Németh Szilárd István (Fidesz)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Remélem, sikerül olyan konszenzust teremteni ezzel az előterjesztéssel is, mint ahogy Kósa Lajos barátom megtette.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az előttünk fekvő rezsiboxtörvény tervezetének többes célja van. Egyrészről az egységes közszolgáltatói számlaképre vonatkozó jogszabályi rendelkezések módosítása, mégpedig olyan módon, hogy a fogyasztók rezsicsökkentéssel kapcsolatos közérthető és hiteles tájékoztatása erősödjön.

Másodszor, a veszélyhelyzeti jogszabályalkotás keretében született átmeneti lakossági sávhatárokat érintő rezsibox-rendelkezéseket szeretnénk törvényi szintre, törvényi erőre emelni.

Harmadszor pedig eltelt az idő 2022 augusztusa óta, és a rezsicsökkentés nélkül fizetendő energiaáron a jövőben a lakossági sávhatár feletti háztartási piaci árakat értjük mint referenciaárakat, nem pedig a 2022-ben megtapasztalt piaci árakat. Gáz tekintetében az átlagfogyasztás 1729 köbméter/év, és eddig az átlagfogyasztásig 100 forint/köbméter, az átlagfogyasztás felett pedig 767 forint/köbméter, és ehhez a 767-hez fogjuk alkalmazni, nem pedig az 1020 forintos piaci árhoz a referenciát, illetve a rezsiboxban megjelenő tájékoztatást.

A villamos áramnál tájékoztatásképpen elmondom, hogy ott 2523 kilowattóra/év az átlagfogyasztás, ameddig 36 forint kilowattóránkénti számlázás történik, rendkívül kedvező módon. Itt is a 267 forint kilowattórás árat a 70 forint 70 filléres kedvezményes háztartási árra fogjuk lecserélni.

S talán a legfontosabb, hogy a módosítás megerősíti a kormány családközpontú energiapolitikáját, amelynek következtében minden magyar háztartásnak biztonságos, előre kiszámítható és megfizethető energiaárakat garantál. Ezt a folyamatot hívjuk rezsicsökkentésnek, aminek a 13 évvel ezelőtti bevezetése óta azt tapasztaljuk az összes jelentésben, vagy ha személyesen eljárunk ezekben az ügyekben, megnézzük a különböző országokban alkalmazott energiaszolgáltatási és háztartásienergia-árakat, akkor azt tapasztaljuk, hogy mi, magyarok fizetjük Európában a legkisebb gáz- és áramszámlákat, nálunk a legolcsóbb a háztartási energia.

Persze nem mindig volt ez így, 2002-2010 között a Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányok idejében idegen érdekek szolgálatában; hiszen teljes egészében az egész szolgáltatási piac német, francia, olasz, tehát nagy multik kezében volt, és őket kiszolgálva lehetővé tették, hogy a védett piacon, tehát a háztartásokat ellátó úgynevezett egyetemes szolgáltatási piacon 15-ször emeljék meg a gáz és áram árát. A gáz ára 206 százalékkal nőtt ebben az időszakban, az áramé pedig 97 százalékkal úgy, hogy ebben a nyolcéves történetben ha nézzük, akkor a kumulált infláció 58 százalék volt. Úgyhogy lehetővé tették ezeknek a szolgáltatóknak, hogy teljes egészében kizsebeljék a magyar embereket, nagyon sokukat, összesen 59 milliárd forint értékben sárgacsekkadósság halmozódott fel ebben az időszakban. Mi ezt először megállítottuk, majd 2013-tól pedig bevezettük a rezsicsökkentést.

Ez még elérte azt a célt is gyakorlatilag, hogy azt hiszem, 2008-ban, amikor már zuhant minden befelé a válság következtében, nálunk akkor is még háromszor lehetővé tették az árak emelkedését, és akkor is csúcstartók voltunk, csak akkor nem a legkisebb gáz- és áramszámlákat, hanem a legnagyobb gáz- és áramszámlákat fizettük egész Európában.

