Dr. Dobrev Klára

DR. DOBREV KLÁRA európai parlamenti képviselő, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Hát, én igyekeztem, én mindent elkövettem. Elolvastam a törvényjavaslatot, és próbáltam magamat beleképzelni, hogy vajon mi járhatott a fideszes képviselők fejében, amikor ezt a törvényjavaslatot megfogalmazták (Közbeszólás a DK soraiból: Semmi.), és vajon mi járhat a fejükben akkor, amikor majd ott nyomogatják a gombokat. Hogy tényleg azt gondolják, hogy ez egy fantasztikusan, tökéletesen működő ország, ahol tízmillió boldog és gondtalan ember él, és igazából csak a sajtóval meg a civilekkel van a baj, mert ők azok, akik néha szembesítik a világot és gerjesztik a hangulatot, merthogy szembesítik őket a tényekkel és a valósággal? Én azt látom, hogy a kormánypárti képviselők szerint nem az a baj, hogy szétlopták a fél országot, és a pereputty gazdagodik évről évre, hanem az, ha ezt a sajtó megírja.

Ez az ellehetetlenítési törvény ‑ még kimondani is nehéz! (Nacsa Lőrinc: De nem is ez a címe!) ‑, hát, ez következik belőle, én ezt olvastam ki ebből, hogy gyakorlatilag úgy gondolják, hogy amikor most az ország tényleg forrong, mert elegük van; elegük van a magyar embereknek a lopásból, a rongyrázó fideszes milliárdosokból; elegük van abból, hogy a kórházainkban nem lehet meggyógyulni; elegük van abból, hogy a gyerekeknek nincsen tanára; elegük van abból, hogy a magyar nyugdíjak érik a legkevesebbet Kelet-Európában is, nem csak Nyugat-Európában; az egyre csökkenő bérekből, az egyre növekvő árakból, és még sorolhatnám ‑ szóval, amikor a magyar embereknek ebből mind-mind elegük van, akkor önök szerint nem önöket kell leváltani, hanem a sajtót elhallgattatni. Milyen megoldás ez? Azt állítják, hogy nem a kormány hibája mindez, hanem az újságíróké, a civileké? Az, hogy itt tart ez az ország?

Én szeretném nagyon egyértelművé tenni: nem az újságírók, nem a sajtó, nem a civilek, nem Brüsszel, nem Soros, nem Gyurcsány, nem Dobrev, nem Magyar, még csak a gyíkemberek sem tehetnek erről. Önök tehetnek róla. Tizenöt év alatt Európa, Közép-Európa egyik élországából Európa egyik legszegényebb országát varázsolták. Úgyhogy, ha azt keresik, hogy ki ennek a bajnak az oka, akkor azt javaslom, hogy ne kutogassanak mindenfajta szuverenitási törvénnyel, hanem egyszerűen csak nézzenek tükörbe. De azt is látom persze, hogy hiába néznek tükörbe, egyvalamitől rettegnek, mert nem tűrik az ellenvéleményt és nem tűrik a vitát ‑ azt nagyon-nagyon nem szeretik ‑, mert a törvényben felsorolt pontok azt mutatják nekem, hogy igazából önök a baloldallal nem akarnak vitatkozni. Mert azok a pontok, amelyeket maguk szuverenitásvédelemnek neveznek, hát, azokban mi, baloldaliak megyünk ‑ egyébként nagyon büszkén ‑ szembe önökkel.

(18.00)

Nézzük már végig, mi az az öt pont, melyek azok a legfontosabb ügyek önök szerint, amelyek az ország előtt állnak, olyan igazi jobboldali, populista politika öt alappillére! És hát, ebben az öt ügyben szinte én is érintettnek érzem magam, mert igen, elég határozottan és elég hangosan képviselem a véleményemet, és őszinte leszek önökhöz, egy ilyen törvény nem fog engem meggátolni abban, hogy a továbbiakban is hangosan és határozottan képviseljük a véleményünket. (Kálmán Olga: Így igaz!)

Az első például, hogy eljárás indulhat bárki ellen, aki vitatja a keresztény-konzervatív ideológiát, amelyben az egyház a törvények felett állhat, pedofilokat bújtathat (Közbeszólások a DK soraiból: Így van!), közpénzeket pazarolhat el (Dr. Répássy Róbert: Hazugság!), és még csak nem is lehet őket ellenőrizni. (Nacsa Lőrinc: Ne hazudj!) Hát, azt tudom önöknek mondani, hogy én ezzel nem értek egyet, és én ez ellen fel fogok szólalni a törvény elfogadása után is, mert véget akarunk vetni ennek az álkeresztény politikai kurzusnak, ahol néha egyházi vezetők is úgy gondolják, hogy az emberek és a hívők szolgálata helyett a hatalmaskodókat kell szolgálniuk. Engem ebben nem fognak tudni elhallgattatni.

