Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Én mindig örömmel veszem, ha az Országgyűlés falai között a törvényjavaslat komolyságát tekintve szakmai vita folyik, ezért a szakmai jellegű kérdésekre igyekszem szakmai jellegű választ adni.

Kezdem akkor az utolsó kérdéssel, a háborús inflációra vonatkozóval. Képviselő úr mint közgazdász pontosan ismeri a számokat, és tudja, hogy a Covid okozta gazdasági visszaesésnek volt egy antiinflációs hatása. Azt is tudja, hogy ahogy a Covid után a gazdaságok újranyitásával gazdasági fellendülés volt, úgy a helyreálló kereslet, a helyenként megszakadozott kínálat miatt, inflációs hatást gyakorolt. Megszakadozott kínálat, sokszor mondjuk, hogy a termelési láncok szakadoznak, tehát ez önmagában inflációnövelő hatású. Mégis a háborús inflációs kifejezést, azt gondolom, azért tényszerű használni, és ez nem egy kitalált marketingszöveg, hanem meggyőződésem szerint a valóság, mert az energiaáraknak egy radikális növekedése volt.

Ha a képviselő úr megnézi, hogy az elmúlt héten az Északi Áramlat első vezetékében az orosz szállítás csökkenése milyen hatású, látja, hogy 20-30 százalékos hatású. Ha megy a találgatás, hogy ez miért van, akkor nem tudunk elvonatkoztatni a háborútól és a szankcióktól. Tehát az az energiaár-növekedés, amit látunk az elmúlt hónapokban, egyértelműen a háborúhoz köthető. Egyszer.

Miért mondjuk a háborús inflációt másodszor? Képviselő úr pontosan tudja, hogy a gabonatermesztésben Ukrajna, a csernozjom micsoda szerepet gyakorol. Hát, azzal vannak tele a hírek, hogy a gabonát nem tudják elvinni Afrikába, és hogy ennek milyen árnövelő hatása van. De azt is tudjuk, hogy Oroszországban milyen mezőgazdasági termelés van. Ha háborúznak, akkor nem a mezőgazdaságra koncentrálnak. Látjuk az inflációs hatását. Tehát igenis háborús inflációról van szó. (Vajda Zoltán közbeszól.) Képviselő úr, kérem, nézzük meg! Ismétlem, a logikai menetem az volt, hogy a Covid után volt egy növekedés. De ezt a növekedést durván megdobta a háború. Durván megdobta a háború. Nézzük meg! (Vajda Zoltán és Gy. Németh Erzsébet közbeszól.) Mindenütt! Én hallom, amit mondanak, képviselő asszony! Azért van háborús infláció. Egy globalizált világban…(Gy. Németh Erzsébet: De más országokban?) Bocsánat, képviselő asszony, hadd fejezzem be, nyilván elnök úr majd önnek is ad lehetőséget, én csak tényszerűen el szeretném mondani, hogy a háborúnak olyan hatásai vannak, amelyek a világon mindenütt érződnek.

Vannak olyan nehézfémek, amelyeket kizárólag vagy szinte kizárólag Oroszországban bányásznak. Azt gondolom, hogy ha mélyelemzést végzünk, amivel nem akarom terhelni a tisztelt Országgyűlést, abban, hogy a különböző termékek, különböző szolgáltatások ára hogyan alakult, akkor a képviselő úr mint közgazdász igenis fog találni korrelációt, igen erős összefüggést a háború és a különböző termékek, szolgáltatások árának változásában. Igen, Magyarországon is érezteti a hatását, mint ahogy Észtországban, ahol 20 százalék fölötti a legutóbbi Eurostat-adatsor alapján. Lettország, Litvánia, Csehország, Bulgária, Lengyelország, Románia, Szlovákia ‑ mind-mind előttünk vannak az inflációs számban. Sajnos ez egy rendkívül negatív dolog, és biztos, hogy velünk lesz még az infláció egy jelentős ideig. Éppen ezért, szerintem mindenki, aki az infláció ellen szólal fel, a béke mellett kellene hogy felszólaljon. Az a közös érdekünk, hogy béke legyen mielőbb.

Ami a többi szakmai felvetést illeti, Keresztes László Lóránt képviselő úr, ne haragudjon, én mély szakmai meggyőződésből nem tudok azonosulni azzal a megfogalmazással, amit képviselő úr úgy fogalmazott meg, hogy brutális fideszes megszorítás. Pláne az önkormányzatok kapcsán. Ne haragudjon, képviselő úr, a költségvetésitörvény-javaslatban mutasson egyetlenegy olyan intézkedést, amely az önkormányzatok támogatását vagy akár a szolidaritási hozzájárulást illetően az önkormányzat vezetésének pártszíne alapján határozná meg.

(15.40)

Egyetlenegy ilyen tételt mutasson! Tehát amikor az önkormányzati rendszerről beszélünk, akkor a képviselő úr által említett többi tételnél is nekem az a meggyőződésem, hogy igaza van, minden problémát egyik napról a másikra nem tudunk megoldani. Tehát ha ön azt mondja, hogy az önkormányzatoknak is van számos feladata, amely feladathoz jó lenne többletforrást adni, vagy ha azt mondja, hogy a víziközműrendszerekre jó lenne többletforrást adni, akkor önnel maximálisan egyetértek. Mégis, ha azt a gazdaságpolitikát nézem, amely alapján a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot összeállítottuk, nekem az a meggyőződésem, hogy európai kontextusban is nézve, igenis 2010 óta egy komoly érdemi építkezés történik ebben az országban, és évről évre igenis tudunk előrelépni.

Mit jelent ez akkor a konkrétumokban az önkormányzatok tekintetében? Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony is szóba hozta az önkormányzatokat. Hát, 2010 után pontosan tudjuk, hogy milyen helyzetben voltunk. 2011-2014 között 1370 milliárd forintnyi adósságtól szabadultak meg az önkormányzatok. Abszolút újra lett szabva az önkormányzatok finanszírozási és feladatellátási rendszere, az ezt követő években az adósságkonszolidáció után egy stabil működést láttunk, hozzáteszem, még a koronavírus-járvány idején is. Hadd mondjak számokat! Önök mindig brutális megszorításokról beszélnek. A 2020. év végén az önkormányzatok állampapír- és kereskedelmi banki pénzeszközállománya 1048 milliárd forint volt. A legutolsó adat az önkormányzatok saját beszámolói alapján 2022 első negyedévében 1332 milliárd forint. Ez 208 milliárd forinttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában látott adat.

A 2023-as költségvetés tehát abból indul ki, hogy az önkormányzatok saját beszámolói alapján egy stabil pénzügyi rendszert látunk, és abból indulunk ki, hogy a jövő évben remélhetőleg a gazdasági növekedés következtében az önkormányzatok legfőbb bevétele, az iparűzésiadó-bevétel növekedni fog. Ha Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony megnézi a fővárosi adatokat, akkor azt fogja látni, hogy a koronavírus-járvány előtt, 2014-19 között 60 százalékkal növekedett az éves iparűzésiadó-bevétel. Ha csak olyan növekedésünk lett volna, mint az uniós átlag, ez sok tíz milliárd forinttal kisebb. Tehát mi abban bízunk, hogy a gazdasági növekedést fenn tudjuk tartani, és az önkormányzatoknak többletbevételt fog ez a gazdaságpolitika eredményezni.

Ismétlem, van feladatunk, ez igaz számos területre, a bérekre is. De amikor közszférabérekről beszélnek, akkor azért nézzük meg, hogy hogyan tudtunk előremenni. Ismétlen, van feladatunk, azért dolgozunk, hogy még nagyobb bérek legyenek. De 2010-2023 között a beterjesztett javaslat alapján az államháztartás bérjellegű kiadásai 96 százalékkal növekednek. A kumulált infláció 46,2 százalék. Tehát dupla akkora a béremelkedés, mint az infláció. