Kocsis Máté (Fidesz)

KOCSIS MÁTÉ (Fidesz): Köszönöm. Kedves Timea! Először is, látja, most ugyanott tartunk. Végig hátat fordít nekem, amikor beszélek, majd visszafordul (Szabó Timea: Nem.), visszafordul és meghazudtol. (Szabó Timea: Nem. Én nő vagyok, én tudok egyszerre több dologra is figyelni.) Asszonyom, ne kiabáljon most se bele! (Az elnök csenget.) Először is azzal kezdtem, hogy vagy idézzen pontosan, vagy ne idézzen. Én nem mondtam olyat, amiket ön állít, most sem. Ha ön nem figyel, akkor menjen haza és feküdjön le. Ha nem bírja ezt a vitát már idegileg, akkor pihenje ki magát! (Szabó Timea: Most ez az érv?) Igen. Igen, ez az érv, mert magával olyan vitatkozni tényleg, mint egy galambbal sakkozni. (Szabó Timea: Jaj! Összevissza beszélnek.)

Az a helyzet, képviselő asszony, hogy én arról beszélek, hogy a média az önök tehetségtelensége miatt évekkel ezelőtt átvette a politizálást. Én erről beszéltem, én nem kevertem semmit semmivel össze. Amit viszont különösen hangsúlyozni szeretnék önnek, teljesen nyilvánvaló és felesleges ez a vita önnel, ettől függetlenül illemből le fogjuk folytatni, de azt azonban visszautasítom, hogy ön azzal a sunyi, csúsztatós, jól megszokott, a szolgamédiájukban jól megtanult módszerrel éljen, amelynek tulajdonképpen az a lényege, hogy az ember bármit mond, ön a szemébe belehazudik az embernek. Én ezt kikérem magamnak. (Szabó Timea ingatja a fejét.) Én ezt kikérem magamnak! Timea, ne rázza a fejét! Végig hátrafordulva nem figyel, nem érti, amit mondok, utána elkezdi mondani, mondani a magáét. (Szabó Timea közbeszól.) Tudjuk, hogy nem bírja ki bekiabálás nélkül, én ki fogom bírni az ön felszólalását.

Én azt szeretném öntől kérni, hogy… (Szabó Timea: Majd 11 hónap múlva már nem fogod…) 11 hónap múlva ön már nem lesz képviselő, akkor zárjuk le az ön gondolatával.