Sas Zoltán (Jobbik)

SAS ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Az előző felszólalás kiválóan mutatta be, hogy bár sokan olvassuk ezt a törvényjavaslatot, de mennyire másképpen értelmezzük, mennyire mást látunk benne.

Nyilván a kormánypárti politikusok egy megengedőbb, egy támogatóbb véleményt formálnak, míg mi itt, az ellenzéki padsorokban egy kritikusabb véleményt igyekszünk megfogalmazni. Ennek ellenére nincsenek kétségeim afelől, hogy a jövő évi költségvetést a kormánypárti többség támogatni fogja, s nyilván az ellenzéki szavazatok pedig nemek lesznek, de ennek ellenére a tisztelt Ház el fogja fogadni ezt a javaslatot.

Viszont szeretném elmondani azt is, hogy nagyon jó lenne, amit már többen elmondtak mind kormányzati, mind ellenzéki oldalról, ha kiemelten fontos kérdésekben nemzeti egység, egy nemzeti minimum jöhetne létre. Számomra egy ilyen fontos kérdés a rendvédelmi illetményalap. De mielőtt erről beszélnék, engedjék meg, hogy egy rövid idézetet ismertessek önökkel!

„Béremelésre lesz szükség a rendvédelemben. Megfelelő és kiemelkedő munkát végzett a rendőrség, a pandémia és a migráció kezelésében is helytállt. A következő időszak egyik nagy feladata lesz a területen a hivatásos állomány illetményrendezése. Az elmúlt időszakban egyszeri fegyverpénzt kaptak a rendőrök, de azt szeretném, hogy az egyszeri juttatások bekerüljenek az állomány illetményébe. Ebben kérem a kormány és a parlament segítségét.”

Ezek a mondatok a múlt hónapban hangzottak el a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén, a miniszterjelölti meghallgatáson, Pintér Sándor belügyminiszter úr mondta ezeket a mondatokat. Én itt tisztelettel a nemzeti minimum jegyében mélységesen egyetértek miniszter úr azon kijelentésével, hogy a rendvédelmi illetményalapot, a rendvédelmi dolgozók illetményét meg kell emelni.

Őszintén szólva, azt gondoltam, hogy igen, itt az idő, ez lesz az a költségvetés, amiben a rendvédelmi illetményalapot meg fogja emelni a kormányzat, hiszen a nemzetközi biztonsági helyzet, a hazai belbiztonsági és közrendvédelmi igények, a déli határszakaszra nehezedő illegális migrációs nyomás, az ezzel kapcsolatos rendőri feladatok és azok végrehajtásának a nehézségei, az orosz-ukrán háború, és azok a biztonsági kihívások, amelyek a teljes országot terhelik, a keleti határszakaszon pedig a határszakasz biztosítása és a háborús menekültek beléptetése által okozott rendőri feladatok ezt indokolják.

(16.20)

A rendvédelemmel foglalkozó szakszervezetek, a dolgozók, a miniszter, az ellenzéki képviselők és több kormánypárti képviselő véleménye is indokolttá teszi, hogy bizony a rendvédelmi illetményalapot meg kell emelni. Azonban azt kell hogy mondjam önöknek, hogy ez a költségvetés nem az a költségvetés, hiszen ez nem szerepel benne.

Én meghallottam ezeket a segélykérő szavakat, és úgy döntöttem, hogy benyújtok egy módosító javaslatot a 2023. évi költségvetéshez, amelyben kezdeményeztem a rendvédelmi illetményalap megemelését látható módon. Ezt ajánlom a figyelmükbe.

Miért is fontos ez a kérdés ennyire? A rendvédelmi illetményalap 2008 óta, azaz már 14 éve változatlanul 38 650 forint. Most nem kezdek bele, hogy azt elemezzem, hogy 2008-ban mennyibe került egy kiló kenyér, mennyi volt egy liter benzin, vagy ami a legaktuálisabb ma, hogy mennyibe került egy euró, mert nem egy politikai vitát szeretnék ebben a kérdésben nyitni, hanem azt szeretném, hogyha a rendőreink tisztes fizetést kaphatnának.

