Dr. Nagy István (Fidesz)

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Szögezzük le rögtön az elején, a kereskedelmi célú halászatra nincs mód, ökológiai célú halászatra pedig igen. Ez a helyzet, és ebből kell kiindulnunk.

Hazánk természetes vizeinek kereskedelmi célú halászattal történő hasznosítására a vonatkozó jogszabály szerint általánosságban 2017 óta nincs lehetőség. A Balatonban már 2013 óta tilos a kereskedelmi célú halászat. A természetes vizek jelenlegi rekreációs célú és a korábbi kereskedelmi célú halászattal történő hasznosítása alapvetően nem összeegyeztethető az önállóan kezelendő ökológiai célú szelektív halászattal, hiszen előbbinek deklaráltan a rekreáció a célja, a kereskedelmi célú halászat mint profitorientált tevékenység esetén pedig az őshonos halfajok magasabb kereskedelmi értéke torzította a fogások összetételét.

A kereskedelmi célú halászat megszűnése után az ökológiai célú szelektív halászat továbbra is végezhető tevékenység maradt, aminek alapvetően természetvédelmi célja van, de a kifogott hal értékesítése is lehetséges, hozzájárulva a költségek csökkentéséhez. Az ökológiai célú szelektív halászat végzésének jogszabályi feltétele tehát továbbra is fennáll. Ehhez az Agrárminisztérium külön engedélye nem is szükséges. A halászok foglalkoztatása az adott vizet kezelő halgazdálkodásra jogosult feladata, aminek kiszervezéséről vagy önálló végrehajtásáról sajátos hatáskörben dönthet.

(15.10)

A rekreációs, horgászati célú hasznosítás előtérbe kerülése egyértelmű pozitív eredményt hozott nemcsak a horgászok számára, hanem az összes kapcsolódó szolgáltatásra, akvakultúrás termelésre, turizmusra nézve egyaránt.

Az ökológiai célú szelektív halászat végzéséhez jelenleg további anyagi forrásokra, eszközökre is szükség lehet, amit a MAHOP Plusz fenntartható természetesvízi halgazdálkodás támogatása felhívás támogat különböző eszközbeszerzések útján.

A halászok kártalanítása kapcsán a képviselő urat már 2024-ben is tájékoztattuk, egy esetleges kompenzáció kapcsán a feladatot a Miniszterelnökség vonta magához, aminek a megvalósításában a Mohosz is partner volt, azonban a korábbi tevékenységeik részleteiről az érintett halászoktól kért adatszolgáltatás elmaradása okán érdemi kalkulációra, kompenzációra nem került sor.

A negyedik, a vízgazdálkodási törvény elkészítéséhez szükséges víz keretirányelv szerinti vizsgálatok elvégzésével kapcsolatban az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól a következő információt kaptam: a kormány átfogó, országos monitoringrendszer tárgyú beruházást tervezett az úgynevezett RRF-forrásból, amelyet az Európai Unió elfogadott a Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozattal. Az RRF-programban szereplő monitoringendszer létrehozásának megvalósítási ideje 2025. december 31-e. Magyarország számára erre a fejlesztésre mintegy 12 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

Közismert, hogy az Európai Unió gondosan ügyel a kettős finanszírozás elkerülésére, ezért egy adott fejlesztést csak egyetlen operatív programban lehet szerepeltetni. Tekintettel arra, hogy az RRF keretében terveztük az országos monitoringrendszer fejlesztését, a KEHOP Plusz operatív programban ezt már nem lehetett szerepeltetni. Ennek megfelelően a KEHOP Plusz-kiírásokban csak a különböző fejlesztési projektekhez kapcsolódóan lehet helyi monitoringot kiépíteni, illetve végrehajtani. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság részletes monitoringfejlesztési programot állított össze. Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)