Dúró Dóra (Mi Hazánk)

DÚRÓ DÓRA, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyedüli pártként elvi szinten ellenzi a Mi Hazánk Mozgalom a digitális állampolgárság kötelezővé tételét és ezzel a Bill Gates által megfogalmazott globalista tervek végrehajtását, és ez a törvényjavaslat sajnos újabb lépéseket tesz ebbe az irányba a kormány hathatós közreműködésével.

Bill Gates fogalmazta meg azt a célt, hogy 2030-ra az ő terveik szerint a társadalomban való részvételhez lesz kötelező a digitális azonosítás valamilyen formája, és ezt a programot el is indították az ENSZ égisze alatt, ötven országban tesztjelleggel, hogy tehát ne tudjon semmilyen módon részt venni az államszervezet működésében, a társadalomban az, aki ilyenfajta digitális azonosítóval nem rendelkezik, és már az önök által eddig ebben a témában benyújtott javaslatok is hátrányosan érintik azokat, akik nem szeretnének digitális megoldásokat alkalmazni a hétköznapok során. Ez a javaslat újabb lépéseket tesz ebbe az irányba, nehezíti azoknak az életét, akik offline módon szeretnék az ügyeiket intézni. Ezzel szemben a leghatározottabban tiltakozunk. Szerintünk nem érheti hátrány azokat az embereket, akik nemet mondanak erre az erőltetett digitalizációra.

A készpénzhasználat alkotmányos védelmét miután többször leszavazták, éveken keresztül hárítottak ezzel kapcsolatban, most már a Mi Hazánk javaslatát szóról szóra átvéve, saját nevük alatt benyújtották és elfogadták. Ennek nagyon örülünk. Ugyanakkor a készpénzhasználat visszaszorítása is folyik az állam részéről is. Például tömegközlekedési eszközökön nem lehet készpénzzel fizetni ‑ ugye, a Volán-buszokon ‑, de a digitális állampolgárság sem alkalmas arra, hogy az ember igazolja magát például a MÁV járatain. Tehát röhejes, hogy létrehoznak egy ilyen alkalmazást, amivel azt hirdetik, hogy mennyire kényelmes, hogy az embernek nem kell magánál hordania az igazolványait, majd az állam által működtetett vasúttársaság nem fogadja el a digitális állampolgárság azonosítását; tehát nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal.

De hogy nemcsak nekünk vannak aggályaink a digitális állampolgársággal és a digitalizációval szemben, és hogy ne mondhassák azt, hogy mi vissza szeretnénk menni a barlangba, ezért szeretném önökkel megosztani a mesterséges intelligencia aggályait a digitális állampolgársággal kapcsolatban. Ugyanis megkérdeztük, hogy mik a legnagyobb veszélyek, amelyeket mind az egyénre, mind a társadalomra nézve egyébként rejt a digitális állampolgárság bevezetése, és az adatvédelem, a kiszolgáltatottság, a függőség mind megjelenik, illetve maga a kizárás is a mesterséges intelligencia által felsorolt veszély. Tehát elképzelhető, hogy aki nem szeretne digitális állampolgárrá válni, azt gyakorlatilag kizárják teljes egészében a társadalomból.

És hogy miért is fontos fenntartani legalább párhuzamosan az offline működést is? Az elmúlt napok Ibériai-félszigeten történt eseményei rendkívül élesen világítanak rá, hogy mi történik egy olyan országban, ahol túlzásba viszik a digitalizációt. Ugye, a történelem legnagyobb áramszünete fordult elő Spanyolországban, Franciaország egy részén, illetve Portugáliában, és a kormányok nem zárták ki annak a lehetőségét, hogy kibertámadás, szándékos kibertámadás áll mindezeknek a hátterében.

(18.50)

A spanyol miniszterelnök azt mondta, hogy ezt nem tudja megerősíteni, de egyelőre kizárni sem tudják mindezt, illetve több tartomány vezetője maga kérte, hogy az állam vegye át a jogaikat, és hirdessen rendkívüli állapotot, mert az áramszünet okozta káoszon nem tudnak tartományi szinten úrrá lenni. És hogy, hogy nem, gigantikus sorok alakultak ki, hogy az emberek készpénzhez jussanak, mert gyakorlatilag fizetésképtelenné vált az, aki nem tartott magánál készpénzt. Tehát ezért is szükséges a készpénznek mint fizetőeszköznek a védelme.

És itt is felhívom arra a figyelmet, hogy az Európai Unióban a banki költségek a fizetésekhez képest Magyarországon a legmagasabbak. Tehát döbbenetes az, hogy például középiskolás fiatalokat köteleznek arra, hogy csak bankszámlára érkezhessen meg az ösztöndíjuk, és ennek kivételéért is fizetniük kell a bankoknak.

Az Ibériai-félszigeten történt áramszünet kapcsán 50 millió emberről beszélünk, és hogy, hogy nem, ők szintén pánikszerű felvásárlásokba kezdtek. Tehát nem értek egyet államtitkár úrnak azzal a kimondott mondatával, hogy legyen elég egy mobil, igenis szükség van arra, hogy emellett megtartsuk az offline ügyintézés lehetőségét is, illetve a készpénzt mint fizetőeszközt. Az a lépésük tehát ‑ szó szerint átvéve a Mi Hazánk korábbi, önök által leszavazott javaslatát ‑ most már az Alaptörvénybe bekerült, de további lépésekre is szükség van.

