Dr. Gurmai Zita (MSZP)

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretném előrebocsátani, hogy ezt a törvényjavaslatot az MSZP támogatni fogja. Szeretném elmondani, hogy milyen típusú javaslataim vagy észrevételeim lennének, amennyiben ezt még jobbá szeretnék tenni.

Az első az, hogy a javaslat a címével ellentétben három módosításról szól, egyébként a képviselőtársam éppen ezekről is beszélt többek között, hogy bővítik a pedagógusigazolványra jogosultak körét a bölcsődei ellátásban a középfokú végzettségű kisgyermeknevelőkkel, a szaktanácsadókkal, valamint a bölcsődei dajkákkal, illetve az új vidéki otthonfelújítási kölcsönre is kedvezőbb hitelbírálati, jövedelemszámítási szabályok vonatkoznak, illetve a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság ideje alatt a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szervnél végbement illetményemelésekre tekintettel megemelhető lesz az érintett kormánytisztviselő illetménye a munkába történő visszaállásakor.

Ez utóbbi kapcsán a javaslat lehetővé teszi a teljesítményértékelés nélküli illetményemelést abban az esetben, ha a kormánytisztviselő szülési szabadsága, illetve a fizetés nélküli szabadsága ideje alatt a kormánytisztviselő álláshelye szerinti kormányzati igazgatási szervnél a foglalkoztatottak legalább 70 százalékát érintő illetményemelésre kerül sor. A jövőben a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően teljesítményértékelés nélkül lehet az illetményemelésről döntést hozni és azt végrehajtani.

A törvényjavaslat egységesen kezeli a fizetés nélküli szabadság valamennyi esetét, így a törvényjavaslat szerinti szabályozás kiterjed azokra az esetekre, amelyekben a kormánytisztviselő tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése érdekében, a házastárs vagy élettárs külszolgálata miatt, hozzátartozó személyes ápolása céljából, illetve a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenységben való részvétele miatt kerül sor a fizetés nélküli szabadságra, illetve megteremtik a felhatalmazó rendelkezést az egyszintes országos örökbefogadási rendszer végrehajtási szabályainak megalkotásához.

Amit őszintén nem értek, hogy a javaslat preambulumában hosszasan leírják, hogy a bölcsődei humán erőforrás megtartása, megbecsülésének kifejezésre juttatása, illetve fejlesztése érdekében a kormány olyan életpályát kívánt már eddig is kialakítani a bölcsődékben foglalkoztatott szakdolgozók számára, amely a szakmai elhivatottság mellett biztosítja az anyagi és erkölcsi elismerést.

(17.00)

(Az elnöki széket Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ezt azért nem értem, mert a kormány a javaslat preambulumában ír a módosítás céljáról, hogy miért lesznek jogosultak a nem felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozók is a pedagógusigazolványra, mintha ez érdemben változtatná meg az életüket. Nyilvánvalóan nem vitatva természetesen a módosítás indokoltságát, de én egy picit szürreálisnak érzem, hogy ezzel kívánja a kormány letudni a bölcsődei humán erőforrás megtartását, megbecsülésének kifejezésre juttatását. Jól értem‑e ezt, vagy van‑e esetleg más?

Őszintén nem világos, hogy mit takar az, hogy a kormány rendeletben határozhatja meg majd az örökbefogadás szabályaival és az országos örökbefogadást elősegítő szerv feladataival, működésével kapcsolatos részletes szabályokat, mivel ez jelenleg a gyermekvédelmi törvényben szabályozott. Ez most szigorítást jelent? ‑ ha ebben tudna nekem tanácsot adni majd államtitkár úr.

A hatályon kívül helyező rendelkezésekből az olvasható ki, hogy az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvény által a gyermekvédelmi törvényben módosításra kerülő egyik szakasz már idén júliustól hatályba lép. Erről szól ugye, az országos örökbefogadást elősegítő szervről.

Ami számomra meglepő, hogy a családok támogatásáról szóló törvényben kapott helyet az a paragrafus, amely szabályozza, hogy a CSOK Plusz a kistelepüléseken nyújtható többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsön. A babaváró tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 53. §-a (1) bekezdésének b), d) pontja szerinti átalányban megállapított jövedelemmel rendelkező egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő jövedelmeként a jövedelem megállapításánál figyelembe vett bevétele 50 százalékát kell figyelembe venni. Mindenesetre ezt a felsorolást egészítik ki a vidéki otthonfelújítási kölcsönre is.

Én mindenképpen azt gondolom, hogy jók és hasznosak a módosítások, de az az érzésem, hogy nem eléggé áttételesen érintik a gyermekeket nevelő családokat. Én mindenképpen azt gondolom, hogy ezt érdemes lenne még végiggondolni. Többek között értékálló családi juttatásokra, megfizethető lakhatásra, elérhető bölcsődei ellátásra és színvonalas egészségügyi ellátásra gondolok. Ezek közül a törvény címével összhangban legalább a családi támogatásokat érinthetné az indítvány, de ezzel kapcsolatosan semmit nem találtam. Ezek a járandóságok 2008 óta, azaz 17 éve változatlanok, és gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ma szinte már csak olyan gyermek van Magyarországon, aki születése óta pontosan ugyanazt az összegű támogatást kapja az államtól családi pótlék címen. Ez az összeg 2008-ban a nettó minimálbér 22 százalékát jelentette, ma viszont mindössze csak 6 százalékot. Tudom, hogy sok egyéb módon próbálják segíteni a családokat, de a mi tapasztalatunk az, hogy érdemes lenne ezt a rendszert talán újragondolni.

De ettől függetlenül, ahogy ezt a felszólalásom elején jeleztem, mindenképpen a szándékot néztük, és sok jó javaslat van a törvényjavaslatban, tehát támogatni fogjuk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.