Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlamenti bizottsági munka során a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról szóló T/11150. számú törvényjavaslat számos ponton érdemben is módosult, és további számos módosítást az egységes joggyakorlatot és jogalkalmazást biztosítandó fogadtak el a képviselők.

A törvényjavaslat tartalmazza annak előírását, hogy az államháztartásért felelős miniszter végezzen költségellenőrzést a kormány vagy a miniszter irányítása, felügyelete vagy tulajdonosijog-gyakorlása alatt álló szervezet ingatlanai egyes üzemeltetési szolgáltatásainak beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárások tekintetében.

A bizottsági módosító javaslatok a költségellenőrzés eljárási határidejének számítását egyértelműsítik, az érintett üzemeltetési szolgáltatásokat módosítják, szűkítik, egyes kivételeket határoznak meg, továbbá kodifikációs pontosításokat tartalmaznak, másrészt a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében a törvényjavaslat hatálybalépését ezen eljárás bevezetésének tekintetében módosítják.

A nemzeti vagyonról szóló törvény hatályos rendelkezése jelenleg is felhatalmazza a kormányt, hogy kiemelt nemzetgazdasági érdekből, a kizárólagos állami vagyonba tartozó vasúti ingatlanon végzett beruházások sikeres megvalósításához országos törzshálózati vasúti pályához tartozó ingatlan megterheléséről, elidegenítéséről döntsön. A javaslat a nemzeti vagyonról szóló törvénynek ezt a rendelkezését egészíti ki arra az esetre, ha a vasúti ingatlanon egyúttal forgalomképtelen vagyonnak minősülő műemlék épület található, azzal, hogy az e kategóriába tartozó vagyonelemek megterhelése vagy elidegenítése nem veszélyeztetheti a műemléki védelem fenntartását, a műemlék fennmaradását.

A javaslat a nemzeti vagyonról szóló törvény hatályos hasznosítási szabályaihoz illeszkedve lehetőséget teremt arra, hogy a tulajdonosijog-gyakorló, az állami feladatot ellátó többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok székhelyét az állam ‑ vagyongazdálkodási lehetőségeihez igazodva ‑ az állami tulajdonban álló ingatlanban biztosítsa, természetesen azzal, hogy a használatot biztosító megállapodást a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásra, a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó sarkalatos törvényi előírásokra figyelemmel köti meg a tulajdonosi jog gyakorlója.

A módosító javaslat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti a Badacsonytomaj város önkormányzata tulajdonában álló, Kisfaludy Sándor költő részére épített présházat, figyelemmel egyrészt arra, hogy az a magyar kulturális örökség egyik kiemelkedő építészeti emléke, másrészt arra is, hogy az ingatlannal szemben található a költő házastársának, Szegedy Rózának a magyar állam tulajdonában álló háza, valamint az annak udvarán álló présház és vincellérház is nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, nemzeti vagyonnak minősített műemlék.

Az országgyűlési döntéshozatal során megfogalmazott bizottsági módosító javaslat a normaszövegben további nyelvi, jogtechnikai, valamint a koherencia megteremtését szolgáló kodifikációs nyelvhelyességi pontosításokat is tartalmaz. Köszönöm képviselőtársaim és a bizottságok támogató szakmai munkáját.

Az önkormányzatok kincstáriszámla-vezetése tekintetében a kincstári számlára utalandó összeg meghatározása egyszerűbbé válik azzal, hogy a viszonyítási alap kizárólag az érintett önkormányzat tárgyévet megelőző második évi beszámolójában szereplő költségvetési kiadási főösszeg 5 százaléka forintban kifejezve.

Ezenfelül kiegészülnek a Kincstár, valamint az önkormányzatok számlavezetéssel kapcsolatos feladatai is. Ennek részeként, miután az 5 százalékos limitérték az önkormányzat és a költségvetési szervei viszonylatában együttesen értendő, ugyanakkor a feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök az önkormányzat és költségvetési szervei tekintetében jellegükből adódóan eltérőek lehetnek, az önkormányzatok szabadon dönthetnek az összességében 5 százalékos limitérték számláik és intézményi számláik közötti felosztásáról. Ha az önkormányzat nem rendelkezik eltérően, akkor a számláikon egyenlő összegre felosztva érvényesül az 5 százalékos utalási küszöb.

Mindezek mellett egyértelműbb lett az is, hogy az érintett önkormányzat és költségvetési szerve által teljesítendő fizetési kötelezettséghez szükséges pénzeszközök rendelkezésre állását a Kincstárnak a limitértéktől függetlenül, egy adott munkanapon belül biztosítania kell.

Számos technikai szabály rendeleti szinten jelenik majd meg, ezek megalkotására a kormány felhatalmazást kap. Ez vonatkozik egyébként a Ritter nemzetiségi szószóló úr által említett, államtitkár urakkal folytatott megállapodás végrehajtására is, tehát kormányrendeletekben fog megjelenni.

Fontos tudni, hogy 2025. október 1-jétől csak az önkormányzatok egy szűk köre, a főváros, a kerületek és a megyei jogú városok lesznek érintettek a szabályozással. A települések újabb körébe tartozók, a városok pedig csak ezt követően, 2027-től csatlakoznak, majd 2028-tól a községekkel is bővül a szabályozás.

A helyi önkormányzatok körében pontosabbakká váltak a költségvetési biztosok megbízásának és kirendelésének feltételei, ami tovább erősíti a helyi közösségek közpénzzel való gazdálkodásának garanciáit.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a törvényjavaslat elfogadásával jelentős mértékben erősödhetnek a kiszámíthatóságot és a gazdasági stabilitást szolgáló törekvések, ennek reményében kérem szíves támogatásukat. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypárti padsorokban.)