Dr. Gurmai Zita (MSZP)

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy számos észrevételt tegyek ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan.

1. Oroszország gyakorlatilag bármikor felfüggesztheti a paksi bővítéshez nyújtott hitelt a szankciókra hivatkozva, a feltételek nagyon rugalmasak. A hitelmegállapodás nem szabályozza részletesen, mi következne ezután, és milyen jogai lennének a magyar félnek. Újdonság, hogy Moszkva egy Oroszországban tartott magyar bankszámláról is leemelhet pénzeket.

2. Magyarország és Oroszország nem barátok már, legalábbis a paksi bővítési finanszírozási megállapodásban. A hitelmegállapodást módosító jegyzőkönyv elején ezúttal nem szerepel, hogy az a két ország között meglévő baráti viszony továbbfejlesztése és erősítése céljából született. A kitétel az eredeti megállapodáson, illetve annak 2021-es módosításán még rajta volt. Vajon miért?

3. A 10 milliárd eurós államközi hitelt új orosz állami bank nyújtja Magyarországnak a paksi bővítés kivitelezéséhez. A bankváltásra azért volt szükség, mert az eredeti megállapodásban megjelölt orosz állami pénzintézet, a Vnyesekonombank a legszigorúbb amerikai és európai szankciók alatt áll. Hmm.

4. A módosítás értelmében a megállapodás már nem határozza meg konkrétan, hogy orosz és magyar oldalról mely szervezetek vesznek részt a hitel folyósításában és törlesztésében. Az ügynökök kilétét orosz részről a moszkvai pénzügyminisztérium, magyar részről a gazdaságfejlesztési minisztérium határozza meg. A felek tájékoztatják egymást, az ügynökök pedig megállapodnak egymással. Megjegyzendő, hogy ma már nincs ilyen nevű minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium van, a legjobb tudomásom szerint.

5. A módosítással Moszkva és Budapest felkészíti a megállapodást arra az esetre, ha az ügynököt vagy ügynököket cserélni kell. Ez logikus. Moszkva ukrajnai agressziójának nem látszik a vége, az Európai Unió de facto gazdasági háborúban áll Oroszországgal, lehetnek, sőt minden bizonnyal lesznek még szankciók. Tehát könnyen előfordulhat, hogy az új ügynök is képtelenné válik a hitelrészletek folyósítására, a törlesztőrészletek fogadására.

6. A módosítás értelmében a hitelügyletben csak olyan szereplők ‑ személyekre és szervezetekre gondolok ‑, csak olyan bankszámlák és a teljesítést befolyásoló egyéb tényezők vehetnek részt, amelyeket nem érint semmilyen olyan nemzetközi jogi ‑ beleértve az Európai Unió joga szerinti ‑ szankciós korlátozás, amely a jelen megállapodás szerinti feladataik ellátását nem teszi lehetővé, akadályozza vagy veszélyezteti. Ha ebben változás történne, tehát ha például orosz oldalon a kijelölt bank szankciók alá kerülne, akkor 30 napon belül kell új ügynököt kijelölni. Gondoltak‑e erre?

7. Magyarország számára kedvező, hogy a módosítás leszögezi, ha bármiféle magyar fizetési kötelezettség teljesítése azért nem lehetséges, mert az orosz oldalon valamely tényező nem a fentiek szerint került kijelölésre, tehát gyakorlatilag, ha az orosz felet sújtó szankciók miatt nem lehetséges teljesíteni egy kötelezettséget, az nem minősül a magyar fél szerződésszegésének. Nagyobb hmm.

8. Moszkva egyoldalúan felfüggesztheti 90 nap után a hitel felhasználását, ha a szankciók annyira széles körűvé válnának, hogy egész egyszerűen nem maradna az orosz oldalon szankcionálatlan bankszereplő és persze egyéb tényező, amit ki lehetne jelölni a szabályoknak megfelelő ügynöknek.

9. Ha a magyar fél ezzel nem ért egyet, akkor persze el lehet menni a nemzetközi döntőbíróságra pereskedni, de ez az eljárás biztosan hosszú évekig húzódna.

10. Ezen túlmenően a hitelmegállapodás azt sem rögzíti, mi történik azt követően, hogy az orosz fél egyoldalúan felfüggeszti a finanszírozást. Meddig, milyen körülmények között maradhat felfüggesztve? Mikor jön el az a pont, ahol a megállapodás semmissé válik, vagy a magyar fél elállhat tőle? Akkor is vissza kell fizetni a már felvett részleteket, ha a paksi bővítés a finanszírozás ellehetetlenülése miatt nem valósul meg? Milyen kamatokkal és milyen ütemezéssel? Szögezzük le, hogy jelen állás szerint a hitel törlesztését legkésőbb 2031. március 15-én el kell kezdenünk, akkor is, ha az erőművi blokkok nem készülnek el addigra.

