{"cycle": 42, "id": "152-117", "date": "2025-04-30", "ulnap": 152, "seq": 117, "speaker": "Dr. Keresztes László Lóránt (független)", "p_azon": "k154", "faction": "független", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/11623 Vízgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról", "iromany": "T/11623", "duration_s": 910, "position": null, "chars": 16485, "paragraphs": ["DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (független): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Hollik Képviselő Úr! Azzal szeretném kezdeni, hogy a víz ügyéről, a vízgazdálkodásról beszélünk, én azt gondolom, hangsúlyozzuk, hogy ez az a kérdés, amely a legnagyobb mértékben meghatározza a gyermekeink jövőjét, a nemzet sorsát, és ezek alapvető nemzetbiztonsági, biztonságpolitikai kérdések, tehát messze nem csak környezeti kérdésekről van szó.", "Tisztelt Hollik képviselő úr ‑ percekkel ezelőtt hagyta abba a felszólalását ‑, én azt szeretném önnek mondani először is, hogy nincs semmiféle szuverenitásvédelem akkor, ha a fél ország sivataggá válik, és nincs szuverenitásvédelem akkor, ha tönkremegy az ivóvízellátás rendszere Magyarországon. Sajnos nincsenek jó híreim önnek, ha ön nem figyeli a kormányzati munkát, a kormányzati döntéseket, jelenleg a kormányzati politika folytatja az ország kiszárítását, folytatja az ország sivatagosítását, és olyan helyzetben vagyunk, hogy középtávon veszélyben van az ivóvízellátás biztonsága.", "Tisztelt Államtitkár Úr! Sajnos nem tudok mást mondani önnek, mint hogy szigorú leszek és kemény leszek, azzal együtt is, hogy nyilván, amit én most el fogok mondani, tekintetbe véve, hogy ez egy rendkívül szerteágazó és rendkívül fontos stratégiai terület, ezt alapvetően nem is önnek címzem, hanem egyébként alapvetően a miniszterelnök úrnak, illetve azoknak a minisztereknek, akik a leginkább érintettek a vízgazdálkodás ügyében, gondolok egyébként az energiaügyi miniszterre, vagy éppen az itt nem lévő Nagy István agrárminiszterre.", "Az, hogy mekkora a baj, talán egy idézettel szeretném alátámasztani a felszólalásom elején. A miniszterelnök úr, miközben egyébként sivatagosodik az ország, körülbelül másfél éve úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon feleslegünk van vízből, és Magyarország semmiféle vízhiányban nem szenved. Én azt gondolom, hogy ez húzza alá a legnagyobb mértékben azt, hogy mekkora baj van a kormányzati szakpolitika mögötti megalapozottsággal, tisztelt Hollik képviselő úr. Én azt tudom mondani, hogy konkrétan most is a jövőnk felélése folyik, és ebben egyébként a legnagyobb, legölesebb léptekkel a vízgazdálkodás és a vízügyek terén haladnak, vagy teszik ezeket a lépéseket.", "Először is Bánki Erik képviselő úr beszélt a víziközmű-hálózat fenntarthatóságának a kérdéseiről, több képviselő úr is ezt említette, Dudás képviselő úr is beszélt arról, hogy milyen források állnak rendelkezésre. Nos, én azt gondolom, hogy a valóságot mindenképpen látnunk kell, tisztán kell látnunk annak érdekében, hogy a problémák valódi súlyát értékelni tudjuk. Én azt gondolom, államtitkár úr is pontosan tudja, sokat beszéltünk már róla, hogy a megtermelt ivóvíz 25 százaléka átlagosan felhasználás nélkül elfolyik, annyira botrányosan rossz állapotban van a csőhálózat rendszere. Nem én, nem ellenzéki képviselők, hanem szakmai szervezetek, tulajdonképpen az önkormányzati szövetségek már 2017-ben válságosnak ítélték