükséges, tegyen intézkedéseket a stabilitási törvény 3/A. §-ában foglalt előírás teljesülése érdekében. A tanács indokoltnak tartotta, hogy a kormány az erre vonatkozó kötelezettségvállalását a költségvetésitörvény-javaslatban rögzítse. Ezt a javaslatot a kormányzat elfogadta és a törvényjavaslatban rögzítette, ahogyan azt már korábban is említettem.

A tanács megítélése szerint a 2026. évi hiánycél megvalósulását érdemi kockázatok övezik. A 2026. évi tervezettől elmaradó gazdasági növekedés mérsékelné a költségvetés adóbevételeit, valamint a 2025. évi gazdasági növekedésre és a 2025. évi költségvetés teljesülésére vonatkozó, lefelé mutató kockázatok bekövetkezése a bázishatáson keresztül szintén hatással vannak a 2026-os teljesítésre. Az uniós források elérhetőségét övező, továbbra is fennálló bizonytalanság hatására a helyreállítási és ellenálló-képességi alapból, valamint a 2021-2027-es kohéziós forrásokból származó bevételek előirányzattól elmaradó szintje változatlan kiadások mellett növelné a pénzforgalmi hiányt.

A tanács véleményében jelezte, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedések eredeti előirányzatában 50 milliárd forintos tartalék szerepelt, amely elmaradt a múltbeli szintektől és a kockázatok mértékétől is. Erre tekintettel a tanács javasolta a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatának jelentős megemelését, amit a kormány elfogadott, és az összeget az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatban 192 milliárd forintra módosította, valamint ezzel párhuzamosan ugyanekkora kiadáscsökkentést hajtott végre a tervezetben, így a költségvetés egyenlege nem változott. A kiadáscsökkentés összegszerűen a legnagyobb mértékben a nemzetközi szerződésen alapuló vasúti fejlesztések, a közfeladatot ellátó intézmények rezsikompenzációja, valamint az infrastruktúra-üzemeltetési feladatok ellátása előirányzatokat érinti.

A tanács ezen túl észrevételezte, hogy az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátás alcímének részét képező nagy értékű gyógyszerek finanszírozásának előirányzata 2026-ra tervezett összege 195 milliárd forint, amely valószínűleg nem lesz elégséges az ezen előirányzatból finanszírozott gyógyító feladatok maradéktalan ellátásához, tekintve a 2025-ös időarányos teljesülést. Ezzel kapcsolatban a kormányzat válaszában indokolta, idézem: „A nagyértékűgyógyszerfinanszírozás-előirányzat 2025 első negyedévi teljesítési adatait befolyásolja, hogy a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért a méltányossági gyógyszertámogatásokkal kapcsolatos feladatait 2025. február 15‑e óta látja el. Azt megelőzően a korábbi rend szerint valósultak meg a kifizetések.” Így a kormány válasza szerint a 2026-os tervezett előirányzat megalapozott.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Költségvetési Tanács megállapította, hogy az Alaptörvény 36. § (5) bekezdése előírásával összhangban ‑ nem élve a 36. § (6) bekezdése szerinti mentesítési lehetőséggel ‑ az államadósság-mutató a költségvetésitörvény-javaslat tervezete szerint 2026 folyamán csökken, annak mértéke a tervezet szerint a 2025. év végére várható 73,1 százalékról 2026 végére 72,3 százalékra mérséklődik. A tanács ennek alapján megállapítja, hogy a 2026. évi költségvetésitörvény-javaslat tervezete megfelel az Alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak, és a stabilitási törvény 4. § (2a) bekezdése rendelkezésének.

A 2026. évi költségvetésitörvény-javaslat tervezete szerint az államadósság-mutató 0,8 százalékponttal csökkenhet 2026-ban, ami a költségvetés makrogazdasági pályája szerinti 9 százalékos nominális, illetve 4,1 százalékos reál-GDP-növekedés, valamint a GDP-arányos 4,4 százalékos pénzforgalmi és 3,7 százalékos eredményszemléletű hiánya mellett érhető el.

(10.30)

A várttól esetlegesen elmaradó gazdasági teljesítmény érdemben nehezítheti a tervezett államadósságmutató-csökkenés teljesítését. A tanács ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a központi államadósságon belül 30 százalék közelébe emelkedett a devizaarány, és a tervezet szerint ennek mértéke 29,7 százalékon alakul, amely ugyan az ÁKK Zrt. által kijelölt 30 százalékos felső határ alatt, azonban ahhoz nagyon közel marad.

