Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/11628. számú törvényjavaslat a belügyi feladatellátás hatékonyságának növelése érdekében szükséges törvények módosítására, továbbá kiemelt témaként az úgynevezett kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosítására tesz javaslatot. Utóbbi tárgykörben a vonatkozó rendelkezések módosítása azon személyek személyes biztonságát növeli, akiknél a bántalmazás miatt fellépő krízishelyzet olyan súlyos fokúvá válik, hogy az már állami beavatkozást indokol a bántalmazott védelme érdekében.

(9.10)

A belügyi feladatellátás keretébe tartozó módosításokkal kapcsolatban általánosságban megállapíthatjuk, hogy azok elfogadása esetén ‑ tekintettel a törvényjavaslat rendészeti és igazgatási jellegű elemeire ‑ erősödik a közrend és a közbiztonság védelme, hatékonyabbá válik a hatósági munka. Mindezek a szabályozási célkitűzések a törvényjavaslatban a következő kiemelt témákban öltenek testet.

Az első témakör a megbízhatósági vizsgálat az egészségügyben. A rendőrségről szóló törvény jelentős tárgyú módosítása arról szól, hogy a közigazgatási korrupcióval szembeni ellenálló képesség erősítése céljából a megbízhatósági vizsgálatok kiterjesztésre kerülnek az egészségügyben dolgozó, de nem egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott személyekre. Ezen módosítás álláspontunk szerint szükséges, mivel a megbízhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz‑e a jogszabályban előírt hivatali, illetőleg jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, valamint munkaszerződésében előírt munkaköri kötelezettségének.

A második témakör a megelőző távoltartás témaköre. A kormány kiemelt figyelmet fordít a családok védelmére, amely magába foglalja a kapcsolati erőszak csökkentésére tett erőfeszítéseket is. Ezen komplex esetkör tárgyalása kapcsán tisztázni érdemes, hogy többféle távoltartás ismert a magyar jogrendszerben. Különbséget kell tenni a büntetőeljárásban alkalmazható kényszerintézkedés, valamint a polgári jogban alkalmazott, különösen a hozzátartozók közötti erőszak visszaszorítása, megelőzése érdekében alkalmazható intézkedés között. A törvényjavaslat tárgya az utóbbi, azaz a bíróság által elrendelhető megelőző távoltartás.

A módosítás célja, hogy a bántalmazó családi közegben élő, távoltartást kérő személyek nagyobb biztonságba kerüljenek. Ennek érdekében a törvény kiegészül egyes áldozatsegítő központokra, krízisközpontokra, titkos menedékházakra vonatkozó rendelkezésekkel. A módosítás által a krízisközpontba vagy titkos menedékházba való befogadás esetén a befogadó intézmény jogosult lenne a bírósági eljárás kezdeményezésére annak érdekében, hogy a védelem teljesebb és hatékonyabb legyen.

További cél a megelőző távoltartás technikai eszközzel történő ellenőrzése, hatékonyságának növelése. Így tudjuk biztosítani azt, hogy a bántalmazó ne tudjon a bántalmazott közelébe kerülni, ne tudja őt ismételten bántalmazni vagy pedig fenyegetni. Ez minden bántalmazott számára nagyobb biztonságot jelent. A technikai eszköz segíthet abban, hogy valóban fizikailag távol tudjuk tartani a bántalmazót a bántalmazottól. Itt is igyekszünk a modern technika legújabb eszközeit is alkalmazni annak érdekében, hogy a kiszolgáltatottak nagyobb biztonságban legyenek.

A harmadik témakör a határátkelőhelyeken életbe lépő időpontfoglaló rendszer. A határátkelőhelyeken jelenleg a határátlépést és a várakozási időt alapvetően meghatározza, hogy nem tervezhető a határátkelőhely leterheltsége. A határrendészeti szakmai feladatok kulturált, magas színvonalú végrehajtását is jelentősen befolyásolja az egy időben határátlépésre érkezők magas száma. Ennek kiküszöbölésére a határátkelőhely működésével összefüggésben időpontfoglaló rendszer kerül kialakításra. Az időpontfoglaló rendszer biztosítani fogja a teherforgalom Magyarországról kilépő irányba történő, előre tervezhető határátlépését, így a gépjárművezetőnek, nyilván a tehergépjármű-vezetőnek elegendő a megadott időpont előtt érkezni a helyszínre, ezzel csökkentve a határátkelőhelyen történő hosszas várakozást. Az időpontfoglaló rendszer sikeres megvalósításához és hatékony működéséhez megfelelő jogszabályi környezet kialakítására van szükség. Ez felhatalmazást ad a szükséges adatgyűjtésre és az adatok kezelésére. Törvényben szükséges meghatározni azt az adatkört, amely biztosítja a regisztrált személy és a regisztrált teherjármű egyértelmű azonosítását.

