Ritter Imre (Nemzetiségi képviselő)

RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Köszönöm szépen. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich der Gesetzesentwurf mit Nr. T/11627. „Über Abschaffung des SV-Heftes und über Änderung bestimmter Gesetze, die die Bereiche von öffentlicher Bildung, Sozial, Kinderschutz und Behinderung betreffen” erörtere.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/11627. számon benyújtott, a tb-kiskönyv megszüntetéséről, valamint a köznevelési, szociális, gyermekvédelmi és fogyatékosságügyi területet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán. A hivatkozott törvényjavaslat, ha jól számoltam, akkor alaphelyzetben 13 törvény kisebb-nagyobb módosítását javasolja. Ebből a Magyarországon élő nemzetiségek részéről elsősorban és alapvetően a 9. pont, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása lehet lényeges részünkről.

A javaslat 28. § (2) bekezdése szerint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 32/A. pontja helyébe egy új 32/A., a tanulmányi rendszerre vonatkozó rendelkezés lép, amely egy mondatban, de közel egy A4-es oldalon keresztül sorolja fel, hogy az úgynevezett KRÉTA-rendszerben milyen adatokat kell nyilvántartani. Ezen belül többek között a gyermekétkeztetési szolgáltatás eléréséhez és az étkezéssel kapcsolatos funkciók eléréséhez szükséges adatok is teljeskörűen ebben a rendszerben lennének vezetve és nyilvántartva. Ez megítélésünk szerint azt jelenti, hogy a tanulmányi rendszer feladata biztosítani a gyermekétkeztetés legfontosabb adminisztrációs feladatait, melyet a törvény indoklása is megerősít.

Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy amennyiben a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatok a KRÉTA-rendszerben teljeskörűen rendelkezésre fognak állni, azt gondolom, hogy ezzel az irányítási és az adminisztratív oldalról minden lehetőség meglesz ahhoz, hogy ez központilag kerüljön kezelésre és irányításra. A Magyarországon élő nemzetiségek több mint tíz évvel ezelőtt léptek arra az útra a parlamentbe kerülést követően, hogy lehetőségeink szerint minél több nemzetiségi köznevelési intézményt az országos, illetve helyi nemzetiségi önkormányzatok átvettek.

Ennek kapcsán több olyan problémával találkoztunk a köznevelés fejlesztése, javítása során, mint például az ingyenes tankönyvellátás bevezetésével, amely a jó szándék mellett éveken keresztül komoly problémákat is okozott. Vissza lehet nézni vagy hallgatni az évekkel ezelőtti ezzel kapcsolatos parlamenti hozzászólásaimat az ingyenes tankönyvellátás bevezetéséről is. Ennek a technikai módja először úgy volt, hogy az intézmények nem kapták meg a tankönyvbeszerzéshez szükséges összeget, mondván, hogy ez pályázati úton ingyenesen biztosítva lesz részükre. Ugyanakkor az intézményeknek kellett megvenni és kifizetni a tankönyveket, majd később ezt pályázati úton megkapták, amelyben voltak olyan komoly likviditási gondokat okozó évek is, amikor a pályázatok későn lettek kiírva, és olyat kellett megfinanszírozzanak az intézmények, amire a költségvetésükben egyáltalán nem is volt fedezet biztosítva, ráadásul a következő évben már az előző évi könyvbeszerzési számlákkal nem lehetett elszámolni.

Akkor én azt javasoltam többször is itt, a parlamentben, hogy ha egyébként is ingyenes a tankönyvellátás, és van egy központi rendszer, ahol az intézmények megigényelhetik a tankönyveket, akkor a normatíva erejéig miért nem központilag lesz ez intézve, kiegyenlítve, és az egyes intézményeknek csak akkor kelljen pályázni, ha a normatíva feletti összegben rendelnek tankönyvet. Két vagy három év után ez a módosítás keresztül is lett víve ‑ rossz magyarsággal megfogalmazva ‑, gyakorlatilag onnan kezdve a normatíva erejéig a központi kormányzat intézte a tankönyvbeszerzéseket, annak a fizetését, és ezt követően tizedére csökkent a tankönyvbeszerzéssel és -ellátással, az ingyenes tankönyvbeszerzéssel és -ellátással kapcsolatos panaszok és gondok száma.

Ugyanígy nagyon jó megoldásként tudom azt is értékelni, hogy az elmúlt három-négy évben az ismert energiaproblémák miatt az energiakompenzáció rendszerére is sikerült egy olyan megoldást találnunk a Pénzügyminisztériummal, a Belügyminisztériummal, a Miniszterelnökséggel és a pályázatkezelőkkel együtt, hogy az energiakompenzáció összegét az intézményfenntartó országos nemzetiségi önkormányzatok gyermeklétszám-arányosan kapták meg.

