Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény, valamint a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosításáról szóló T/11619. irományszámú törvényjavaslat célja a hazai kreatívipari ágazatok fejlesztése, a magyar nemzetgazdaság versenyképességének erősítése a kreatívipari innovációk által, valamint az, hogy összehangolja Magyarország turisztikai tevékenységének körében a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervezetek munkáját, meghatározza a turisztikai fejlesztésre vonatkozó feladatok ellátását és annak módját.

A javaslatból látható a kreatíviparban rejlő jelentős növekedési potenciál, amely exponenciálisan emelkedő bruttó hozzáadott értékét, magas nettó árbevételre vonatkozó részesedését, illetve a munkahelyteremtés mértékét is meghatározza az ágazatban.

Ahogy a dizájnipar, úgy a kreatívipar egyéb szegmensei is kiemelt iparágként jelennek meg Magyarország 2024-2030 közötti időszakra szóló versenyképességi stratégiájában. A kreatívipar fejlődésének átfogó támogatása érdekében a Magyar Divat és Dizájn Ügynökség eddigi sikeres iparágfejlesztési munkájára alapozva a Magyar Formatervezési Tanács komplexebb hat feladatkörrel és új névvel, Magyar Kreatívipari Tanácsként folytatja munkáját. A megújult struktúrában felálló tanács tevékenységének célja, hogy gyakorlatorientált szemléletben, szakmai irányelvekkel biztosítsa a kreatívipar versenyképességét, iparágfejlesztő stratégiai döntéseket készítsen elő, erősítse a kreatívipari ökoszisztémát, továbbá növelje a kreatívipari ágazatok ismertségét és elismertségét mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Fontos célunk, hogy hazánk gazdasági fejlettsége 2030-ra elérje az uniós átlag 90 százalékát. Ebben az olyan dinamikusan bővülő és fejlődő ágazatok, mint a kreatívipar, fontos szerepet játszanak. Meggyőződésem, hogy a kreatívipar a jövő ágazata, a gazdasági növekedés egyik motorja lehet. A szektor jelentőségét jól mutatja, hogy növekedési üteme a második leggyorsabb a hazai iparágak között. Az idetartozó területek bruttó hozzáadott értéke 2010 óta megduplázódott, hozzávetőlegesen a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 2-3 százalékát teszik ki. Az iparágban magas számban találhatók a hazai tulajdonú vállalkozások, és az exportarány is jelentős, egyes ágazatokban eléri a 80 százalékos mértéket. Az iparágban megvan a jelentős növekedési potenciál, melyet beágyazottsága tovább erősít. A kreatívágazatok számos egyéb ágazattal vannak gazdasági összeköttetésben, így a teljes gazdaság innovációjához hozzájárulhatnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat másik lényeges pontja, ahogy azt a miniszterhelyettes úr is az expozéjában kiemelte, a hazai turizmusfinanszírozás megújítása úgy, hogy az a turizmus ágazatának fenntartható, hosszú távú fejlődését szolgálja.

A hazai turisztikai ágazat kibocsátása folyamatosan növekszik, jelentős fejlesztések zajlanak, a beruházási volumenek pedig évről évre növekednek. Ezzel párhuzamosan azonban a szektor vállalkozásainak hitelállománya érdekes módon csökken. Ez azt jelenti, hogy a turisztikai és vendéglátóipari szektorban komoly valós külső finanszírozási igény létezik, ennek megvalósítása azonban valamiért akadozik. A jelen törvénymódosítás megteremti a jogszabályi alapjait annak, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ a turisztikai és a vendéglátóipari ágazat gazdasági és pénzügyi stabilitásának elősegítése érdekében turisztikai és vendéglátóipari támogatások vagy hitel és pénzkölcsön igényléséhez és nyújtásához szükséges technikai feltételeket biztosítsa.

Az ágazatot tekintve elmondható, hogy hazánk egyre népszerűbb a nemzetközi utazók körében, hiszen 2025 első negyedévében közel 3,2 millió vendég érkezett magyarországi szálláshelyekre, ami 8,4 százalékkal több a megelőző év azonos időszakához képest. A vendégek közel 7,3 millió vendégéjszakát töltöttek el hazánkban, ami több mint 1 százalékos növekedést jelent a tavalyi rekordév első negyedévéhez képest. Ezek a számok azt mutatják, tisztelt képviselőtársaim, hogy jó eséllyel 2024 után 2025-ben is rekordszintet fog elérni a hazai turizmus teljesítménye. A szálláshelyek országszerte több mint 190 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, közel 15 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor.

A kiemelkedő eredmények jelentős részben a folyamatosan erősödő külföldi keresletnek köszönhetők. Az 1,7 milliós külföldi utazószám 16 százalékkal, míg a csaknem 4,1 millió külföldi vendégéjszaka országosan több mint 7 százalékkal, a fővárosban pedig még ennél is nagyobb mértékben, 10,3 százalékkal nőtt január, február és március hónapokban.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar nemzetgazdaság versenyképessége szempontjából elengedhetetlen mind a kreatívipar, mind pedig a turisztikai ágazat további erősítése és fejlesztése. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat e tekintetben előremutató rendelkezéseket rögzít, ezért arra kérem önöket, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassák, esetleg olyan pontokban, amelyek a hatékonyságát és az eredményességét növelni tudják, módosító indítványokkal tovább javítsák. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)