Kijelenthetjük, hogy a rezsicsökkentés nemzeti ügy, az Orbán-kormány energiapolitikájának a sarokköve. A magyar választópolgárok a választásokon sorozatos, még a Holdról is jól látható kétharmadokkal, a nemzeti konzultáción pedig 99 százalékos többséggel tettek hitet a rezsicsökkentés mellett, és erősítették meg ezt a politikát, természetesen jelezve, hogy Brüsszellel és a hazai kitartottjaikkal, azokkal a támadásokkal, amelyek a rezsicsökkentés politikáját érték, azokkal szemben is minden magyar család érdeke, és ezt érdemes megvédenünk.

Tisztelt Országgyűlés! A rezsicsökkentés politikájának három feltétele van. Ezt jól megtapasztalhattam egy közép-európai, nyugat-európai utam során is. Ugyanis ott, ahol ez a három feltétel vagy ennek csak valamelyike nem érvényesül, ott már jóval magasabb háztartási gáz- és áramszámlákkal, jóval nagyobb rezsiköltségekkel kell számolniuk az embereknek.

Az első feltétel az, hogy a kormány egy nemzeti kormány legyen, a kormány patrióta kormány legyen, és a saját hazájának, a saját állampolgárainak az érdekeit szolgálja. Ehhez bátorságra, elszántságra és akaratra van szükség, hogy a magyar fogyasztók érdekében éljünk azzal a lehetőséggel, amit az Európai Unió lisszaboni alapszerződése biztosít egyébként minden európai uniós tagállamnak. Ugyanis kimondja, hogy az ország energiaellátása mind a beszerzés, mind a termelés, mind a lakossági fogyasztási árak meghatározásában nemzeti hatáskör. Tehát ebbe senki nem szólhat bele. Ezt a kormány és a mögötte álló parlamenti többségi akarat dönti el, hogy itt milyen eszközökkel fog élni.

Így Magyarországon mi 2013 óta az úgynevezett egyetemes szolgáltatás keretében minden ‑ hangsúlyozom: minden ‑ magyar háztartásnak hatósági áron biztosítjuk a gázt és a villamos áramot. Tehát a hatósági ár az egyik kulcs. Ez egy olyan sikeres rezsivédelmi intézkedés volt, ami még az orosz-ukrán háborút, az arra adott balfék brüsszeli energiaszankciókat és az ezek következtében kialakult brutális energiaár-robbanást, energiaválságot is túlélte. A magyar családok ebben az időszakban is békében, biztonságban, megfizethető fűtőanyagokkal vállalhatták be, várhatták a teleket. A hatósági ár alkalmazása nemcsak a szolgáltatók extraprofitját korlátozza, hanem komoly költségvetési fedezetet is kíván. Erre is szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét.

Tegnap a bizottsági ülésen ezzel kapcsolatban hangzott el egy kérdés az ellenzéki politikusok részéről, hogy hogyan kapcsolódik össze Ukrajna európai uniós tagsága és a rezsicsökkentés. Úgy, tisztelettel, hogy ne menjünk messzire, csak az idei meg a jövő évi költségvetést nézzük, mind a kettőben 800 milliárd forint van beállítva a rezsicsökkentés fedezetére. Ezért látjuk mi óriási veszélynek az ukrán EU-tagságot, mert ez teljes egészében tönkrevágná a magyar gazdaságot, és kiürítené a magyar költségvetést, és ha ezt kiürítené, akkor a mi és a gyermekeink életében egyszer és mindenkorra véget vetne a rezsicsökkentésnek is, hiszen nem volna költségvetési fedezete. Nem beszélve arról a piaci mozgásról, amit egyébként a gáz és az áram árának emelkedése még előidézne. Tehát, ha úgy tetszik, nagyon csepeliesen megfogalmazva, kampec lenne az egész rezsicsökkentésnek.

Minden családnak, számításaink szerint alsó hangon ‑ tehát ennél még vannak erősebb számítások is, mert ha nézzük azokat az országokat, ahol nem alkalmazzák a rezsicsökkentést ‑ azonnal két-háromszoros, sok százezer forinttal magasabb rezsiszámlákat hozna. Ezért mondtuk azt, hogy a Voks 2025 kapcsán egy olyan véleménynyilvánító szavazást kezdeményezünk, ahol az emberek elmondhatják azt, hogy támogatják, vagy nem támogatják. Mi azt mondjuk, hogy pontosan épp ezért ne támogassuk az ukrán EU-tagságot, és védjük meg így gyakorlatilag ezzel nemcsak az egész gazdaságunkat, nemcsak a biztonságunkat, hanem gyakorlatilag a rezsicsökkentést is.

