{"cycle": 42, "id": "153-198", "date": "2025-05-05", "ulnap": 153, "seq": 198, "speaker": "Balassa Péter (független)", "p_azon": "b171", "faction": "független", "kind": "napirend utáni felszólalás", "role": null, "event": "Napirend utáni felszólalások", "iromany": null, "duration_s": 306, "position": null, "chars": 5150, "paragraphs": ["BALASSA PÉTER (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hát, a víz, igen, az központi téma, és külön öröm számomra, hogy mindenki ezt a központi kommunikációban használja. Én 2022-ben az első beadványaim között a magyarországi vízgazdálkodással kapcsolatosan tettem fel kérdéseket, írásbeli és szóbeli kérdéseket. És lám, lám, látjuk, hogy milyen szélsőséges időjárás van, milyen forró nyárnak és milyen szárazságoknak nézünk elébe. Azt gondolom, hogy Magyarországnak és a magyar kormánynak el kellene gondolkodni azon, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatban egy stratégiát, egy vízgazdálkodási stratégiát, akár az öntözésre, a vízmegtartásra, be fog mutatni a magyar parlament és a magyar emberek számára.", "Hogy mennyire is fontos ez a téma, ha valaki megnézi a felméréseket, láthatja, hogy egy pesszimista felmérés szerint Magyarország mezőgazdasági területeinek nagyjából a 4-5 százalékát öntözik, az optimista felmérések szerint ez 5 és 10 százalék közé tehető. De ha megnézzük a következő felmérést, az azt bizonyítja, hogy 2010 és 2022 között a GDP 0,6 százalékát veszítettük el amiatt, hogy nem öntözünk megfelelően, és az öntözés hiánya miatt elképesztően nagyok az aszálykárok.", "Azt is le lehet szögezni, és nagyon sok országban cserélnének Magyarországgal, hogy Magyarország gazdag a vizekben és a vizek országa; hogy mi könnyen, ha hazamegyünk, akkor a csapból ivóvizet ihatunk. Mondjuk, az arab országok vagy más országok ezt nem tehetik meg, ez vitathatatlan tény. De azt is látni kell, hogy Magyarországnak ezen a területen is hihetetlen nagy fejlődésre van szüksége, hogy ezen a területen is fejlesztéseket és olyan forrásokat szerezzünk, amit az öntözéssel, az ivóvízhasználattal és az ivóvízkészleteinkkel kapcsolatosan megtehetünk. Magyarország igazából nettó vízkibocsátó, ugyanis több víz távozik el az országból, mint amennyi beérkezik. És ha már itt adatokat mondtunk, a magyarországi ivóvízhálózatnak nagyjából a 10-20-30 százalékán elképesztően nagy az ivóvízhálózat vesztesége az elöregedett, 45 éves ivóvízhálózat következtében. De ahogy említettem a 0,6 százalékos GDP-veszteséget, több száz milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek az öntözés hiánya, és azt gondolom, hogy ezzel kiemelten foglalkozni kell. Mint már említettem, Magyarország nettó vízkibocsátó ország, ezért a vízmegtartás, például a természetes víztározóink, a mocsarak, árterek helyreállítása nagyon-nagyon fontos lenne, és ez nem kielégítő, így a víz nagyon gyorsan elfolyik az országból.", "Magyarország, ahogy látjuk, különösen érzékeny az extrém időjárásokra és az egyes eseményekre is. Egyes években súlyos aszálykár, máskor pedig nagyon-nagyon nagy belvizek okoznak gondokat Magyarország területén. Ezért a vízgazdálkodási rendszer nehezen tud alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez, nincs kellő kapacitás a víz elvezetésére és tározására. Ha megnézik, korábban, évtizedekkel ezelőtt már voltak elfogadott parlamenti határozatok azzal kapcsolatosan, hogy Magyarországon a vízmegtartással kapcsolatban milyen döntéseket kellene meghozni, és milyen beruházások maradtak el már évtizedek óta. Szerintem mindenki aláírja, hogy ez sajnos így van.", "A talajvízszint-csökkenés kapcsán, ahogy előző képviselőtársam a felszólalásában elmondta, az intenzív vízkivétel, csatornázás és az ökoszisztémák átalakítása miatt sok helyen csökken a talajvízszint. Ez károsítja az agrártermelési és a természetes élőhelyeket is, különösen az Alföldön.", "A víz- és ivóvízminőségi problémákkal kapcsolatosan, ahogy korábban ez is már elhangzott, az ipari tevékenység, például az akkugyárak, illetve a szennyvíztisztítás hiányosságai miatt egyes térségekben romlik a felszíni és a felszín alatti vizek minősége. 1126 településen kifogásolt ma Magyarországon a víz minősége, ami azt is jelenti, hogy a vízben olyan anyagok találhatók, amelyek kellemetlen szagot és ízt adnak a víznek, bár nem feltétlenül veszélyesek az egészségre, de ezek is kimutatott tények. Több mint száz településen a víz teljesen ihatatlan, 27 településen még fürdésre sem ajánlott a csapvíz használata. A problémák főként a kisebb, periférikus községeket érintik, ahol az elavult infrastruktúra és a nem megfelelő vízkezelési technológiák miatt romlik a víz minősége. Ha megnézzük a regionális különbségeket, ott is érdekes adatokat és érdekes tényállásokat látunk. A közműves ivóvízhálózatra kötött lakások aránya Bács-Kiskun megyében a legalacsonyabb, itt 88,3 százalékra tehető ennek az aránya. Magyarországon jelentős számú településen még mindig nincs kiépített közüzemi szennyvízelvezető rendszer, ami óriási probléma. A legfrissebb adatok szerint több mint ezer település nem rendelkezik közcsatorna-hálózattal, ami az ország településeinek mintegy harmadát jelenti.", "Úgyhogy azt gondolom, még bőven van ideje ennek a kormánynak és ennek a ciklusnak is, hogy az elkövetkező 10-11 hónapban, amíg a 2026-os választásokig érünk, a magyar kormánynak és a magyar vezetésnek egy olyan vízstratégiát, egy vízgazdálkodási stratégiát kell letenni az asztalra, amit még, azt gondolom, ebben a ciklusban el kellene fogadni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Kanász-Nagy Máté tapsol.)"]}