meg a magyarországi ivóvízellátás rendszerét.", "Azt el tudjuk mondani, hogy bő 15 évben, az elmúlt időszakban megduplázódott a csőtörések száma, húsz százalék alatt van a megfelelő minősítésű vízrendszerek aránya, és bizonyos becslések szerint a szennyvíztisztító telepeknek kétharmada nem a megfelelő kapacitással működik. Nos, én azt gondolom, hogy ezek a számok önmagukban döbbenetesek, de tegyük hozzá azt, hogy egyelőre nem abba az irányba fordultunk, tisztelt államtitkár úr, hogy akár csak lassulna az összeomlás, hanem bizony a források hiánya miatt ez a probléma egyelőre mélyül.", "Önök sokat beszélnek arról, hogy mennyi forrást költenek víziközmű-építésre. Százmilliárdos összegek repkednek, miközben, ha utánanézünk, hogy pontosan mire költik ezt a pénzt, akkor láthatjuk, hogy itt alapvetően egyébként ipari szereplők ivóvízellátására, az ipari szereplők vízellátására költik a forrásokat. Egyébként ez az alapvető bűn jelenleg is, a 2025. költségvetési évben, a múlt évben is, hogy nem teremtik meg azokat a költségvetési forrásokat, amelyek a lakossági ivóvízellátás fenntartásához szükségesek. Tudjuk azt, hogy több ezer milliárdos forráshiány van 15 éves távlatban.", "Csak néhány példát mondok, tisztelt államtitkár úr, nemrég egy tanulmány összegezte, és Szijjártó miniszter úr el is ismerte, hogy önök 1500 milliárd forintot költöttek az akkumulátorgyárak támogatására, a kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésekre. Ezeknek egy jelentékeny része egyébként víziközmű-építés volt. Tehát az sem igaz, amit mondott a miniszterelnök úr, hogy ez nem szándék, hanem pénz kérdése. A pénz ott van, csak önök nem a lakossági ivóvízellátás fejlesztésére, hanem az ipari szereplők, általában egyébként az idegen akkumulátorgyárak vízellátásának a kiépítésére fordítják.", "A Samsung gyár esetében 34 milliárdos ivóvízellátás-építés valósult meg, az iváncsai gyár esetében 19 plusz 3 milliárdos, plusz 7 milliárdos szennyvízépítés, összesen körülbelül 30 milliárdos, a Tatai-medencében 44 milliárdos ipari vízigény által generált építkezés folyt, Debrecenben 90 milliárdos.", "(14.00)", "Tehát röpködnek a tízmilliárdok egy-egy akkumulátorgyár esetében, miközben ennek csak a töredéke jut a lakossági ivóvízellátás rendszerének a fenntartására. Ezért van az, tisztelt államtitkár úr, hogy önöknek fontosabb az ipari vízigény biztosítása, és már középtávon összeomlik a lakossági ivóvízellátás.", "Az is rossz hír lehet Dudás képviselő úrnak ‑ ugye, én is vidéki vagyok, látom én, hogy milyen helyzetben van ‑, Pécsen most már 15 éves távlatban bőven több mint 25 milliárdos a pótlási hiány az ellátási területen, de egyébként Budapesten is rendkívül rossz a helyzet. Tehát mondhatjuk, hogy ez országos probléma. Egészen extrém eltérések vannak egyébként a hálózati veszteségben. Tehát én azt tudom mondani, hogy források lennének a költségvetésben, a kormány egyelőre nem költ a lakossági ivóvízellátás rendbetételére.", "Tisztelt Államtitkár Úr! Egyszer már vitáztunk erről, a mi kalkulációink szerint körülbelül 400 milliárd forint éves elköltése kellene a lakossági ivóvízellátás rendbetételére, karbantartásra, pótlásra és építési munkákra ahhoz, hogy ezt az összeomlást meg lehessen állítani. Nagyon fontos, hogy nemzeti kézben kell tartani ezt a fontos rendszert, de nem lehet kizsarolnia az államnak az önkormányzatoktól, hiszen ez egy olyan terület, ami felelősség, és a