Simon Róbert Balázs (Fidesz)

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kedves Államtitkár Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy felszólalásomban először néhány gondolatot mondjak általánosságban a jövő évi költségvetés tervezetéről, mielőtt a Kulturális Bizottság alelnökeként rátérnék a felsőoktatás, a szakképzés és a kulturális terület költségvetési vonatkozásaira.

A tervezet a békére építve Európa legnagyobb adócsökkentési programját tartalmazza, kiemelten támogatja a családokat és a nyugdíjasokat, valamint jelentős béremeléseket helyez kilátásba annak érdekében, hogy több maradjon a magyar embereknél, ezáltal 2026-ban is mindenki tehessen egy újabb lépést előre.

A kormány a 2026-os költségvetés keretében minden eddiginél nagyobb mértékben támogatja a magyar családokat. A családtámogatások teljes összege 4800 milliárd forintot ér el, melyen belül a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye, illetve a két gyermeket nevelő anyák szja-mentessége az idei évben várható 50 milliárd forinthoz képest 2026-ban 270 milliárd forinttal többet, összesen 320 milliárd forintot hagy a családok pénztárcájában. A családi adókedvezmény megduplázása pedig az idei évben várható 80 milliárd forinthoz képest jövőre 210 milliárd forinttal több, összesen 290 milliárd forint kedvezményt jelent. 2026-ban is fennmarad a rezsitámogatás, a családok ezen a rendszeren keresztül mintegy 800 milliárd forint további támogatásban részesülnek.

Nyugdíjas honfitársaink támogatása is kiemelten fontos, ezért a kormány megőrzi a nyugdíjak reálértékét, és a 13. havi nyugdíjat. Nyugdíjellátásra 2026-ban összesen 7700 milliárd forint kerül kifizetésre, ezenfelül a várt 4,1 százalékos gazdasági növekedés esetén nyugdíjprémium fizetésére is lehetőség nyílik, amire a költségvetés biztosítja a forrást.

Annak érdekében, hogy a magyar emberek a zsebükben érezhessék a beköszöntött béke és a gazdasági konjunktúra pozitív hatását, 2026-ban jelentős béremelésekre is sor kerülhet. A fegyveres testületek tagjai számára fizetendő hathavi fegyverpénz 450 milliárd forintos kerettel került megtervezésre. Béremelésben részesülnek az igazságügyben dolgozók, és folytatódik a pedagóguséletpálya-program is.

A tervezet a tízezer fő alatti önkormányzatok számára támogatást biztosít az ott dolgozó köztisztviselők béremeléséhez, ami az idei 15 százalékos emelést követően jövő év januárjától további 15 százalék lehet. Mindezek mellett jelentős, 13 százalékos minimálbér-emeléshez és garantáltbérminimum-emeléshez is biztosít forrást a költségvetés tervezete.

Tisztelt Képviselőtársaim! A békéhez erő kell, a védelemhez pedig megfelelő hadsereg, ezért a kormány továbbra is fenntartja a 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadást, ennek megfelelően 2026-ban 1900 milliárd forintot fordít a Magyar Honvédség fejlesztésére.

Gazdaságfejlesztésre 4900 milliárd forintot fogunk elkölteni, amelyből 2200 milliárd forintot uniós források, 2700 milliárd forintot pedig költségvetési források fognak biztosítani.

A magyar mezőgazdaság, az agrárium támogatására uniós és hazai forrásból összesen ‑ a költségvetésen kívüli támogatásokat is figyelembe véve ‑ közel 1300 milliárd forintot fordítunk 2026-ban.

Ugyanakkor a kormány adóegyszerűsítéseket hajt végre, valamint növeli a foglalkoztatás bővítését és a kutatás-fejlesztést támogató kedvezményeket is.

A támogatások és adócsökkentések fedezetét a gazdaság bővülése biztosítja. Jövőre a GDP növekedési üteme 4,1 százalék lehet, az infláció pedig 3,6 százalékra mérséklődhet. A várható kiadásokat és bevételeket számba véve a költségvetés megőrzi stabilitását, az elsődleges egyenleg, vagyis az államadósság után fizetett kamatok nélkül számított jövő évi költségvetési pozíció egyensúlyi, azaz nullszaldós lesz.

A tervezet alapján a kormányzati szektor hiánya jövőre tovább csökken az idei várható 4 százalékról a GDP 3,7 százalékára, a kormányzati adósság pedig az idén várható 73,1 százalékról 72,3 százalékra mérséklődik.

Tisztelt Ház! Ahogy felszólalásom elején említettem, most három területről fogok részletesebben szólni: a felsőoktatásról, a szakképzésről és a kultúra területéről. Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy egy tudásalapú társadalomra van szükség, mert a tudás, a szakképzettség, a diploma alapvető feltétele annak, hogy a fiatalok zökkenőmentesen elhelyezkedhessenek a munkaerőpiacon. A kormány továbbra is garantálja a felsőoktatás és a szakképzés magas minőségű működtetését, megtartjuk a diákhitelt, miközben a hallgatók lakhatását kollégiumfejlesztésekkel is támogatjuk.