(16.20)

Tisztelt Képviselőtársak! Ugye, három feltételről beszéltem. A második feltétel is egy nagyon kemény történet. Biztosan azok is, akiket ez kevésbé érint, kevésbé van fülük hozzá, azért látják, hogy nagy műsor megy a médiában az orosz fosszilis energiahordozók elleni, most már, azt gondolom, egészen ostoba, káros és veszélyes brüsszeli szankciós politika kapcsán. Ez a feltétele, hogy ezt nem szabad bevállalni, főleg egy ilyen földrajzi környezetben lévő országnak, mint Magyarország. Tehát itt semmilyen lehetősége nincs annak, hogy mi, magyarok fölmondjuk ezt. Azt is mondhatnánk ‑ de már 2022-ben is ezt képviseltük, akkor, amikor a fejünk fölött döntöttek arról, hogy ezt a szankciós politikát kiterjesztik; azt hiszem, ez a harmadik csomag volt, ha jól tudom, államtitkár úr, hogy kiterjesztik az orosz energiahordozókra is ‑ és ki kell jelentenünk, hogy orosz földgáz és kőolaj nélkül Magyarországon nincs biztonságos és megfizethető energiaellátás, és itt is el kell mondanunk, hogy akkor a rezsicsökkentés sem tartható fenn.

Ha Európa lemond az orosz energiahordozókról, az a gáz- és villanyáram beszerzési árának azonnali emelkedésével fog járni a tőzsdéken. Ez brutális, ezt megtapasztaltuk, amikor belengették, hogy lehet, hogy itt hiány lesz, amikor belengették, hogy lehet, hogy itt meg kell állni. Emlékezzenek arra, hogy 2022 nyarán 10-12-13-szoros áremelkedés volt a piacon, és ezt kellett valamilyen formában megfogni.

Ennek az egésznek az a titka, hogy a földgáz és a kőolaj importja nem egy ilyen ideológiai, politikai kérdés, tehát nem ezen az alapon dől el, hanem azon az alapon, hogy a földgolyóbison vagy Európában hol helyezkedünk el. Tehát ennek van egy földrajzi feltétele, van egy bányászati meg van egy szállítási feltétele. Mi megtettük azt, hogy több interkonnektorral rendelkezünk, de ha Nyugatról azt nem tudjuk megtölteni, mert ott nincs se gáz, se kőolaj, akkor hiába mondjuk. Vagy pedig, ha a horvát részről érkezőt nézzük, akkor ami ott bizonytalan, brutálisan drága, azt nem tudjuk lecserélni arra, ami egyébként megvan, folyamatosan jön, biztonságosan jön, és olcsón érkezik, és az egész energiapolitikánkat erre föl tudjuk építeni. Tehát ezért vagyunk ez ellen, ez a mi érdekünk, ez a magyar energiaellátás, a magyar energiabiztonság, a megfizethetőség érdeke.

És nem csak a háztartásokról beszélünk. Mondom itt a rezsicsökkentést, de azért valljuk be őszintén, hogy itt van egy ilyen versenyhátrány is. Én találkoztam az utam során a német iparkamara elnökével, aki azt mondta, hogy 2022 óta van recesszióban a német ipar. Aztán amikor a lifthez kimentünk, amikor már nem egy ilyen nyílt tárgyaláson voltunk, akkor mondott mást is: igen, azért, mert nincs orosz földgáz meg kőolaj, nem jön be, máshonnan kell beszerezni, háromszor-négyszer annyiba kerül, és ezt valakinek ki kell fizetni, ez megjelenik az árakban, és így tovább, inflációfelhajtó ereje van. Úgyhogy erre mindenféleképpen oda kell figyelnünk akkor, amikor a rezsicsökkentésről beszélünk.

