Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány számára kiemelten fontos cél a vállalkozások és az emberek adminisztratív terheinek csökkentése. Ebben az esetben is erről beszélhetünk, hiszen mindenkinek a tapasztalata évről évre, hogy amikor munkahelyet váltott, hogyan vitte tovább a tb-kiskönyvét. A digitalizáció tud segítségül szolgálni abban, hogy az embereknek minél kevesebb adminisztratív terhe legyen, a vállalkozásoknak minél kevesebb adminisztratív terhe legyen, és ehelyett egy digitális felülettel szolgálja mindenki adatainak a rögzítését. Az is fontos, hogy az állam egy adatot ne kérjen be többször, vagy egy adatnak, egy ténynek a dokumentálását ne kérje akár többször is az emberektől vagy a vállalkozásoktól. Ez a törvényjavaslat pontosan ezt a célt szolgálja. A papíralapú tb-kiskönyv megszűnik, és ez nagymértékben illeszkedik a kormány bürokráciacsökkentő, dereguláló elképzelései közé.

A tb-kiskönyvet felváltó elektronikus lekérdező felület kialakításának célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése mellett a korszerű és célhoz kötött, teljes körű adatelérés biztosítása is.

Az egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi dolgozó közös felelőssége, hogy a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok a betegek érdekeire figyelemmel betartásra kerüljenek. Erre tekintettel lehetővé válik, hogy a foglalkoztató elektronikus felületen tájékozódjon, hogy az egészségügyi dolgozó más egészségügyi dolgozónál milyen jogviszonyban és milyen munkaidőben van foglalkoztatva.

A javaslat egyéb módosításokat is tartalmaz. Mint ismert, az állam szeptember 1-jétől ingyenesen biztosítja az utolsó évfolyamos középiskolás tanulók számára a B kategóriás jogosítvány megszerzéséhez szükséges közlekedési alapismeretek elsajátítását és a vizsgák letételét. Ennek a módosításnak a célja az ingyenes képzésre és vizsgára jogosultak körének bővítése, hogy minél több tanuló élhessen ezzel a lehetőséggel, illetve hogy azok a tanulók, akik nem az érettségi évében szeretnék a jogosítvány megszerzésére készülni, ezt már egy évvel korábban, a 11. évfolyamon is megtehessék, amennyiben azt természetesen az életkori szabályok is megengedik. Tekintettel arra, hogy a jogosítványszerzéshez kapcsolódó elméleti képzéseket és vizsgákat is a középiskolák szervezik, indokolt, hogy ez a feladat a jövőben a köznevelési alapfeladatok között is feltüntetésre kerüljön.

Vannak a tervezetben szakiskolákat és szakgimnáziumokat érintő módosítások. Ezek indoka egyrészt, hogy az új szakképzési rendszer 2020-21-es tanévtől történő bevezetését követően a korábbi rendszer elemei most futnak ki. Másrészt, mivel a szakgimnáziumok és szakiskolák egy speciális képzési és vizsgáztatási szegmens a középfokú intézmények között, ezért indokolt, hogy a vizsgáztatás a nevelés-oktatást végző intézményben valósuljon meg, arra is tekintettel, hogy a tárgyi és humán feltételek ott állnak rendelkezésre.

Módosítani javasoljuk a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt is, többek között azért, hogy meg tudjuk teremteni a törvényi feltételeit annak, hogy a külhoni, határon túli magyar pedagógusok ugyanolyan pedagógusigazolványra és ezáltal ugyanolyan kedvezményekre legyenek jogosultak, mint a hazai pedagógusok.

A javaslat az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szövegében váltja a „fogyatékkal élő” kifejezést „fogyatékossággal élő” kifejezésre. A „fogyatékossággal élő” kifejezés azért előnyösebb, mert világosan elkülöníti a személyt az általa tapasztalt élethelyzettől, ezzel hangsúlyozva, hogy a fogyatékosság csak egy aspektusa az egyén életének, nem pedig annak meghatározó jellemzője. Ezáltal az emberközpontú megközelítés elősegíti a méltóság és az identitás komplexebb értelmezését, miközben összhangban áll a magyar Alaptörvénnyel és a befogadó társadalmi normákkal is.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint az érvényesítés garanciáit.

A javaslat több ponton módosítja az ápolási díjra és a gyermekek otthongondozási díjára, vagyis a gyodra vonatkozó szabályozást. E kiegészítések a súlyos fogyatékosságból vagy tartós betegségből eredően ápolásra, gondozásra szoruló, illetve önellátásra képtelen gyermeküket, hozzátartozóikat otthon ápoló személyek élethelyzetének könnyítése, valamint a jogalkalmazás egységességének biztosítása érdekében tett intézkedések.

A javaslat egyéves határidőben határozza meg a szociális ellátás megtérítésének visszamenőleges időtartamát. Kiegészítésre kerül továbbá a törvény a jogalap nélkül kiutalt szociális ellátás visszafizetésére vonatkozó rendelkezésekkel.

A Magyar Államkincstár a személyes gondoskodás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége érdekében országos jelentési rendszert működtet. A fenntartók az országos jelentési rendszer számára kötelesek bejelenteni egyes személyes adatnak nem minősülő adatokat. A módosítás eredményeképp egyes adatok a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett úgynevezett igénybevevői nyilvántartásba kerülnek át, így a módosítással érintett adatköröknél az ágazati irányítás számára naprakész adatok állnak rendelkezésre.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény módosítása a jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslására vonatkozó szabályokat, valamint jogszabályszerkesztési okokból szükséges technikai pontosításokat tartalmaz.

A gyermekek családban való nevelkedésének segítése a kormány kiemelt célja. A gyermekek átmeneti gondozása szabályainak módosítása is ezt a célt támogatja, amikor rendezi, hogy kivételes helyzetben a gyermek otthontalanná vált szülője is elhelyezhető a gyermekek átmeneti otthonában, ahol teljes körű ellátást kell mind a gyermek, mind a szülő részére biztosítani. Ugyanakkor biztosítja azt a lehetőséget is, hogy a szülő, ha a feltételek adottak, önmaga gondoskodhasson saját magáról és a gyermekéről is.

A fiatal felnőttek számára a gyámhatóság határozatával elrendelt utógondozási szolgáltatás, utógondozói ellátás, továbbá a gyámhatósági határozattal megállapított otthonteremtési támogatás megfelelő ellátást és védelmet tud biztosítani a nagykorúvá válás utáni időszakban is. A módosítás lehetővé teszi az utógondozói ellátás biztosítását a fiatal felnőtt tulajdonában vagy bérleményében lévő ingatlanban is. Ezzel bővül azon szervezeti formák köre, amelyek ezt a szolgáltatást nyújthatják. Összességében az utógondozói ellátás szabályozása átláthatóbbá és következetesebbé válik, elősegítve ezzel a fiatal felnőttek önálló életvezetését.

Bízom benne, hogy az expozé meggyőzte önöket, önök is látják ennek a törvényjavaslatnak a hasznos részeit, és támogatni is fogják majd szavazataikkal. Köszönöm szépen. (Pócs János és Hollik István tapsol.)