De mehetünk tovább a második ponttal! Eljárás indulhat bárki ellen, aki vitatja az önök jobboldali, kereszténynek mondott családmodelljét. Üldözendő önök szerint mindenki, aki szerint a család az család, és a családot a szeretet tartja össze (Dr. Répássy Róbert: Ezt jókor mondod!), és nem a maguk hagymázas ideológiája, legyen az a család nő és férfi, vagy legyen akár azonos neműek házassága.

Igen, önök szerint az LMBTQ-közösségek vagy akár a Pride veszélyt jelentene Magyarországra. Hát, önök szerint. De, mint mondtam, minket nem lehet megfélemlíteni. Én ott leszek, mi, baloldaliak ott leszünk a Pride-on, mindenkit hívunk és buzdítunk, hogy jöjjön velünk, és én ezzel nem vagyok hajlandó kompromisszumot kötni. Én nem vagyok hajlandó elárulni, nem vagyok hajlandó cserben hagyni ezeket a közösségeket sem mostani fideszes szavazók, sem volt fideszes szavazók kedvéért.

De ha továbbmegyünk, akkor eljárás indulhat bárki ellen, aki vitatja azt, hogy a határon túli magyarok szavazati joga igazságtalan. Tehát tilos lesz leírni azt, hogy aki nem is élt Magyarországon, nem viseli a közös sorsunkat, az ne dönthessen a mi ügyeinkről, mert nem ugyanabba a kórházba járunk, nem ugyanabban az iskolában tanulnak a gyerekeink, és nem ugyanazokat az alacsony béreket és rendkívül megalázó nyugdíjakat kapjuk.

De ha továbbmegyünk ‑ ha már szóba hozták ‑, eljárás indulhat bárki ellen, aki vitatja a maguk oroszpárti, Putyinnak behódoló politikáját? Nem elég, hogy önök, pontosabban leginkább az önök miniszterelnöke, Orbán Viktor (Nacsa Lőrinc: Magyarország miniszterelnöke!) hódolt be iszonyatos lelkesen Putyinnak, maguk azt akarják, hogy a sajtó, a civilek és az ellenzéki politikusok is behódoljanak neki. (Dr. Répássy Róbert: És Totó kutya hogy van?) Én ebben sem fogok magukkal kompromisszumot kötni, sem senkivel, aki azt akarja, hogy erkölcsi kérdésekben taktikázásból mást mondjunk. Magyarország elemi érdeke, hogy egy szabad, független, és amikor a feltételeket teljesíti, akkor egy EU-tag Ukrajna legyen a szomszédunk. Nem fognak ezzel minket megfélemlíteni.

De folytathatnám a sort ‑ talán ez lesz az ötödik pont, és nem fogom untatni tovább a minket hallgatókat ‑, hogy az egypárti Alaptörvényüket sem lehet megkérdőjelezni. Tehát aki leírja, hogy a maguk gránitszilárdságúnak mondott Alaptörvénye igazából olyan, mintha gyurmából lenne, és maguk úgy gyúrogatják, ahogy az éppen pillanatnyi politikai érdekeiknek megfelel, hát, mi tagadás, ez is az önök törvénye szerint már üldözendő cselekmény, úgyhogy én nagyon bátran elmondom maguknak, hogy igazából nem is a gyurma jut eszembe erről az Alaptörvényről. A kisfiam mostanában nagyon szeret játszani ezzel a slime-mal ‑ nem tudom, látták‑e már ‑, ami csúszik-mászik összefelé. (Nacsa Lőrinc: Gyurcsány!) Hát, hogy őszinte legyek, a maguk Alaptörvénye alapvetően erre hasonlít. Szerintem elég undorító a slime is, és nagyon rossz véleménnyel vagyok a maguk Alaptörvényéről is.

Úgyhogy azt látom ezzel a törvénnyel, hogy maguk leginkább azt akarják megakadályozni, hogy a baloldali politika megjelenjen a nyilvánosságban, mindazt, amit mi európai baloldali politikusokként gondolunk. Az önök törvényjavaslata gyakorlatilag nem szól másról, de nem voltak elég bátrak ‑ hogy egyik nagy szellemi nagyságukat idézzem, nem voltak elég bátorak ‑, ugyanis a maguk jobboldali politikájának van még olyan eleme, amihez foggal-körömmel ragaszkodnak, és mégse merték leírni, pedig valószínűleg úgy lettek volna őszinték, mert az az erős jobboldali alapelem például Magyarországon, hogy a multiknak mindent szabad, felvehetik a milliárdos támogatásokat, elküldhetik a magyar embereket, és helyette vendégmunkásokat alkalmazhatnak, és közben nem fizetnek egy fillér adót se, ez is a maguk jobboldali politikájának az egyik alappillére.