Ha ezt a 38 650 forintot lefordítjuk havi keresetre, akkor azt kell hogy lássuk, hogy egy kezdő rendőrjárőr, egy tiszthelyettes nagyságrendileg 160 ezer forintot visz haza egy hónapban. Itt természetesen mindig elmondják, és igen, igazuk van, vannak különféle egyszeri juttatások, kedvezmények és egyéb olyan dolgok, amikkel növelik a bevételeket, de az a szakma álláspontja, és azt gondolom, a jól felfogott érvek szerint azt kell hogy mondjuk, hogy ezeket a juttatásokat be kell építeni a rendvédelmi alapba. A rendvédelmi illetményalap megemelésével a fizetések is emelkednek, és sokkal kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé válik a rendvédelmi élet is.

Ezek a rendőrök, akikről én itt beszélek, és szó van róluk, a végrehajtó állományban teljesítenek szolgálatot. Ők azok a fiatal egyenruhások, akik, tudják, őrzik a határainkat. Ők azok, akik a közterületi jelenlétükkel biztosítják mindannyiunk biztonságát. Ők azok, akik, hogyha baj van, elsőként jönnek segíteni. Csak az a helyzet, hogy lassan már nem jönnek, és azért nem jönnek, mert elfogynak. Az elmúlt években sajnálatos módon a pályaelhagyások száma jelentős mértékben megnövekedett, míg az új felszerelők, a pályakezdők száma folyamatosan csökken. Miért van ez? Egyértelműen azért van, mert a rendőri fizetés nem túl vonzó, nem tartja meg a szakterületen dolgozó embereket. 160 ezer forintból egy kezdő rendőr, és azt tegyük hozzá, hogy az egyenruhás állomány, tehát a tiszthelyettesi állomány döntő többsége vidékről érkezik a fővárosba, nem tudja eltartani saját magát, nem tud lakást bérelni magának, vagy ha lakást is épp tudna a budapesti ingatlanok bérleti árát tekintve kivenni egyet, akkor, azt kell hogy mondjuk, hogy nem tudja eltartani magát, nem tud másra költeni.

Milyen megoldások lehetnek? Nyilvánvalóan a rendvédelmi illetményalap megemelésével tudjuk javítani a rendőrök életkörülményeit. Tíz éve mondja a Jobbik, hogy egy szolgálatibérlakás-program bevezetésével elsősorban gazdaságélénkítő hatásokat tudnánk elérni, másodsorban pedig megoldanánk a lakhatási problémákat akár a rendvédelem területén is. Természetesen azt is figyelembe vehetik, hogy ezeknek az intézkedéseknek a bevezetéséig, mondjuk, az alapvető élelmiszerek áfáját nulla százalékra csökkentik, és ezáltal olcsóbbá teszik az életet minden magyar számára, és így a rendőrök számára is könnyebb lesz a megélhetés.

Ez egy nagyon-nagyon veszélyes folyamat, és itt szükséges és indokolt a rendőri fizetésemelés mielőbbi bevezetése, hiszen, tisztelt képviselőtársak, ha a rendőri szakma kiüresedik, és bekövetkezik az a nem kívánt esemény, hogy a rendőrség a törvényben meghatározott kötelező feladatait nem tudja végrehajtani, akkor azt kell hogy mondjam, hogy az állam működésének alappillérét jelentő erőszakszervezet, a rendőrség működése az államra is hatással lesz, méghozzá negatív értelemben, és ne legyenek kétségeink afelől sem, hogy ez minden magyar állampolgárt negatívan fog érinteni. Ha nem lesznek rendőrök, árulják el nekem, hogy kik lesznek azok, akik megvédik a határokat, kik lesznek azok, akik biztosítják a közterületeket, kik lesznek azok, akik egyáltalán egy egyszerű közúti közlekedési balesethez kimennek, és irányítják a forgalmat.

