Novák Előd (Mi Hazánk)

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sajnos, leszavazták azt a módosító javaslatomat, hogy az elidegenítési tilalom ne 30 év, hanem 60 év legyen az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról szóló törvényben, hiszen a 30 év még mindig csábítóan rövid időszak lehet egy ilyen átjátszáshoz. (Dr. Rétvári Bence: Hány évesek leszünk 30 év múlva?!) A duplaennyi esztendő kellően beláthatatlan az ügyeskedések végrehajtásához, ezért csak további gyanút jelent és az aggodalmunkat fokozza, hogy ezt a javaslatot sem voltak hajlandók támogatni. Pedig, ha semmi takargatnivaló nem lenne, ha semmi mutyikísérlet nem lenne, akkor, azt gondolom, hogy semmi ellenvetésük sem lehetett volna ezen módosító javaslatunkkal szemben.

Viszont megragadnám az alkalmat, hogy üdvözöljem azt a komoly elmozdulást, ami a Magyar Labdarúgó Szövetség legutóbbi éves közgyűlésén történt meg, aminek köszönhetően végre valamiféle kvóta megvalósul, sőt maga Orbán Viktor is beállt a Mi Hazánk évek óta szorgalmazott, magyar kvótát célzó javaslata mögé, hiszen a stratégiai célok közé a következő öt évre, illetve a cselekvési tervek közé is bekerült, hogy egyszerre legalább öt magyar labdarúgó végig a pályán kell hogy legyen. Ez még mindig nem jelent 50 százalékos kvótát sem, és nem is kötelező, csak pénzügyileg egy elég erős ösztönzőt tettek bele. Ugyanakkor tegyük hozzá, hogy a részleteket még nem ismerjük, nem tudjuk, hogy kellően erős ösztönző erő lesz‑e ez pénzügyileg, úgyhogy szeretném buzdítani az MLSZ-t erre.

Illetve ezúton is köszönöm Vági Márton főtitkár úr alapos válaszát, amelyet hónapokkal ezelőtti beadványomra kaptam, amelyből kiderül egyébként, hogy a férfi profi NB I-es bajnokságban a csapatok vagyoni értékű jogainak értékesítéséből származó pénz elosztásakor eddig is a teljes felosztható összeg egyharmadát a fiatal magyar játékosok szerepeltetése esetén kaphattak meg a csapatok. Tehát a jelenleg hatályos szabályozásban eddig is volt már ilyen, de úgy tűnik, hogy nem eléggé komoly ösztönző, már csak azért is, mert ez az egyharmad mindenhol máshol nagyobb, mármint Magyarországon. Mondjuk, a férfi NB II-es bajnokságban 90 százalékról beszélhetünk, de nagyobb ez a női NB I-es bajnokságban vagy a férfi NB I-es futsal-, tehát teremfoci-bajnokságban. Elég abszurd, hogy épp a legnézettebb, a legnagyobb pénzt jelentő profi, NB I-es labdarúgó-bajnokságban, az elvileg labdarúgó nemzeti bajnokságban ‑ ugye, ezt takarja az „NB I.” rövidítés ‑ sokszor úgy léptek pályára a csapatok, hogy egyetlenegy magyar játékos sem volt egyik csapatban sem egy összecsapás során. Éppen ezért az általunk évek óta szorgalmazott javaslat elfogadása igenis időszerű volt már.

(17.30)

Egy kicsit fájó azért számomra, hogy az elmúlt években sorozatosan leszavazták, és lenne még most is mit tenni például a taotámogatások kapcsán, hiszen a sporttörvény vitájában legutóbb, sőt már másfél éve is nyújtottam be olyan javaslatot, ami azt szorgalmazta, hogy csak az a látvány- és csapatsportban részt vevő sportszervezet vehessen igénybe tao szerint nyújtott támogatást, amely vállalja, hogy az első osztályú bajnokságban szereplő csapatában a pályán lévő játékosai állandóan legalább 50 százalékban magyar állampolgárok lesznek. Természetesen ez egy minimál javaslat, lehet ennél sokkal nagyobb igényt is megfogalmazni. Ez egy már-már vállalhatatlanul mérsékelt javaslat, ha a 100 százalékig magyar Paks csapatát nézzük, amely egyedüliként vallja, hogy ők magyarokra építenek, és csak magyarokból próbálnak magyar sikert felmutatni ‑ eleve kérdés is, hogy lehet‑e magyar sikernek nevezni azt, ami mondjuk, magyarországi székhelyű csapat, de valójában külföldi játékosokkal érik ezt el. Éppen ezért örülök, hogy bár korábban leszavazták, maga Orbán Viktor is leszavazta ezt a javaslatot, bár korábban, a szavazás előtt a frakciófegyelemből való kiszavazásra buzdítottam miniszterelnök urat, akkor ő ezt nem bátorkodott támogatni. De szavak szintjén előbb-utóbb, úgy tűnik, hogy beállt ő is e mögé, és most már eljutottunk oda, hogy az MLSZ-közgyűlésen is egy cselekvési tervet elfogadtak.

Természetesen figyelni fogjuk a következő év kimutatásait, statisztikáit is, hogy eredményez‑e ez az ösztönző valami érdemibb előrelépést. Mert az mégiscsak elfogadhatatlan, hogy a legmagasabb a vendégmunkások aránya pont a labdarúgásban, így próbálnak érzékenyíteni is mindenkit a kedvenc csapata által (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy fogadjuk el azt, hogy vendégmunkások jönnek Magyarországra. Ezt azonban nem tudjuk elfogadni, ezért is örülök, hogy az MLSZ végre elmozdult abba az irányba, amit évek óta szorgalmazunk. Köszönöm a figyelmet. (Dócs Dávid tapsol.)