Mint ahogy az is, hogy a bankoknak mindent szabad, különösen, hogyha Csányi Sándoroknak hívják őket, hogy kamatos kamattal követelhetik vissza még a gyászoló családoktól is a pénzt, mert az állam, az önök kormánya ott áll, és még asszisztál is ehhez. Még annyi időt sem engednek, hogy megsirassák az édesapát, aki meghalt. Ez maguknak legalább annyira fontos. Minden lehetőséget a bankoknak, és semmit az embereknek! Ez is a maguk jobboldali politikájának az egyik alapja.

És még nem beszéltem arról, hogy beleírhatták volna ebbe a törvénybe azt is, hogy az energiacégeknek is mindent szabad, különösen, ha Mészáros Lőrincnek hívják őket. Emelhetik a rendszerhasználati díjakat az egekig, sőt aztán a végrehajtók ki is forgathatják a magyar családokat. Ez az önök jobboldali politikája, csak ezt már nem merték beleírni a törvénybe. Pedig én azt látom, hogy foggal-körömmel ragaszkodnak ehhez a politikához is.

Hát, hölgyeim és uraim, mit tehetünk mi ebben a helyzetben, hiszen ez a 108 ember, aki aláírta ezt a törvényt, valószínűleg mégsem sikerült belelátni a fejükbe, hogy mégis el fogja‑e fogadni. Én azt tudom önöknek mondani, hogy mi, baloldaliak, két dolgot tehetünk. Az egyik, hogy támogatni fogjuk mindazokat a sajtótermékeket, civil szervezeteket, amelyeket önök megpróbálnak ellehetetleníteni. Akinek önök el akarják nyomni a hangját, annak mi fel fogjuk erősíteni a hangját. Akit maguk el akarnak lehetetleníteni, mi annak lehetőséget fogunk adni, és erre buzdítunk minden baloldali szavazót.

A másik feladatunk ‑ ez leginkább az én feladatom lesz, úgy látom, mert szomorúan látom, hogy egyedüli EP ellenzéki képviselőként állok ennél a szégyenletes törvény vitájánál, de nem baj, én megteszem ‑, hogy az Európai Unió intézményeihez fogunk fordulni. Ugyanis ez a törvény olyan világosan az európai uniós jog ellen van, hogy ennél világosabban ezt már nem is lehetett volna megfogalmazni, még a maguk részéről sem.

Kormány Európában még nem csinált ilyet! Nem is fog ilyet csinálni, mert aki ezt a törvényt elfogadja, az pontosan tudja, hogy ezzel fél lábbal már kifelé lép az Európai Unióból. (Gréczy Zsolt: Így van!) Én csak remélni merem, hogy maguk tudják, hogy mit kockáztatnak ezzel.

Én persze azt javasolnám önöknek, hogy vonják vissza ezt a törvényt, és leginkább készüljenek fel arra, hogy az az elégedetlenség, az a düh, az a kilátástalanság, ami ebben az országban van, nem az újságírók, nem a civilek, nem az ellenzéki pártok és nem is a baloldal ellen irányul, hanem éppen arra irányul, hogy végre megszabaduljon az ország az önök kormányától, ettől a jobboldali, szörnyű politikától.

Én azt tudom önöknek mondani, hogy készüljenek fel, mert jövő áprilisban a változást akaró jobboldali és baloldali emberek közösen fogják leváltani ezt a kormányt. Mind a kettőre szükség van. Szükségünk van a tisztességes jobboldaliakra, akár hogyha a Fideszből jöttek is, és szükségünk van azokra a baloldaliakra is, akik nemcsak ezzel a korrupt kormánnyal, hanem a rendszer ideológiájával, alap értékrendjével nem értenek egyet.

Mi a magunk részéről meg fogjuk tenni mindazt, ami a mi feladatunk. El fogjuk vinni a szavazóurnákhoz mindazokat a baloldaliakat, akik kormányváltást akarnak, és addig is csak azt tudom önöknek mondani, hogy minden egyes szerkesztőség, amelyet bezáratnak (Nacsa Lőrinc: Egy darabot sem zárunk be!), minden egyes újságíró, akit ellehetetlenítenek, minden egyes civil szervezet, amelynek a munkáját megakadályozzák, nagyon nagy mértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy ennek a bűnös, korrupt Orbán-rendszernek jövő áprilisban vége legyen. Ez a törvény sem fogja megmenteni önöket! (Közbeszólások a DK soraiból: Így van!) Köszönöm szépen. (Nagy taps a DK soraiban.)