Az elmúlt években számtalanszor hallhattuk kormánypárti képviselőtársaimtól itt a patkóban, hogy dicsérték a rendőröket: kiválóan helytálltak a közbiztonság megteremtése területén, nagyon jól teljesítettek a határvédelem feladatainak végrehajtása során, és a pandémia idején is megállták a helyüket. Tisztelettel beszéltek róluk, tisztességesen teljesítették a szolgálatukat, elismerésre méltó, de a tisztességes munkáért nemcsak tisztelgő szavakat, hanem tisztességes béreket is illene adni.

Az elmúlt időszakban a kormányzati kommunikáció már odáig jutott, hogy olybá tűnt, hogy a kormányzat tagjai személyesen járnak el és biztosítják a bűnügyi statisztikában megfogalmazott közbiztonsági eredményeket. Higgyék el nekem, ez nem így van! A rendőrök azok, akik a közterületek biztonságát garantálják. Ők azok, akik a bűncselekményeket megelőzik, felderítik és a bűnelkövetőket elfogják.

14 évvel ezelőtt egy baloldali kormány volt Magyarországon és egy gazdasági válság. Önök olyan sokszor elmondták, hogy minden olyan rossz intézkedést, amelyet ezek a baloldali kormányok hoztak, meg kell változtatni. Tisztelettel kérem önöket, hogy ezt a rendkívül méltatlan helyzetet haladék nélkül változtassák meg, és támogassák azt a módosító javaslatot, amelyben a rendvédelmi dolgozók illetményalapjának megemelését kezdeményeztem.

Tisztelt Képviselőtársak! A nemzeti minimum elve alapján és a nemzeti érdekek mentén el kell hogy mondjam azt is, hogy ennek a költségvetési javaslatnak a része a honvédelmi rész is. A honvédelemre szánt anyagi eszközök, úgy gondolom, hogy teljes mértékben alkalmasak, és elismerésre méltó, hogy ennyi pénzt terveznek rákölteni, hiszen ez a háborús időszak, a nemzetközi biztonsági helyzet rendkívüli veszélyeket hordoz magában hazánk számára, és úgy vélem, és ezt ellenzéki politikusként is ki merem mondani, hogy ezzel a költségvetéssel a honvédség a ránk váró feladatokat teljesíteni fogja tudni. Viszont jelzem azt is, hogy figyeljenek oda arra is, hogy a legmodernebb katonai eszközöket is emberek kezelik, és ne járjunk úgy, mint a rendvédelmi illetményalappal, bár a honvédelmi illetményalap magasabb, de ne járjunk úgy, hogy ott is elkezd kiüresedni ez a rendkívül fontos szakterület.

Engedjék meg, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság elnökeként néhány szót ejtsek mind a katonai, mind a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő költségvetésről is. Itt is azt kell mondanom, hogy ezek a fejlesztésre és működésre szánt pénzek a jelenlegi rendkívül nehéz helyzetben egyelőre úgy tűnnek, hogy alkalmasak lesznek azokra a fejlesztésekre, amivel Magyarország biztonságát hatékonyabban tudják garantálni ezek a szolgálatok. Rendkívül nehéz feladat ez, hiszen ez az orosz-ukrán háború és a világban az elmúlt időszakban a hidegháború időszakára emlékeztető kémtevékenység, ennek a Magyarországon történő megjelenése és ‑ ami a legfontosabb ‑ ennek az elhárítása egy kiemelten fontos feladat, és a technika folyamatos változásával ez egy egyre nehezebb és egyre drágább feladat. Ugyanilyen fontosak a magyar állam működésének szempontjából a különféle gazdasági folyamatok, akár a Coviddal kapcsolatos információszerzések, hogy a döntésre jogosultakat időben fel tudják készíteni a titkosszolgálatok munkatársai. Remélem, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknál ezek a fejlesztések törvényesen és a magyar nemzet érdekeit szolgálva fognak megvalósulni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha már rendvédelemnél és biztonságnál tartunk, akkor szeretnék néhány szóval beszélni a közlekedés biztonságáról is, ami a közbiztonságnak az egyik alapja.