És van egy harmadik fontos feltétele. Ezt is a németeknél tanultam meg, olyan szépen mondják, ők azt mondják, hogy nem szabad kizárólagossá tenni az energiatermelési technológiát. Na, ezt fejtse meg valaki, hogy ez micsoda! Nyilván arról szól, hogy 2011-ben ‑ aztán ezt is elmagyarázzák a lift előtt, mikor távozik az ember, ha nem nagyon értette meg ‑ a „méregZöldek” politikai nyomására úgy döntöttek, hogy a hihetetlenül fejlett… Az egész atomenergia-kutatás, ha nézzük a történetet, Németországból indult, tehát a német tudósok nyakig benne voltak, hatalmas meccs, verseny ment, ha a norvég nehézvizet, a deutériumot meg a tríciumot meg tudják szerezni, akkor lehet, hogy övék az atombomba. Most innen eljutottak odáig, hogy kampec az egésznek, bezárták, és jöttek a szélkerekek, amelyek jóval drágábbak, jóval drágábban termelnek, jóval bizonytalanabbak, és kész csoda, hogy Németországban nem volt olyan blackout, mint nemrég a Hispániai-félszigeten.

Mi pedig azt mondjuk, hogy maradunk az atomenergia mellett. Nekünk is nagy atomenergia-tudósaink voltak, elég itt Teller Edére vagy Szilárd Leóra gondolni. Tehát mi azt mondjuk, hogy mi maradunk az atomenergia pártján, és már csak azért is teljesítjük ezt a harmadik feltételt, mert ez a legolcsóbb, a legbiztonságosabb és a legkörnyezetbarátabb energiatermelés, villamosáram-termelés, amiről csak beszélhetünk, és nekünk olyan szerencsénk van, hogy a mi atomerőművünk a meghosszabbított üzemidővel ‑ Paks I.-ről beszélek ‑ már 47,2 százalékát termeli meg a magyar villamos áramnak. Ha Paks II. megépül, akkor még jobb helyzetben leszünk, mert akkor nem kell foglalkoznunk az importtal, sőt gyakorlatilag villamosenergia-exportra tehetünk szert, tehát a piacra fel tudunk menni.

Na most, ennek szintén Brüsszel van az ellenében, ráadásul ez az olcsón megtermelt energia teszi lehetővé azt, hogy nálunk aztán a villamos energia ‑ ha valakinél, akkor nálunk ‑ brutálisan olcsó. Tehát a 36 forint/kilowattórás áramár Európában is párját ritkítja, és nemhogy párját ritkítja, hanem nincs ilyen, jó napot kívánok, tehát a rezsicsökkentés fenntartásához is hozzátesz. Ezért is mondjuk azt, hogy a legdurvább, a legaljasabb és az eddigi legveszélyesebb támadás, mondjuk azt, Magyarország ellen a Roszatom szankcionálása, amit eldöntöttek az Európai Bizottságban, és be is jelentették, hogy a Roszatom technológiáját és technológiai eljárási folyamatait, az ahhoz kapcsolódó műszaki eljárásokat és az egész nukleárisfűtőanyag-ellátást, -fűtőanyag-üzletét mindenáron blokkolni akarják, szankció alá akarják vetni. Evvel lőttek Paks I.-nek is, és ezzel lőttek Paks II.-nek is, ha jól látjuk ezt a történetet. Tehát ez hihetetlenül veszélyes a magyar energiaellátásra.

Mi ezt a szankciós politikát teljes egészében elfogadhatatlannak tartjuk, pontosan azért, mert sérti a szuverenitásunkat, tehát kiveszi a kezünkből, ha úgy tetszik, erőszakkal, erőszakos megoldásokkal a nemzeti döntés lehetőségét, a nemzeti hatáskört, semmibe veszi a magyar embereknek a jólétét és energiabiztonságát, energiaszegénységet idéz elő, ha úgy tetszik, az árakkal, illetve a hiánnyal, ami ebben az ügyben következmény lehet, és padlóra vágja a magyar gazdaságot. Tehát akkora hátrányt szenved a magyar gazdaság, az egyébként egyre energiaéhesebb magyar gazdaság… ‑ azok a gyárak, a „150 új gyár” program, az új gyárak felépítése, azok a nagyüzemek, amelyek itt fel fognak épülni az elkövetkezendőkben, mind-mind energiaigényesek, tehát őket el kell látni energiával, ráadásul versenyképes áron kell ellátnunk energiával.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Arra biztatom önöket, hogy ebben a konstellációban ezt itt mindenféleképpen vitassuk meg, és szavazzák meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Én nagyon bízom abban, hogy itt összefogás lehetséges, a rezsicsökkentést és a magyar energiaérdeket közösen meg tudjuk védeni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)