F. Kovács Sándor (Fidesz)

F. KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Az országgyűlési képviselői munka egyik legnehezebb feladata a költségvetés elkészítése, hiszen a költségvetés a jövőről szól, és az emberi élet korlátai közé tartozik, hogy a jövőbe nem lát. Van egy mondás: hogyha a Teremtőt meg akarod nevettetni, akkor meséljél a terveidről. De azért egy kicsivel jobb helyzetben vagyunk, hiszen az idei év költségvetését, a gazdasági folyamatokat nagyjából meg tudjuk becsülni, fel tudjuk mérni. De bármikor jöhetnek extrém esetek. És az elmúlt években voltak ilyenek, hiszen senki sem számított a Covid-járványra, amely minden előzetes számítást keresztülhúzott; senki sem számított az orosz-ukrán háborúra, a szankciós inflációra, amely szintén keresztülhúzta a terveinket. De mégis egy stabil kiindulópontot kell biztosítani a költségvetés tervezéséhez, ez az idei költségvetés számai, a megjósolható gazdasági folyamatok.

Egy költségvetésnek nagyon sok dolognak kell megfelelni, nagyon sok olyan részletre kell figyelni, amely minden költségvetésnek origója, minden költségvetésnek fontos sarokköve. Figyelni kell arra, hogy legyen gazdasági növekedés. Figyelni kell arra, hogy az inflációt kordában tartsuk. Figyelni kell arra, ami az Alaptörvényben is van, hogy csökkenő pályán legyen az államadósság. És figyelni kell rövid, közép- és hosszú távú tervekre. A rövid távú terv természetesen az, hogy stabil legyen egy költségvetés; és talán az egyik legfontosabb, mert innen indulhatunk tovább. A középtávú tervek pedig azok, amelyek a gazdasági fejlődést, a következő évek gazdasági fejlődését biztosítják. És vannak a hosszú távú tervek, amelyekben biztosítani kell a nemzet gazdasági és fizikai fennmaradását.

A rövid távú tervekben figyelni kell az inflációra, figyelni kell az államadósság növekedésére, figyelni kell a gazdaság és az állam finanszírozhatóságára. A középtávú tervekben pedig az kell, hogy növekedési pályára állítsuk a gazdaságot, GDP-növekedés legyen, aminek a következő évben minden esélye megvan, hiszen olyan beruházások kapcsolódnak bele a gazdaság vérkeringésébe, amely újból lökést ad a magyar gazdaságnak. És a hosszú távú tervekben a legfontosabb, aminek hosszú távú hatása van, de most kíván döntéseket, ez pedig a családtámogatási rendszer további támogatása. A családtámogatási rendszer azért fontos, mert egy ország, egy nemzet fennmaradásának a gyermeket vállaló édesanyák, a családok támogatása az egyik legfontosabb. Lehet, hogy ennek a gazdasági hatása és a nemzetre gyakorolt hatása csak húsz-harminc év múlva fog jelentkezni, de ezt most kell megtenni, most kell belefektetni összeget, hiszen ennek a kormánynak az egyik legfontosabb célja az, hogy megerősítse a magyar családokat. Az édesanyák adómentessége szempontjából pozitív lépések fognak történni, hiszen egy gyermek vállalásánál senki sem visel nagyobb terhet, mint egy édesanya. És ezt nemcsak egzisztenciálisan, nemcsak külsőségekben kell megmutatni, hanem biztosítani kell az anyagi megbecsülést is, hiszen rengetegbe kerül egy gyermek felnevelése. Tehát a családok és a gyermeknevelés támogatása a következő év költségvetésének egyik prioritása. Ebben a családalapítás, a babaváró program, a falusi CSOK és a különböző lakásépítési támogatások elsőrangúak. Ennyit a rövid, közép- és hosszú távú tervekről.

De térjünk rá a konkrétumokra, hiszen én egy olyan térségből érkezem, amelyet talán a statisztikusok, a településfejlesztők úgy hívnak, hogy belső periféria. Hiszen az Alföld közepe, a nagyvárosoktól távol, a megyeszékhelyektől távol, Szolnok és Debrecen között félúton, Eger, Miskolc és Békéscsaba között félúton egy olyan térsége van az országnak, az Alföld közepe, amely évtizedeken, lehet, hogy évszázadokon keresztül kimaradt a gazdasági vérkeringésből, és hátrányos helyzetű régiónak, belső perifériának tekinthetjük. Szerencsére a kormány ezt észlelte, hiszen jelzéseket kapott, és készített egy programot. Ezt úgy hívjuk, hogy Tisza-tó Fejlesztési Tanács, amelyben 73 település gazdaság- és térségfejlesztési programjai vannak benne, hiszen ez a 73 település hasonló demográfiai, gazdasági és infrastrukturális helyzetben van, és kihívásokkal küzd.

De vannak pozitív lépések, és vannak olyan lépések, amelyeket még meg kell tennünk, hiszen ahogy mondtuk, az Alföld közepén ez jórészt mezőgazdaságból élő terület. Pozitív lépések vannak, a kormány felkarolta a vízvisszatartást ‑ „Vizet a tájba!” ‑ és az öntözési közösségek megalakításának programját.

(20.50)

Hiszen víz nélkül nincs magyar mezőgazdaság, nincs magyar élelmiszeripar, nincs magyar élet. És ennek a térségnek az egyik legnagyobb problémája az, hogy fejletlen az infrastruktúra, hiszen akár a török időktől, akár a középkor egészétől kezdve az utak ide értek mindig a legkésőbb, itt volt mindig a legrosszabb az utak és a közutak állapota, hiszen ez egy mocsaras, alföldi vidék volt.

De pozitív dolgokról számolhatunk be, hiszen a 4-es autóút fejlesztése egy újabb szakaszához érkezett: meg fog épülni a Törökszentmiklós-Kisújszállás közötti szakasz; ez év végére, jövő év legelejére átadásra kerül. És ez a régen várva várt útszakasz mint egy nyakék, gyöngyként fűzi fel a keresztülhaladó településeket. Hiszen el fogja érni Fegyverneket, amelyet a Szapáry grófok német telepesekkel telepítettek be a XIX. században, szorgalmas német telepesek leszármazottai élnek ott.

A következő település Kenderes, Horthy Miklós szülővárosa, majd onnan beérkezünk Kisújszállásra, amely a Nagykunság kulturális fővárosa. Itt tanított Arany János, itt született Móricz Zsigmond, Csukás István, és itt járta ki iskoláit a Nobel-díjas ‑ méltán büszkék vagyunk rá ‑ Karikó Katalin. Nem akármilyen kisváros ez!

A mellette lévő város, Karcag, a Nagykunság fővárosa, szintén egy Nobel-díjassal ‑ Avram Hersko ott született ‑ rendelkezik. Tehát nem akármilyen sor ez a 4-es autóút nyomvonalán. Ide csatlakozik fel Kunmadaras, egy régi nagykun polgári település, a mellette kitűnő vízzel rendelkező Berekfürdő, és délről most már 15 perc alatt el fogják érni a 4-es autóutat Túrkevéről, amiről azt kell tudni, hogy egy különleges település: a világ legjobb vagy a második legjobb birkapörköltjét ott főzik.

Tehát fontos települések ezek, és egy fontos, évtizedek óta várt infrastrukturális beruházás meg fog valósulni, amely fejleszteni fogja a térséget a közlekedés szempontjából, Budapest, a nagyvárosok elérése szempontjából, és várhatóan egyre több beruházást fog vonzani a térség. A 100 ‑ vagy most már úgy tudom, 150 ‑ új gyárból ebbe a térségbe 5-6 fog érkezni.

És ne felejtsük el, ennek a térségnek van még egy nagy nehézsége, hiszen itt, az Alföld közepén nagy számban élnek roma honfitársaink, és roma honfitársaink segítése nem kisebbségisegítés, hiszen roma honfitársaink ugyanúgy élnek, mint a magyar többség: ugyanazokat az ételeket eszik, ugyanazokat a sorozatokat nézik, ugyanaz a vallásuk, ugyanaz a hitük, és ugyanúgy gondolkodnak a világról, mint az összmagyarság, a magyar nemzet egésze.

De van egy szociális hátrány, hiszen olyan településeken élnek, ahol rossz az infrastruktúra, a szennyvízellátás, a közlekedés, akár a nagyobb településre való eljutás, és sújtja őket a munkanélküliség. Ebben a térségben a költségvetésnek jobban oda kell figyelnie a hátrányos helyzetű, többségében romák lakta településekre, hiszen a romák felemelése, a cigányság segítése nélkül ennek a nemzetnek nincs jövője.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Ez a költségvetés egy bonyolult és a jövőbe tekintő költségvetés, de benne vannak a jövőnek a pozitív szikrái. Benne vannak azok a tervek, amelyek biztosan mutatják az utat, hogy hogy kell haladni ebben az országban. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a jövőbe vetett hittel, bizalommal szavazzák meg ezt a költségvetést, mert ez az ország és a nemzet érdeke. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)