Elmondhatjuk, hogy a megújult magyar felsőoktatás sikeres, és mindenféle ellenszél ellenére azt is kijelenthetjük, hogy a rekordok éve az idei év a felsőoktatásban, hiszen közel 130 ezren jelentkeztek a megújult magyar felsőoktatásba. Egészen pontosan az idei évben 129 730-an választották a megújult felsőoktatást, mi több, ez az elmúlt 13 év legmagasabb felvételi jelentkezési eredménye. Ráadásul minden második diák vidéki felsőoktatási intézménybe adta be a jelentkezését, így például az általam képviselt győri választókerületben működő Széchenyi István Egyetemre. Ez kiemelten fontos a magyar gazdaság és a vidéki munkavállalás szempontjából is.

Kiemelném még, hogy a műszaki és informatikai területre 2022-höz képest, amely a megújult felsőoktatás első felvételi éve volt, 5600-zal többen jelentkeztek. Ha ezt még tovább tágítjuk a műszaki, a természettudományos, a mérnökinformatikai és az agrárképzésekre, akkor a jelentkezők száma 2022-höz képest több mint 20 ezerrel növekedett, ami egyértelműen a magyar gazdaság és az egyetemek együttműködésének a sikerét jelzi. Mi, tisztelt képviselőtársaim, elkötelezettek vagyunk abban, hogy a fiatal magyar munkavállalók itt, Magyarországon kezdjenek el dolgozni és családot alapítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szoktuk mondani, hogy ha a tanuló elvégzi az általános iskolát, akkor mindenképpen tovább kell tanulnia, mehet szakképzésbe, technikumba, szakiskolába, és mehet gimnáziumba. Úgy gondolom, hogy ha a fiatal a szakképzést választja, akkor jól választ, mert ha valakinek szakmája van, akkor nagyon könnyen el tud helyezkedni a munkaerőpiacon. A kormány arra törekedett, hogy a megújult szakképzési rendszerben a fiatalok számára vonzó szakmai fejlődést biztosító környezetet alakítson ki.

A duális képzés, a modern tanműhelyek és a gyakorlatorientált oktatás célja ugyanaz: a szakképzés valódi életpályát jelentsen; ezért kerültek átalakításra a motivációs eszközök, az alapoktatásban elérhető ösztöndíjak, valamint a pályakezdési juttatások. Ezt a célt szolgálja a duális képzésben elérhető akár 160 ezer forintos munkabér, a munkáshitel, de az inspiráló környezet és a digitális tananyagok is.

A szakképzés népszerűsége töretlen a pályaválasztók körében. 2025-ben ismét a technikumok voltak a legkeresettebb képzési formák a nyolcadikos tanulók körében, amelyek érettségit és szakmát is adnak. A technikumból kilépő fiatalok olyan kreditpontokat is szerezhetnek, amelyeket a felsőoktatási tanulmányaik során érvényesíthetnek. Így ma már nincs döntési kényszer a szakma vagy a diploma között, a szakképzésből egyenes út vezet a felsőoktatásba.

(21.40)

Végül néhány gondolatot mondanék a kultúra területéről is. Identitásunk legfontosabb meghatározója a magyar kultúra. A kulturális ágazat kiemelt célja a kormány társadalompolitikai céljainak megvalósításához, különösen a családok megerősítéséhez, a demográfiai tendenciák kedvező irányba fordításához, a társadalmi mobilitás előmozdításához és általában az életminőség javításához történő hozzájárulás. Ennek érdekében két kiemelt szándék került megfogalmazásra: a kulturális alapellátás rendszerének kidolgozása és bevezetése, illetve ehhez kapcsolódóan a kulturális közösségfejlesztés, a közösségi innováció és a közösségi tervezés.

A magyar kultúra nemzeti kincsünk. A 2026-os költségvetés gondoskodik arról, hogy mindaz, ami megtart és gyarapít bennünket, a nyelvünk, a hagyományaink, a művészetünk tovább éljen és erősödjön. Magyarország az európai átlag kétszeresét, a nemzeti össztermék 1 százalékát fordítja a kultúrára. A kultúrára szánt forrásokat nem sodorhatja el semmilyen válság, a kormány garantálja azok védelmét. 2025-től legalább évi 25 milliárd forinttal támogatja a költségvetés a közös működtetésű színházakat, ezzel is támogatva az Alaptörvényben megfogalmazott értékekhez igazodó kulturális kínálat létrejöttét.

A kormány az elkövetkezendő öt évben is biztosítja az előadó-művészeti szektor kiszámítható működését, így évi legalább 25 milliárd forintot garantál a közös működtetésű színházak támogatására, ami legalább 15 százalékos forrásbővülést eredményez az egyes teátrumoknál. Ez 7 fővárosi és közel 30 vidéki színházat, közte a Győri Nemzeti Színházat, a bábszínházat, a győri Vaskakas Bábszínházat és szabadtéri színpadot érint. Az újabb ötéves időszakban a minisztérium minden évben arra törekszik, hogy legalább annyi fenntartói támogatást biztosítson az intézményeknek, mint amennyi az önkormányzati támogatás.

Tovább folytatódik a Lázár Ervin-program, amely minden, 1-8. évfolyamon tanuló általános iskolai diák részére megteremti a tanévenként egyszeri, ingyenes színházi, tánc- és cirkuszi előadások, komolyzenei hangversenyek látogatásának a lehetőségét, függetlenül a gyermek lakóhelyétől és családja anyagi helyzetétől.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam elmondottak alapján arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a benyújtott jövő évi költségvetési törvény tervezetét igen szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)