Szabó Rebeka (Párbeszéd)

SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az erdők tarvágása lokális klímasokkhoz vezet, talajpusztulást okoz azonnal, és teljesen megszünteti a fákon élő állatvilág, madarak, denevérek, egyéb kisemlősök, rovarok addigi élőhelyét; drasztikus pusztítást jelent. Nem véletlen, hogy már az 1879-ben elfogadott első erdőtörvényünk is tiltotta bizonyos helyeken, és a 2009-es, hatályban lévő erdőtörvény szintén korlátozza, mivel kimondja, hogy a magasabb természetességi kategóriába tartozó erdőt nem lehet alacsonyabba tartozóvá alakítani, és a magas természetességű és különleges rendeltetésű állami erdőkben tilos a tarvágás. De önök most a salátatörvényben, amelyről elvileg holnap szavazunk, egy módosítással törvényerőre emelik az eddig a veszélyhelyzeti rendeletben a tűzifaigény kezelésére szolgáló tarvágás kiterjesztését, miközben nincs tűzifahiány az országban.

A XXI. században, az elszabaduló klímakatasztrófában erre nincs elfogadható magyarázat, és nem nyugtat meg az, amivel korábban érveltek, hogy csak úgy lehetséges a letarolás, ha ahhoz a természetvédelmi hatóság is hozzájárul, hiszen ma nincs független zöldhatóság, a kormányhivatalok szinte mindenre rábólintanak, amit az állam akar, ráadásul ez a most benyújtott javaslat szűkíti még a maradék mozgásterét is a zöldhatóságnak. Hiába mondták a legutóbbi botrányos ügyben, a bátorligeti Fényi-erdő tarvágásánál, hogy ez nem védett, csak Natura 2000-es terület, hiszen a Natura 2000 egy uniós védelmi kategória, amely az európai jelentőségű élőhelyek és fajok védelmére szolgál; nem véletlenül, mivel a Fényi-erdő az értékes alföldi tölgyeseink egyik utolsó mementója. De önök ugyanúgy átlépnek a természeti értékeken, mint az európai normákon, és az sem mentség, hogy közben országfásítási programot hajtanak végre. Egy magas természetességű erdő kialakulásához 150 évre van szükség vagy talán még többre. Egy ilyen erdő egy komplex ökoszisztéma rengeteg fajjal; ez adja a stabilitását, és ezáltal tud nekünk, embereknek is megfelelő szolgáltatásokat nyújtani.

Magyarországot a természetes erdők nélkül nem lehet megvédeni a klímaválságtól, a természeti értékeket nem tudjuk megőrizni a következő generációknak az élőhelyként és védett fajok közösségeként is pótolhatatlan, természetes erdőállományok nélkül. Vagyis a fenntartható erdőgazdálkodás lényege, hogy a gazdasági szempontok nem írhatják felül a természetvédelem szempontjait. Tehát a természetes erdők tarvágásának semmi köze sem a fenntarthatósághoz, sem a klímavédelemhez; kizárólag a pénzről, a profitról szól, hiszen óriási, nagyon nagy méretű, öreg fákat tudnak pénzzé tenni a piacon.

Kérdezem tehát: hogyan kívánja érvényesíteni a kormány az egészséges környezethez való alkotmányos jogot és az Európai Unió természetes élőhelyek védelmére vonatkozó irányelvét, ha közben legalizált természetpusztítást folytat a védett erdeink tarvágásával?