Arra is emlékeztetni szeretnék, hogy tavaly júliusban történt szintén, hogy a CrowdStrike kiberbiztonsági cég Falcon Sensor nevű szoftvere a Windows összeomlását okozta, és ez egy szándékolatlan probléma volt ‑ az Ibériai-félszigeten történtekkel kapcsolatban még nem tudjuk, hogy mi okozta ezt a problémát ‑, itt egyértelmű, hogy szándékolatlan volt, de a negatív hatások itt is napokig tartottak. Ugye, a légitársaságok leállították a járataikat, a műsorszolgáltatók is leálltak; a banki szolgáltatásoktól az egészségügyig. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a spanyolok most is bejelentették, hogy a kórházak sem tudnak működni, kizárólag az életmentő beavatkozásokat tudják elvégezni, de az egyéb betegeket nem tudják ellátni, és sokáig nem is tudták, hogy mikor tudják helyrehozni az áramkimaradást. Aztán ez bizonyos területeken mára, hála az égnek, sikerült, Marokkó és Franciaország segítségével egyébként.

Tehát az, hogy átálljunk kizárólagosan a digitális ügyintézésre, az semmiképpen nem támogatható. Ebben az esetben is, a tavalyi esetben, amit említettem, csak ott működtek tovább a rendszerek, ahol a digitális ügyintézés mellett megőrizték az adminisztráció hagyományos formáit is. De ez nem képzelhető el úgy, ha büntetik azokat, akik ezt szeretnék megtenni.

A másik példa, akikre érdemes figyelmet fordítanunk: a svéd, de leginkább a norvég állam, akik már 95 százalékban készpénzmentes társadalmat hoztak létre, és az oktatási rendszerben is gyakorlatilag mindent digitalizáltak. Ha már az oktatási rendszernél tartunk, azért arra is felhívnám a figyelmet, hogy a KRÉTA rendszerében azért minimum havonta vannak nagyon érdekes elérhetetlenségi problémák. Tehát ha arról beszélünk, hogy az állam működését szeretnénk a digitális térbe áthelyezni, jelentem, hogy ez még az iskolarendszer tekintetében sem működik, nem beszélve arról, hogy egy vizsgajelentkezés milyen összeomlást tud eredményezni a Neptun rendszerében, a felsőoktatásban.

Tehát Norvégiában ‑ visszatérve erre ‑ Európa legerősebb készpénzvédő törvényét fogadták el a norvégok, és egy kifejezetten fiatalokból álló mozgalom alakult ki, amelynek az elnöke egy 24 éves politikus, és az ő célkitűzésük kifejezetten az, hogy tartson magánál mindenki készpénzt, sőt, büntetik azokat a cégeket, szolgáltatókat, amelyek nem teszik lehetővé a készpénzzel történő fizetést. Magyarországon ezzel szemben továbbra is látjuk azt, hogy visszaszorul a készpénzzel történő fizetés, illetve maga az állam is erre ösztökéli az embereket.

Épp egy mai hír, hogy Csányi Sándor, az OTP vezére nyilatkozta, hogy előbb-utóbb kihal az a nemzedék, amelyik még készpénzt használ, és így majd a készpénz meg is fog szűnni. Ez egy olyan világot vetít elő, amellyel szemben a Mi Hazánk Mozgalom a leghatározottabban fel szeretne lépni, és a konkrét javaslatban csak két aggasztó tendenciát emelnék ki, túl azon, hogy ez egyébként önökről, saját magukról is bizonyítványt állít ki ‑ mármint maga a javaslat ‑, hiszen nagyon nagy részben korábbi jogalkotási hibákat javít ki, vagy utólag pótolnak olyan területeket, amelyeket kellett volna szabályozniuk, de nem tették meg, vagy hatálybalépést tolnak ki.

Két aggasztó tendenciára felhívnám a figyelmet: lehetővé válik a polgárok arcképmásának szolgáltatása is a bűnügyi nyilvántartó szervek részére. Ez rendkívül aggályos a mi álláspontunk szerint, a magánszférát gyakorlatilag megvonja az emberektől. Másrészről pedig a 42. §-ban olvashatjuk azt a másik kulcsrendelkezést, amely szerint a digitális állampolgárság szolgáltató továbbíthatja a digitális térben az adatokat. Persze benne van a javaslatban, hogy a felhasználónak a hozzájárulásával, csak kérdés, hogy ez mennyire erős eszközt fog biztosítani a felhasználó számára. Tehát hogy ez egy alapértelmezett beállítás lesz ebben az applikációban, vagy pedig egy n+1. felugró ablakot fognak majd mindannyian leokézni, és ezzel emberek milliói fognak hozzájárulni, persze a kellő tájékoztatás hiányában ahhoz, hogy továbbítsák az adataikat. Erre várnék egy választ államtitkár úrtól.

Összességében azt tudom elmondani, hogy a Mi Hazánk Mozgalom előzetes intelmei és aggodalmai sajnos fokozatosan valósággá válnak, az aláírásgyűjtésünket így folytatjuk a digitális állampolgárság kötelezővé tétele ellen. A mihazank.hu/dap oldalon online is lehet csatlakozni ehhez a célhoz, mert nem fogadjuk el azt, hogy hátrány éri azokat a magyar állampolgárokat, akik nem digitális térben szeretnék az ügyeiket intézni. Köszönöm a figyelmet. (Szabadi István tapsol.)