többi, a helyi felhatalmazás szempontjából is az önkormányzatoknál van jobb helyen.", "És ha megnézzük a jogszabályokat, tisztelt államtitkár úr, az önkormányzatoknak még egyébként a jogi keretek között a gazdálkodás tekintetében és az erőforrás felhasználás tekintetében is jobb lehetőségeik vannak, költséghatékonyabban tudnak dolgozni, mint az állami cégek. Nagyon fontos, hogy a forrásokat biztosítani kell az önkormányzati cégek működéséhez, és természetesen folytatni kell egyébként a szakemberek bérfejlesztési programját, hiszen óriási a szakemberhiány és rendkívül nagy az elvándorlás.", "Tehát azt tudom mondani, hogy óriási a probléma, tisztelt államtitkár úr ‑ egyszer-kétszer már vitatkoztunk miniszterelnök úrral ‑, és azt gondolom, hogy elfogadhatatlan, hogy az adóforintokat, a magyar közpénzt nem a lakossági ivóvízellátás fejlesztésére fordítják, miközben ez kritikus állapotban van.", "Én most itt mindenkit megkímélnék attól, hogy a különös, botrányos eseteket, az országos sajtóban megjelenő botrányos eseteket soroljam. Órákat lehetne ezzel tölteni, és nyilván megyünk megint abba az időszakba, amikor egyre durvábbak és egyre nagyobbak lesznek a vízhiányok.", "Nos, akkor áttérve a vízgazdálkodás kérdésére, az ország kiszárítására, Magyarország sivatagosítására: pontosan tudjuk azt, hogy a homokhátság már hivatalosan is félsivatag, de gyakorlatilag ez is országos probléma. Itt alapvetően egy elhibázott vízgazdálkodásról beszélünk, és nagyon fontos ‑ tisztelt Hollik képviselő úr, ugyan már nincs itt a képviselő úr ‑, hogy lehet itt az éghajlatváltozásra mutogatni, és nagyon komoly szerepe van, de ami történik, tehát az ország kiszárítása, az emberi beavatkozásnak az eredménye. Ez az elhibázott vízgazdálkodásnak, a vizek levezetésének az eredménye, és amíg ennek nem történik meg, nemcsak szavak szintjén, nemcsak a szalagcímekben, hanem a tettekben és a döntésekben nem történik meg a megfordítása, és nem történik meg a víz megtartása a tájban, addig folytatódik Magyarország sivatagosítása.", "És az a helyzet, tisztelt államtitkár úr ‑ és nem mondhatja azt, hogy csak kritizálunk, és ne tennénk javaslatokat ‑, ugye, január 9-én az egyik kezdeményezője voltam a második VízVálasztó-konferenciának, itt egészen széles körben voltak jelen tudósok, professzorok, szakemberek, gazdasági szakemberek ‑ olyan szakemberek is egyébként, akik a gyakorlatban vesznek részt: hidrológusok, ökológusok ‑, akik egy átfogó megoldást ismertettek. Azokat a megoldásokat, amelyek egyébként évtizedek óta ismerhetőek minden kormányzati döntéshozónak, hogy miképpen lehet megtartani az időszakos többletvizeket a tájban, ehhez viszont hogyan kell megteremteni a helyet a víznek a tájban a megfelelő tájhasználattal. Az a helyzet, tisztelt államtitkár úr, hogy azzal, hogy létrehoznak egy tárcaközi bizottságot, azzal önök még nem tettek érdemi lépést. Azzal, hogy egyébként van egy nagyon rátermett szakember az Országos Vízügyi Főigazgatóság élén, a műszaki vezetője, a vezérigazgató-helyettes úr, hogy ő érti ezt a problémát, és mondhatjuk, hogy elindult egy szemléletváltás a vízügyben, és hogy ő elismeri egy nyilvános műsorban, hogy úgymond a gerillaakciók hatására indult el a „Vizet a tájba” program, ezt így elismerte főigazgató-helyettes úr, azzal együtt sem tettek érdemi lépéseket, hiszen itt is fordítva ülnek sajnos a lovon.", "De nézzük csak, miről szól ez a „Vizet a tájba” program! Itt