A negyedik témakör a közfoglalkoztatási jogviszonyban tölthető idővel kapcsolatos. A törvény tíz évben maximalizálja a közfoglalkoztatási jogviszonyban tölthető időt. A módosítás célja, hogy felhatalmazást adjon a kormánynak arra, hogy a munkaerőpiacon kifejezetten hátrányos helyzetben lévő aktív korúak előtt tartsa nyitva a közfoglalkoztatásból nyerhető jövedelem megszerzésének lehetőségét a közfoglalkoztatási jogviszonyban tölthető idő hosszának megállapításával, ez is egy kedvező lehetőséget biztosít az érintettek számára.

Az ötödik pont a riasztási rendszer. A kormány fontosnak tartja, hogy veszélyhelyzet esetén hatékony, korszerű riasztási rendszer segítse a polgárokat. A cél az országos, mobilkészüléken alapuló riasztási rendszer kialakítása. A rendszer képes lesz veszélyhelyzet esetén, egy meghatározott földrajzi területen belül mobiltelefon-készülékeken riasztási üzenetek azonnali és egyidejű megjelenítésére.

A következő, a hatodik pont a hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos főbb módosítások. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szolgálati beosztására vezényelt hivatásos állomány vonatkozásában indokolt a hivatásos pótlékra, a ruházati ellátmányra vonatkozó részletszabályok pontosítása. Indokolt rögzíteni a törvény szövegében, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás összegének megállapításánál a baleseti, rehabilitációs és rokkantsági ellátások összegét úgynevezett felbruttósítva kell levonni a számítás alapjaként meghatározott összegből, azaz a távolléti díj meghatározott százalékából.

Mindezen számítási metódus egy 2024-es kúriai ítéleten alapul. A kúriai döntés elvi tartalma a következő: amennyiben a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosult személy baleseti ellátást, rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást kap, nem lehet a rendvédelmi egészségkárosodási járulékot terhelő adó- és járulékterhek számítása nélkül meghatározni a távolléti díj ezen ellátások összegével csökkentett összegét.

A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló törvényekben foglalt módosítások értelmében 2025. július 1-jétől a csecsemőgondozási díj összegének megfelelő mértékben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapot csökkenteni kell. Ezen adóalap-csökkentő kedvezmény alapján a csecsemőgondozási díj adómentessé válik. Az ennek megfelelő mértékű kedvezményt a rendvédelmi, hivatásos és határvadász-állomány 24 hetes időtartamú szülési szabadsága idejére is szükséges biztosítani, a módosítások ezt a célt szolgálják.

Jelenleg nem egységes a jogalkalmazói gyakorlat abban, hogy a hivatásos állomány tagja esetében a fegyelmi eljárás kötelező felfüggesztési eseteként rögzített azon fordulatot, miszerint fel kell függeszteni az eljárást, ha az eljárás alá vont egészségi állapota miatt a védekezését előterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja, miként kell értelmezni azokban az esetekben, amikor az eljárás alá vont egészségügyi szabadságon tartózkodik; automatikusan fel kell‑e függeszteni az eljárást, avagy vizsgálni kell azt, hogy egyébként az egészségi állapota a védekezésében akadályozza‑e őt. Ezen kérdés megválaszolása érdekében a javaslat egy további előírással egészíti ki a rendelkezést: eszerint az egészségügyi szabadság önmagában nem alapozza meg a felfüggesztést, minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az egészségi állapota ténylegesen akadályozza‑e őt a védekezésének az előterjesztésében.

A hetedik témakör a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény módosítása. A törvényjavaslat a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvényben pontosítja a rendkívüli esemény fogalmát, egyértelműsíti azon esetkört, amikor a bekövetkező esemény még nem eredményezi a kritikus infrastruktúra vagy alapvető szolgáltatás megszűnését, kiesését, de annak elhárításához szükségessé válik a rendkívüli esemény kezelésében érintett más szervek közreműködése is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök is láthatják, hogy ezek a javaslatok mind a közrend és a közbiztonság hatékony védelmét szolgálják; gördülékenyebbé teszik az igazgatást, növelik a krízishelyzetbe kerültek védelmét. Ezért kérem önöket, hogy felszólalásukkal és majd a szavazatukkal is támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)