Steiner Attila

STEINER ATTILA energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évtized is bebizonyította, hogy az energiapolitika megvalósítása alapvetően szuverenitást, biztonságot és fejlődést jelent. Éppen ezért a kormány célja olyan energiaellátási rendszer kiépítése, amely egyszerre versenyképes, fenntartható, de szuverén is.

A mai napig hangosak azok a vélemények, amelyek szerint bízzunk mindent Brüsszelre, tehát adjuk fel a rezsicsökkentést, fizessünk többet az energiáért és a magyar érdekeket figyelmen kívül hagyva rendeljük alá magunkat a központi döntéseknek. Mi ezzel szemben azt gondoljuk, hogy a magyar energiának a magyar embereket kell szolgálnia. Amikor az energiáról, az energiaellátás biztonságáról értekezünk, nem beszélhetünk pusztán számokról vagy technológiáról, a téma ugyanis minden egyes magyar családot és vállalkozást érint. Így amikor jogharmonizációról beszélünk, az egyben olyan lehetőséget is jelent számunkra, hogy a zöldátmenetet a hazai iparfejlesztéssel és hazai munkahelyteremtéssel párosítsuk. Ez a magyar modell, betartjuk a szabályokat, de mindeközben képviseljük a magyar érdekeinket.

Az uniós irányelvek végrehajtása mellett a részletszabályok megalkotása és alkalmazása szolgálja azt, hogy a hazai vállalkozások ne kerülhessenek versenyhátrányba a régióban. Mi tehát betartjuk az uniós szabályokat, de a zöldátmenet akkor lehet jó, ha azt magyar módon, a magyar érdekeket figyelembe véve visszük véghez. Így a megújulóenergia-alapú közlekedési üzemanyagok használatával hazánk ellátásbiztonsága javulni fog, illetve az üzemanyagpiacnak a hazai termelők is részesei lehetnek.

Tisztelt Ház! Az energetikai versenyképesség növeléséről és jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvény több törvényt is módosít. Módosul ezáltal a megújuló energia közlekedési célú felhasználását elősegítő törvény, a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény, valamint az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló törvény is.

Kezdve az elsővel, a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról szóló törvény esetében elsősorban a közlekedési szektort érintő egyes jogharmonizációs kötelezettségeket teljesítjük. A módosítás a megújuló és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag fogalmi változásait vezeti át, valamint előírja a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokra vonatkozó részarányt is. A közlekedésben felhasznált megújuló villamos energiára vonatkozó kreditrendszer bevezetésével a zöldtöltésigazolás-rendszeréhez való hozzáférést is kiterjesztjük az üzemanyag-forgalmazókra. A megújulóenergia-irányelv a korábbinál magasabb megújulóenergia-részarányt határoz meg a közlekedési szektorban is. A korábbi 14 százalékról 25 százalékra emelt részarányokra tekintettel törvényi szinten is bevezetjük az üzemanyag-forgalmazók számára egy átfogó megújulóüzemanyagrészarány-kötelezettséget, valamint a megújulóüzemanyag-részarányban a biometán is beszámíthatóvá válik. Ezzel egyidejűleg megteremtjük a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag beszámítási lehetőségét is.

Szeretném még azt is kiemelni, hogy az új részarányokra tekintettel felső korlát bevezetésének lehetőségével egy sávos bírságolási rendszer kerül kialakításra. A módosítás továbbá lehetővé teszi az állami adó- és vámhatóság mérlegelési jogát a bírság mértékének meghatározásánál.

A tisztelt Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat részét képezi egy másik téma is, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló törvény, vagy ahogy az Európai Unióban hívják, a CBAM-mel kapcsolatos törvény, amelynek célja az Európai Unió jogszabályi környezetének történő megfelelés. A 2023 októberétől 2025. december 31-ig tartó átmeneti időszakban az importőröknek negyedéves jelentéstételi kötelezettségük van az uniós szabályok szerint. Ezen időszak után pedig már az importot megelőzően engedéllyel kell rendelkezniük, amelyet a letelepedés helye szerinti tagállam illetékes hatóságától kaphatnak meg. Az engedély kiadására, módosítására, visszavonására, valamint a kiadott engedélyek legalább 5 évente történő felülvizsgálatára a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnak lesz hatásköre.

A törvény továbbá egy igazgatási szolgáltatásidíj-fizetési kötelezettséget is előír, amely az eljárások során felmerülő költségtételek alapján kerül meghatározásra.

Végezetül pedig harmadik témaként a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényt egy uniós irányelvi megfelelés miatt szükséges egy jogharmonizációs záradékkal ellátnunk.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat összességében az uniós kötelezettségek teljesítését szolgálja, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az energetika terén Magyarország, illetve a magyar ipar versenyképes maradhasson. Kérem ezért a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, hogy hozzászólásaikkal, illetve szakmai javaslataikkal, majd a végén a szavazatukkal is támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)