(16.30)

Néhány módosító javaslatot adtam be ez ügyben, és ezeket szeretném tisztelettel a figyelmükbe ajánlani.

Elsőként engedjék meg, hogy a szűkebb lakókörnyezetem, Pécel vonatkozásában említsek meg egy fejlesztési javaslatot. Pécel Pest megyében található, Budapest agglomerációjában, az elmúlt öt évben a lakosság száma 10 százalékkal emelkedett, így összességében már több mint 17 ezer lakosa van a városnak. A lakosok ugyanúgy, mint az agglomeráció többi településének lakosai döntő többségükben ingáznak, tehát a fővárosba járnak dolgozni, iskolába vagy az egyéb ügyeiket intézni. Reggel be, délután haza. Ez egy nagyon jelentős forgalomnövekedést jelent, annak ellenére is, hogy sokan veszik igénybe a vasúti közlekedés által nyújtott előnyöket, de még így is rengetegen használják a közutakat, vesznek részt a közúti közlekedésben akár egyénileg, akár tömegközlekedéssel. Ennek eredményeképpen a rádióban a reggeli hírekben önök is hallhatják, hogy folyamatosan dugók vannak a térségben.

Pécel belvárosából a 31-es számú főút felé, amely az egyik legnagyobb forgalmú főút a térségben, a 31102-es számú út vezet. Ennek a számából is láthatják, hogy ez egy öt számjegyű út, amit kis útnak szokás nevezni, de a forgalmát és a jelentőségét tekintve ez egy rendkívül fontos útszakasz, hiszen a 31-es főútra itt lehet kijutni és a térségben lévő legnagyobb bevásárlóközpontokat erről lehet megközelíteni. Sajnos ennek az útburkolatnak az állapota már annyira kátyús, hogy rendkívül veszélyes rajta közlekedni.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ahol a 31102-es számú út a 31-es számú főútba torkollik ‑ s itt el kell ismernem azt a munkát, amit a 31-es úton végeztek az elmúlt hónapokban a szakemberek, mert egy kiváló minőségű aszfalttal borított utat hoztak létre ‑, annál a csomópontnál egy egyszerű jelzőtáblás kereszteződés van, s a reggeli és a délutáni órákban a rendkívül nagy forgalom miatt szinte lehetetlen balra nagy ívben kikanyarodni. Rendkívül balesetveszélyes, számtalan baleset történt ebben a kereszteződésben, ezért javaslatot tettem arra is, hogy itt egy körforgalom kialakítására kerüljön sor. Ez a forgalom dinamikája szempontjából is előnyöket jelent, és a forgalom biztonságát is tudná garantálni.

Hadd folytassam egy újabb tehermentesítési javaslattal, ami már a 21-es számú főutat érinti. Jelenleg a 21-es egy, a Salgótarjánt elkerülő négysávos út főútjában folytatódna Somoskőújfalu felé, ahol határállomás is található. Ez részben a forgalom gyorsításáról, dinamikájáról, biztonságosabbá tételéről szólna, illetőleg Salgótarján belterületén a forgalmi terhelést és a környezeti terhelést csökkentené, magyarán mondva kevesebb füst kerülne a salgótarjáni lakosok tüdejébe. A beruházásról már készültek tervek is, kérem, ne hagyják veszni azokat sem.

Végezetül, de nem utolsósorban a 441-es főút felújításának folytatására hívom fel a figyelmet, amely konkrétan a Nagykőröst Cegléddel összekötő szakasz. Ebben is adtam be egy módosító javaslatot, kérem, tegyék lehetővé, hogy az erre közlekedők a közlekedésbiztonsághoz fűződő társadalmi érdeküket érvényesíteni tudják, és akik elindulnak ezen az úton és őket otthon várják, biztonsággal haza tudjanak érni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)