Balassa Péter (független)

BALASSA PÉTER (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Korábban már elmondtam a hazai droghelyzettel és az alkohollal kapcsolatos felszólalásomat, a mai napon a magyarországi dohányzással kapcsolatos dolgokról szeretnék néhány gondolatot elmondani, a dohányzás egészségügyi, társadalmi és gazdasági kihatásairól, különös tekintettel arra, hogy próbáljuk megnézni azt, hogy Svédországban milyen példa van előttünk.

A hazai helyzetkép eléggé lesújtó, ha valaki utánanéz az adatoknak. 2019-ben ‑ talán azt mondom, hogy akkor volt a legfrissebb és leghitelesebb adat a magyarországi dohányzással kapcsolatosan ‑ a felnőtt férfiak 27 százaléka, míg a nők 22 százaléka dohányzott napi rendszerességgel, ez közel 2,5 millió embert jelent. Bár a férfiak körében csökkenés tapasztalható, a nőknél stagnálás figyelhető meg, különösen aggasztó viszont, hogy a várandós nők 11 százaléka dohányzik, ami komoly kockázatot jelent a magzatokra nézve.

Az egészségügyi és a gazdasági következmények: a dohányzás hozzájárul számos betegség kialakulásához, beleértve a daganatos, a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedéseket. A dohányzással összefüggő halálozási ráta Magyarországon több mint kétszerese az EU átlagának. Ez nemcsak az egyének egészségét veszélyezteti, hanem jelentős terhet ró az egészségügyi rendszerre és a gazdaságra is.

(21.30)

Itt kitérnék a svéd példára. Svédországban az elmúlt évtizedekben sikerült jelentősen csökkenteni a dohányzók arányát, a férfiak körében a dohányzás 60 év alatt 49 százalékról 5 százalék alá csökkent, ami egy eléggé megdöbbentő adat. Ez részben annak köszönhető, hogy az állam támogatta a füstmentes alternatívák, mint például az e-cigaretta, a nikotinpárnák vagy más ilyen szerek használatát, és nem démonizálta ezeket a termékeket. Ennek eredményeként Svédország lehet az első ország, amely eléri a WHO által meghatározott füstmentes státuszt, azaz ahol a dohányzók aránya 5 százalék alá csökken.

Javaslatok a hazai helyzet javítására: az első és a legfontosabb a megelőzés és az edukáció, fokozni kell a dohányzás megelőzésére irányuló kampányokat, különösen a fiatalok és a várandós nők körében. A második pont, amit nagyon fontosnak tartanék, a füstmentes alternatívák támogatása, fontolóra kell venni a kevésbé káros, füstmentes alternatívák szabályozott bevezetését és támogatását, figyelembe véve a nemzetközi tapasztalatot. Azt gondolom, hogy ebben egy komoly együttműködést, komoly együtt gondolkodást el lehetne indítani. Az egészségügyi rendszer megerősítése alapvető kérdés és egy alappillér. Növelni kell az egészségügyi kiadásokat, különösen a dohányzással összefüggő betegségek megelőzésére és kezelésére.

A dohányzás elleni küzdelem nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is. Svédország példája azt mutatja, hogy megfelelő stratégiával és politikai elkötelezettséggel jelentős eredményeket lehet elérni. Kérem, hogy közösen dolgozzunk egy egészségesebb, füstmentes Magyarországért. Köszönöm, hogy meghallgattak.