elmaradt az állami szerepvállalás. Tehát van egy alapvető adottsága a tájnak, a táj adottságait, a geográfiai adottságait figyelembe véve lehet meghatározni azokat a területeket, amelyek alkalmasak a víz megtartására, tisztelt államtitkár úr. Ezeket a területeket kell kijelölni, és itt az érintett gazdákat kell érdekeltté tenni abban, hogy ezeken a területeken a táji vízvisszatartás megvalósulhasson. Önök ezt fordítva indították el, és a gazdák önkéntes jelentkezésére bízták. Nyilván én is tudom szakmai körökből, hogy itt rengeteg gazdálkodó ugyan fölajánlotta a területét, de olyan területet, ahol ezt nem lehet megvalósítani, és ez nagyon komoly csalódást okozott, tisztelt államtitkár úr!", "A másik oldalról pedig egy teljesen indokolatlan felelősségvállalást is rátettek a gazdákra. Nem lehet ilyen felelősségvállalást rátenni a gazdákra, tisztelt államtitkár úr, mert egy ilyen kritikus helyzetben elriasztják a gazdálkodókat.", "Tehát itt egy olyan szerepvállalás kell az állam részéről, hogy kijelölik központilag a különböző nagy tájegységek, térségek alapján az egyes területeken a geográfiai adottságok alapján, hogy hol lehet megtartani a vizet a tájban, és ott kell megteremteni a feltételeket. Ott kell biztosítani egyébként a megfelelő tájhasználatot, ösztönzőrendszereket, és a többi, ezt önök még nem tették meg.", "Az a döbbenetes egyébként, hogy amikor ‑ például itt az Agrárminisztériumnak van kiemelt szerepe ‑ én kérdezem agrárminiszter urat ‑ ugye, másról itt-ott nyilatkozik ‑, akkor simán elmondta egyébként tavaly ősszel, hogy a kormány már minden döntést meghozott, ami ehhez szükséges. Ez nem igaz, tisztelt államtitkár úr! Beszéltünk is erről már, folyamatosan jelentkeznek itt belvízkárok miatt emberek, tehát rossz a jogszabályi környezet. Sajnos nem biztosította az Agrárminisztérium a megfelelő feltételeket, a megfelelő ösztönzőrendszereket azért, hogy a tájhasználatváltás megtörténhessen.", "Hasonlóképpen egyébként Hollik képviselő úrtól is az öntözést halljuk, Lázár miniszter úr a napokban beszélt az öntözésről. Ön is tudja, tisztelt államtitkár úr, hogy az öntözés nem megoldás. Az öntözés eleve félsivatagi körülmények között nem értelmezhető. A másik oldalról pedig önök is néhány százalékról beszélnek, hogy az érintett területek néhány százalékát lehet öntözni. Az önök terve szerint is talán 8-9 százalékra felviszik, de egyértelmű, hogy nem ez a megoldás. A megoldás a táji vízvisszatartás, az ehhez szükséges tájhasználatváltás megvalósítása.", "Az a helyzet, tisztelt államtitkár úr, hogy önök ez irányba még nem tettek érdemi lépéseket. Tehát azzal együtt is, hogy a „Vizet a tájba” programban vannak kis léptékű jó példák, tehát vannak olyan területek, ahol valóban megvalósult árasztás, és nagyon örülünk, egyébként nagyon sok civil, helyi kezdeményezés, összefogás van, én is részt vettem ilyenben, ezek nagyon jók ‑ csak a mértékek, államtitkár úr! Tehát jelenleg a „Vizet a tájba” program és a különböző önkéntes, helyi akciók vízmegtartási akciói töredékes megoldások. Ezek helyi, nagyon jó, kis léptékű példák, de a rendszerszintű megoldásokhoz önöknek kell lépéseket tenni és alapvetően egyébként nem is a vízügynek, mert a vízügynél már érvényesül a szemléletváltás, az Agrárminisztériumnak kell lépéseket tenni. Az agrárminiszter úr pedig ‑ bárhol, ahol én figyelem mindig a nyilatkozatait, bárhol ‑, amikor ezekről a kérdésekről