A forint/euró árfolyam változása a devizaadósság átértékelődésén keresztül hatást gyakorol az államadósság-mutatóra. Ez a hatás annál kisebb, minél alacsonyabb az államadósságon belüli devizaadósság aránya. Jelenleg a forint/euró árfolyam 10 forintnyi változása mintegy 0,6 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot. A tervezet 403,4 forintos euróárfolyammal számol.

Az európai uniós adósságszabály kimondja, hogy a tagállamok államadósság-rátája nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, vagy ha mégis meghaladja, akkor az adósságráta kielégítő mértékű csökkentésére van szükség. Az Európai Parlament és Tanács 2024/1263. számú rendelete alapján az új uniós szabályrendszerben a szükséges adósságcsökkentés mértékét a nemzeti középtávú költségvetési strukturális tervben szereplő pálya számszerűsíti. A nemzeti költségvetési kiadásoknak meg kell felelniük a tervben szereplő nettó kiadási pályának, ami többek között biztosítja az államadósság kielégítő mértékű csökkenését.

Beszédemben már kitértem arra, hogy az uniós vonatkozó szabályok módosítás alatt állnak, és a tanács javaslata szerint az országspecifikus mentesítési rendelkezések aktiválását követő európai uniós szabályok véglegesítése után vizsgálandó az uniós szabályoknak való megfelelés.

Tisztelt Ház! A tanács a stabilitási törvény 23. §-ának (1) bekezdése a-c) pontjában foglaltak szerint vizsgálta, hogy a Magyar Nemzeti Bank megfelelő tőkeellátottsága érdekében szükséges‑e 2026-ban költségvetési térítés nyújtása. A tanács véleménye szerint a saját tőke 2024. évi alakulása, valamint az MNB igazgatósága által jóváhagyott és átadott előrejelzés, továbbá a nemzetközi tapasztalatok áttekintése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a hatályos szabályozás alapján elfogadható, hogy a 2026. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezete nem tartalmaz az MNB tőkehelyzetének javítását szolgáló térítést a költségvetés terhére. Az irányadó kamat fokozatos csökkentésének eredményeként az MNB vesztesége az előzetes adatok szerint 2024-ben jelentősen csökkent, miközben az árfolyamváltozások miatt a jegybank sajáttőke-helyzete is javult. A változás legnagyobb részben az alacsonyabb hazai kamatszint miatt csökkenő kamatkiadáshoz kötődik, de emellett a devizatartalékon realizált kamatbevétel emelkedése és az árfolyameredmény növekedése is hozzájárult.

Az árstabilitás fenntartható elérése, a külső sérülékenység mérséklődése és a banki likviditástöbblet következő években várható összehúzódása esetén a jegybanki eredmény emelkedhet, így az MNB saját tőkéje hosszabb távon pozitívba fordulhat.

A monetáris politikai folyamatokon kívül azonban számos más belföldi és külföldi változó is nagymértékben módosíthatja az MNB saját tőkéjének alakulását. Az MNB által átadott prognózis alapján a saját tőke jövőbeli pályája ‑ több lehetséges szcenárió szerint is ‑ hosszabb távon meghaladhatja a jegyzett tőke szintjét. Ezek megvalósulásához az árstabilitás fenntartható elérése és a külső sérülékenység kedvező alakulása szükséges.

A tanács által az MNB közreműködésével múlt év őszén tartott online konferencia egyik legfontosabb megállapítása volt, hogy mint azt nemzetközi példák is alátámasztják, egy jegybank negatív saját tőke mellett is hatékonyan elláthatja a törvény által rábízott feladatokat. Továbbá a szakértők a jegybanki tőkepótlás elfogadott módjának tekintik a későbbi évek nyereségének erre a célra történő felhasználását is.

A tanács mindezek alapján mondta ki: elfogadható, hogy a 2026. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezete nem tartalmaz térítést a költségvetés terhére.

Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom végén szeretném megköszönni a nemzetgazdasági miniszter úrnak és munkatársainak, hogy a tanács munkáját messzemenően segítették. Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Megköszönve megtisztelő figyelmüket, jó munkát kívánok a 2026-os költségvetésitörvény-javaslat és a kapcsolódó módosító indítványok megvitatásához. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)