Földi Judit (DK)

FÖLDI JUDIT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény 91 paragrafusból álló, 40 törvény módosítását tartalmazó, egymással koherenciában nem lévő témaköröket érint, melyekre ráhúzták, hogy a közrend védelmét, illetve a hatóságok megerősítését szolgálják.

Számos területet érint a rendőrségi törvénytől kezdve a kábítószer elleni küzdelmen át, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvények módosításán, a közúti fuvarozás módosításán túl meghatározza a rendkívüli esemény fogalmát. Ezenkívül a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ tulajdonnévi megjelölésének köznévi megjelölésre történő szövegcserés módosításait is tartalmazza.

A törvényjavaslatból két szabályozási elemet szeretnék kiemelni. Az egyik a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás szabályait úgy módosítja, hogy a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló bírósági nemperes eljárást a krízisközpont vagy a titkos menedékház képviselője is kezdeményezheti. A rendőrség értesítése alapján a távoltartó határozat kézhezvételét követő munkanapon az áldozatsegítő központ köteles a bántalmazottal felvenni a kapcsolatot, és kérésére számára az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatást nyújtani.

Az ellenőrzés céljából kiadott technikai eszköz aktiválásakor a rendőrség a bántalmazót rendeletben megállapított egyszeri díj megfizetésére kötelezi. A díjat a megállapítástól számított 30 napon belül kell megfizetni. Álláspontunk szerint ez nem elég.

A Demokratikus Koalíció frakciója által benyújtott törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy a hozzátartozók közötti erőszak esetén a rendőrségnek hivatalból kötelező legyen elrendelni a 48 órás ideiglenes megelőző távoltartást, illetve, ha gyermek is érintett, akkor ennek időtartama 72 óra. Ezt az időt a rendőrség köteles arra felhasználni, hogy megalapozott javaslatot tegyen a távoltartás további elrendelésére, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Ha nem, akkor a távoltartás hatályát meg kell szüntetni. Azt akarjuk elérni ezzel, hogy ne packázhassanak egy bántalmazott nővel, amikor az segítséget kér. Járjon neki automatikusan egy távoltartási végzés, aminek a jogosságát aztán a rendőrségnek kell bizonyítania. Soha többé nem fordulhat elő, hogy valakit, akit bántalmaztak, aki fél hazamenni, mert veszélyben érzi magát, azt a rendőrségről hazaküldik a bántalmazó karjaiba, mondván, amíg nem folyik vér, addig nem lehet mit tenni. De igenis lehet! Erre hivatott az automatikus távoltartási végzés, amely 48 órára automatikus védelmet jelent a bántalmazott nőnek.

A javaslat előírja továbbá a rendőrség számára azt is, hogy amennyiben a távoltartást a bántalmazó megszegi, 72 órára őrizetbe kell venni. Emellett a módosításunk kitér arra is, hogy a kormánynak törekednie kell az áldozatokkal, elkövetőkkel foglalkozó vagy potenciálisan kapcsolatba kerülő szakemberek képzésének folyamatos biztosítására, különös tekintettel a gyermekvédelmi jelzőrendszerbe tartozó szakemberek képzésére.

Ösztönözni szükséges a kapcsolati erőszak elleni küzdelemben való részvételre a társadalom minden tagját. Stratégiai cél a tudatosságnövelés, és szükséges a társadalom tagjainak ismereteit bővíteni a kapcsolati erőszak esetén igénybe vehető segítségnyújtási lehetőségekről. Nem szabad, hogy Magyarországon még egyszer előforduljon az, ami pár hónappal ezelőtt a japán édesanyával megtörtént. A kétgyermekes édesanyát január 29-én ölte meg a volt férje. A hölgy több alkalommal kért segítséget, feljelentést is tett, de a rendőrség nem foglalkozott az ügyével, sőt jelezték neki, hogy nem muszáj személyesen megjelennie, elég, ha küld egy e-mailt, az is elegendő lesz. Az elkövető így joggal hihette, hogy bármit megtehet a volt párjával, nem fogják felelősségre vonni. Ha ez az édesanya legalább távoltartást kapott volna, akkor talán még most is élhetne, és a két gyermek nem lenne most árva.

Sajnos az is kiderült, hogy az ő esete nem egyedi. Sok nő él rettegésben és félelemben. Nagyon sokan tudnának arról beszélni, hogy mikor, milyen indokkal nem foglalkozott a rendőrség a kapcsolati erőszak miatti bejelentéssel, feljelentéssel. Mire a rendőrség mégiscsak eljárást indít, az intézkedés bizony sok esetben elkésett.

Egyes vélemények szerint ma Magyarországon kizárólag a bántalmazón múlik, hogy a bántalmazás során milyen messzire megy áldozatával szemben. Fontos megjegyezni, hogy ma Magyarországon hetente egy nő veszíti életét a családon belüli erőszak miatt. A rendőrség adatai szerint öt év alatt a kapcsolati erőszak bűncselekmények áldozatainak száma megduplázódott. Kérem, vegyék figyelembe ezt a javaslatot, amit a Demokratikus Koalíció frakciója nyújtott be. Azt gondoljuk, hogy ez egy közös pont lehet.

A második javaslat, amit szeretnék ebből a törvényből kiemelni, az a közfoglalkoztatás mellett a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról rendelkezik. Egyebek mellett felhatalmazást ad a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg a közfoglalkoztatási támogatások részletes szabályait, a közfoglalkoztatási bér és a garantált bér mértékét, a közhasznú kölcsönzés feltételeit, valamint a közmunkások jogviszonyának maximális időtartamát. Ez utóbbi a jelenleg hatályos szabályok szerint meghaladja az öt évet, de legfeljebb tíz év lehet, ezután viszont azt is meghaladhatja majd. Mindezt azzal indokolják, hogy a munkaerőpiacon kifejezetten hátrányos helyzetben lévő aktív korúak előtt nyitva tartsák a közfoglalkoztatásból nyerhető jövedelem megszerzésének lehetőségét a közfoglalkoztatási jogviszonyban tölthető idő hosszának megállapításával.

Mindez azért is érdekes fejlemény, mert az eredeti koncepció szerint a közmunka a munkaerőpiacra való felkészítést szolgálta volna, nem pedig azt, hogy valaki akár több mint egy évtizedig benne ragadjon a közfoglalkoztatotti létben. Az elsődleges munkaerőpiacra való visszajutás ebből a rendszerből nagyon nehéz. Egyrészt a települések egy részén az utóbbi években nagyon sok vendégmunkás jelent meg a Fülöp-szigetekről, Vietnámból vagy akár Mongóliából. Másrészt nagyon sokan még ma is a fekete- vagy szürkezónában dolgoznak, jellemzően az építőiparban vagy a mezőgazdaságban.

A kormány láthatóan lemond ezekről az emberekről. Propaganda szintjén ugyan időről időre elhangzik, hogy ezen a területen van még munkaerő-tartalék, de érdemi intézkedéseket nem látunk, hogy ezeket az embereket valóban vissza tudjuk vezetni a munkaerőpiacra. Köszönöm szépen a figyelmüket.