esik szó, akkor ő gyakorlatilag még csak a saját felelősségét is tagadja, tehát nem ismeri fel, hogy alapvetően ilyen jellegű reformokra lehet szükség.", "Tehát én azt gondolom, hogy óriási a baj, tisztelt államtitkár úr, és alapvetően ezekről a kérdésekről is fogunk a jövő héten beszélni a Fenntartható Fejlődés Bizottság ülésén agrárminiszter úrral, hogy mikor lép végre az agrárkormányzat annak érdekében, hogy ez a helyzet megvalósítható legyen, és valóban megtörténjen a szemléletváltás a vízmegtartás terén.", "Mert ugye, látjuk mindannyian, hogy brutális aszályhelyzet felé megyünk. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, néhány napja olvastam, egy nagyon komoly vészjelzést tett közzé. Körülbelül úgy fogalmaztak, hogy olyan nagy aszály még nem volt Magyarországon, ami most jöhet. Láthatjuk a különböző viszonyokat, látjuk a téli csapadékmennyiségeknek a hiányát, látjuk a tavaszi áradás hiányát, rendkívül nehéz helyzetbe megyünk, és itt szeretném nagyon határozottan és nagyon világosan tudatosítani mindenkiben, hogy nincs olyan, hogy itt külső tényezőkre hivatkozzon az aktuális döntéshozó. Nem, ez egy sok évtizedes elhibázott vízgazdálkodás, és még most sem tették meg a lépést.", "És amikor egyébként felelős döntéshozókat, a miniszterelnök urat, Lázár miniszter urat, agrárminisztert urat hallgatjuk, akkor nekem az az érzésem, tisztelt államtitkár úr, hogy a problémák valódi súlya és a valódi megoldások kilátásai fel sem merülnek egy kormányülésen. Tehát ha Lázár miniszter úr ilyet tud mondani, hogy Duna-Tisza-csatornát kell építeni, víztározókat kell építeni, öntözésről kell beszélni, akkor azt jelenti, hogy ő nem volt olyan közegben, hogy a problémák valós súlyát és a valós megoldások széles körű problémahalmazát vagy kihívásait akár átbeszélték volna.", "Én azt gondolom, hogy rendkívül fontos ebben a lépésben amellett, hogy meg kell fogalmaznunk a valóságot, tehát egyszerűen ki kell mondanunk, hogy mekkora a baj, nekem a legfontosabb feladatom és szándékom, hogy a megoldások felé tereljük, tisztelt államtitkár úr, ezt a helyzetet. Ezért is valósult meg már 2022-ben a VízVálasztó-konferencia a vízválasztó kezdeményezés részéről.", "Ott volt idén január 9-én ön is a második VízVálasztó-konferencián, ön is elismerően nyilatkozott egyébként az ott elhangzott szakmai kerekasztalok, szakmai előadások kapcsán. Ezek a szakmai indítványok, szakmai javaslatok megvannak, tisztelt államtitkár úr! Én továbbra is csak a segítségemet vagy az együttműködésemet tudom felajánlani a VízVálasztó Mozgalom nevében is, hogy ezeket az indítványokat mi átnyújtjuk önöknek sokadszorra és ismételten is, ahogy egyébként ezt közzé is tettük egy nyílt levél formájában. Tíz pontban a VízVálasztó Mozgalom megfogalmazta a legfontosabb tennivalókat, a legfontosabb indítványokat, és ezt megküldtük egyébként miniszterelnök úrnak is.", "(14.10)", "Én nagyon bízom benne, hogy önök is, túllépve egyébként itt a napi politikai vitákon, érzik azt, hogy ez valóban a legfontosabb nemzeti sorskérdés, valóban a legfontosabb szuverenitásvédelmi kérdés, és nyitottak lesznek arra, hogy ezeket a megalapozott, szakemberek sokasága által megalapozott és alátámasztott indítványokat nem politikai alapon, hanem szakmai alapon kezelik. Én nyitott leszek, hogy végre ilyen vitákat folytassunk, és ezek elősegíthessék, hogy a megfelelő irányba módosuljon a döntéshozatal. Köszönöm szépen."]}