(9.00)

Viszont utána ezt a fenntartó országos nemzetiségi önkormányzatok több lépcsőben, nem gyermeklétszám-arányosan, hanem a tényleges igényeknek megfelelően osztották fel. Itt hozzá kell tegyem, hogy az energiakompenzáció esetén a létszámarányos átlagos, egy gyerekre jutó energiaköltséghez képest tízszeres eltérések vannak az egyes intézményeknél.

Kicsit hasonló vagy ugyanilyen helyzet van a közétkeztetéssel kapcsolatban is. 2021-22-ben is teljeskörűen az összes nemzetiségi fenntartású köznevelési intézményre felmértük a közétkeztetéssel kapcsolatos problémákat. Csakúgy, mint most, 2023-24-re, teljes körű adatok vannak a kezemben, mely szerint a 78 nemzetiségi köznevelési intézményből, mely összesen 58 helyi nemzetiségi önkormányzat fenntartásában van, 34 intézménynél végzi a közétkeztetési feladatokat a települési önkormányzat, viszont 44 intézménynek 2023-ban 338 millió forint többletköltsége volt, 2024-ben 326 millió többletköltsége volt. Ez az ebben érintett közel hétezer gyereket tekintve átlagosan évente körülbelül 50 ezer forint többletköltséget jelent a finanszírozáshoz képest. Ugyanez a tizenegy intézménynél, melyet négy országos nemzetiségi önkormányzat tart fenn, 2023-ban 270 milliós többletköltség volt, 2024-ben 168 milliós többletköltség volt. Ez ’23-ban 90 ezer forint/fő/gyermek, ’24-ben pedig körülbelül 60 ezer forint/fő/gyermek.

Hozzá kell tenni, hogy az intézmények átvételénél természetesen az első és a legfontosabb szempont minden esetben az volt, hogy azokat az intézményeket tudták a helyi vagy országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásba és tulajdonba átvenni, ahol az induló négy-öt évben a gyermekek 100 százaléka nemzetiségi köznevelésben részesült, illetve ezt követően, a törvénymódosítás után, ’21-től a gyermekek legalább 75 százaléka. Nem az volt a szempont, hogy az egyes intézmények milyen fizikai állapotban vannak ‑ energiahatékonyság ‑, vagy az egyes települések milyen helyzetben vannak a közétkeztetés feladatainak ellátásában. Természetesen, ahol lehetett, ott a települési önkormányzatokkal erre megállapodást kötöttünk.

Tehát a dolog lényege ‑ és a javaslatom ‑, hogy mivel a közétkeztetéssel kapcsolatos többletköltségek tartósan, folyamatosan, évek óta a közneveléstől vesznek el pénzt ‑ ez azt jelenti, hogy nincs lehetőség annyi tanár foglalkoztatására például, amennyi kellene, nincs lehetőség csoportbontásokra ‑, ez egyértelműen a köznevelés színvonalát rontja. Szemben azzal a célkitűzéssel, amivel maximálisan egyetértettünk kezdettől fogva, hogy a kormányzat minden területen megpróbál olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel az adott köznevelési intézmény helyétől, a település nagyságától és minden mástól függetlenül azonos színvonalat és lehetőséget próbál a gyerekeknek biztosítani, amivel teljesen egyetértünk.

Ezért én azt kérem az előterjesztőtől, hogy ha a közétkeztetésre vonatkozóan meglesz minden technikai feltétel ahhoz, hogy ez központilag kerüljön rendezésre és kezelésre, akkor ezt az ingyenes tankönyvellátáshoz hasonlóan meg kellene vizsgálni, hogy a közétkeztetésnél is meg lehetne‑e oldani. Hiszen, azt gondolom, hogy ha minden köznevelési intézményről levesszük azt a terhet, ami nem is köznevelési, hanem szociális kérdés, a közétkeztetés, ezzel a köznevelési intézmények feladatai, terhei tisztulnak le, és nem kerülhet sor arra, hogy a közétkeztetésnek a többletköltségei a köznevelés színvonalát rontják. Én kérem ezt átgondolni, és amennyiben erre lehetőség van, akkor ilyen irányba lépni a továbbiakban.

Mindezeknek az elmondásával és erre való figyelemfelhívással együtt a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a T/11627. számon benyújtott törvényjavaslatot támogatja és elfogadásra javasolja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)