11. A szankciós nehézségek leküzdését segítő módosításnak tűnik az a lehetőség, hogy a magyar fél fizetési kötelezettségeit teljesítheti egy oroszországi banknál nyitott eurószámláról, amelyről az orosz fél azonnali beszedési megbízással emelhet le pénzeszközöket. Az orosz fél a pénzeket a magyar fél oroszországi eurószámlájáról bármilyen devizanemben leemelheti, ám ha nem euróban teszi, akkor az árfolyam-különbözet költségét neki kell viselnie.

12. A finanszírozás kapcsán látható, hogy Oroszország ukrajnai agressziója és az arra adott uniós nemzetközi válaszok nagyon is megnövelik a paksi bővítés kockázatait. Ami azt illeti, továbbra is kérdés, az orosz Roszatom a háborús szankciós környezetben képes lesz‑e egyáltalán kivitelezni a projektet, és ha nem, akkor a szerződés milyen garanciákat és jogokat biztosít Magyarország számára. A projekt helyzete a háborútól függetlenül sem rózsás. Az eredeti tervek szerint az új blokkoknak 2025-re ‑ megismétlem: 2025-re ‑ el kellett volna készülniük, az eredeti finanszírozási megállapodás alapján is ezt ennek megfelelően paraméterezték.

(14.30)

13. A csúszás elsődleges oka, hogy a Roszatom nem volt képes EU-kompatibilis engedélyezési tervdokumentációt összeállítani, olyat, amely alapján kiadhatták volna a létesítési engedélyt. Nem csak Magyarországról van szó, ugyanez történt Finnországban ugyanilyen típusú erőművel. A finnek a háború kitörése után lényegében azonnal kidobták a Roszatomot a Hanhikivi-projektből. A Magyar Atomenergia Hivatal már kiadta a létesítési engedélyt, ám csak feltételes módban, az alapozási és szerkezetépítési munkákat el lehet kezdeni a magyar fél saját kockázatára, de semmi sem garantálja, hogy a reaktorokat is fel lehet majd építeni. Újabb hümm.

14. 2024 őszén a Fidesz lényegében biankó felhatalmazást adott a kormányzatnak arra, hogy korlátlanul növelhesse az Orbán-Putyin-paktum keretében az orosz félnek fizetendő magyar adófizetői forintokat. Az a törvényjavaslat volt a beismerése annak, hogy még az eredeti horribilis összegnél is lényegesen drágábban valósítható meg az Orbán-Putyin-paktum szerinti beruházás.

15. Az Orbán-Putyin-paktummal létrejött Paks II. megállapodás egy gazdaságpolitikai időzített bomba. A tárgyalás során fontos tudni és emlékeztetni mindenkit arra, hogy az MSZP-nek mindig is az volt az álláspontja, hogy az új atomerőműről népszavazással kell dönteni ‑ lásd az energiastratégiáról szóló országgyűlési vita 2011-es jegyzőkönyvét! Éppen ezért az MSZP álláspontja, hogy az Orbán-Putyin-paktumot fel kell mondani, és népszavazást kell tartani az új atomerőmű építéséről. Nem igaz az a kormányzati állítás, hogy az Országgyűlés 96 százalék többséggel döntött Paks II.-ről. A 2009-ben elfogadott országgyűlési határozat nem jelentett döntést az új erőmű megépítéséről, mert az csak egy előzetes elvi hozzájárulást tartalmazott az előkészítő munka megkezdéséhez, tehát nem az építéshez vagy a beruházáshoz.

Az MSZP álláspontja Paks II-ről. Az Orbán-kormány országgyűlési felhatalmazás és társadalmi vita nélkül döntött Magyarország Oroszországnak történő eladósításáról. Az orosz hitel kamata magasabb, mint a 2009-es válság idején felvett és akkor a Fidesz által elátkozott IMF- és EU-hitel kamata volt. A Paks II.-beruházás nemcsak eladósítja az országot, hanem több évtizedre lehetetlenné teszi, hogy több pénzt fordítsunk az oktatásra, a kutatásra és az egészségügyre. A Paks II. beruházás kiszorítja a megújuló energiaforrásokat a magyar energiatermelésből. Nem igaz az sem, hogy Paks II. a rezsicsökkentés biztosítéka, sőt bizonyosan drága lesz az ott előállított villamos energia. Paks II. nem ellátásbiztonsági kérdés, mert a villamosenergia-termelés más módon is megoldható, elsősorban megújuló- és földgázalapon, és a piacról ugyanúgy beszerezhető, mint bármely más termék. Nem kockáztatható meg, hogy tíz év múlva a nagymarosi vízerőműhöz vagy az osztrák atomerőműhöz hasonlóan társadalmi ellenállás akadályozza meg az erőmű üzembe helyezését.

Mindezek miatt, ismétlem, fel kell mondani a Paks II.-ről Oroszországgal kötött szerződést, és széles körű társadalmi vita után a kormánynak népszavazást kell kiírnia az új atomerőmű létesítéséről. Ha a népszavazáson az új atomerőmű megfelelően széles körű társadalmi támogatottságot kapna, akkor is más konstrukcióban kellene megépíteni Paks II.-t.

Paks II. és az Orbán-Putyin-paktum nem összekeverendő Paks I.-gyel. Az Országgyűlés 2022 őszén döntött arról, hogy tudomásul veszi a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjai további üzemidő-hosszabbítását, ami az ország energiaszuverenitási, klímavédelmi és ellátásbiztonsági céljait szolgálja. A Paksi Atomerőmű négy blokkja 1982 és ’87 között állt üzembe 30 ‑ megismétlem: 30! ‑ éves üzemidőre tervezve. Az Országgyűlés 2005 novemberében 96,6 százalékos többséggel döntött a blokkok üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbításával kapcsolatos előkészítő eljárások megindításáról. A blokkok jelenlegi üzemideje 2032 és 2037 között jár le, az újabb üzemidő-hosszabbítás tekintetében a kormány 20 éves üzemidő-hosszabbításban gondolkodik.

2017 óta több alkalommal kérdezett rá szocialista politikus, hogy miért nem vizsgálja a kormány a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításának lehetőségét, hiszen a vonatkozó szakirodalom szerint az atomerőművek üzemidejét ma már 60 évre tervezik, de lehet olvasni 80 éves üzemidő engedélyezéséről szóló határozatról is; a technológiai fejlődés ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a már üzemelő erőművek üzemidejét meg lehessen hosszabbítani újabb évekkel vagy akár évtizedekkel. Akkor szakértői vélemények szerint így akár az is vizsgálandó lehet, hogy a Paksi Atomerőmű blokkjai 50 éves üzemidejének lejártát követően a blokkok leállítása helyett azok hogyan, milyen feltételekkel tudnának tovább működni. Erről nyilatkoztak energiapiaci szakértők és az MVM Zrt. korábbi vezérigazgatója is. Paks I. kis ráfordítással még gond nélkül működhetne 2047-ig is, és biztosíthatná 12 forintos kilowattóránkénti áron a hazai áramtermelés 40 százalékát ‑ ezért sem indokolt Paks II.-vel kapkodni.

A kormány korábban azt az ostoba választ adta, hogy azért nem folytatnak vizsgálatot ennek a lehetőségéről, mert arra a hatályos jogszabályok nem adnak lehetőséget ‑ amikor önök (Csettint az ujjaival.) 24 óra alatt bármit megváltoztatnak. Tekintettel arra, hogy a jogszabályok előkészítése a kormányzat feladata, ez azt jelenti, hogy lényegében 2022 előtt azért nem vizsgálták az üzemidő-hosszabbítás lehetőségét, mert nem akarták megvizsgálni azt. Mindenesetre, ha akkor elkezdenek foglalkozni ezzel a kérdéssel, feltehetően sok száz milliárd forintnyi, a Paks II. előkészítésére fölöslegesen elköltött adóforintot, kiadást spórolhattak volna meg a magyar embereknek.

Akkor nézzük a tényeket Paks I.-ről! Paks I. blokkjai már megtérültek működésének közel 40 éve alatt. Paks negyedével több áramot termel egy évben, mint amennyit a lakosság elfogyaszt, és Paks I. évek óta nettó 11-12 forintért adja el a megtermelt három kilowattóráját, és közben 10-15 milliárdos profitot is termel, vagyis Paks I. áramát azért lehet változatlan áron adni, mert annak semmi köze a világpiaci árhoz, arra nem hat sem az infláció, sem pedig a háború. A 36,6 forintos kilowattóránkénti lakossági árba még a rendszerhasználati díjak és az adók is simán beleférnének.

A törvényjavaslat, a meglévő paksi blokkok üzemidejének újabb meghosszabbítása engedélyezését érintő eljárási szabályok önmagukban nem támogathatók, és helyénvaló, hogy ezeket a kormány az Országgyűlés elé terjessze, tehát ezért egy bazi nagy nemet mond az MSZP erre a törvényjavaslatra, teljesen világos, hogy a meglévő paksi blokkok üzemidejének újabb meghosszabbításával kapcsolatos előkészítő munka megkezdését támogatja. Nagyon pontosan elmondtam, hogy Paks I. helyzete ugyanakkor lényegesen különbözik Paks II.-től, és az atomerőműveknek természetesen vannak előnyei, mert nincs szén-dioxid-kibocsátás, folyamatos az áramtermelés, egyszeri nagy tőkeköltség, a hulladékkezelés kockázata, ezekről sem feledkezhetünk el, és vannak nem racionális mérlegelési szempontjai, ezért csak jó előkészítés, széles körű vita és megfelelő társadalmi támogatottság esetén szabad egy újabb atomerőmű építésével kapcsolatos, hosszú évtizedekre meghatározó döntést hozni.

Mindezek miatt, megismétlem, fel kell mondani a Paks II.-ről Oroszországgal kötött szerződést, és széles körű társadalmi vita után a kormánynak népszavazást kell kiírnia az új atomerőmű létesítéséről, már csak azért is, mert én hiszem, hogy ez a projekt megbukott még az elején ebben a formában, és, még egyszer ismétlem, népszavazást kell tartani; amennyiben igennel szavaznak, akkor egy rendes, versenyképes eljárást kellene lebonyolítani, hiszen számunkra, szocialisták számára ez jelenti a valós demokráciát. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Párbeszéd és az MSZP soraiban.)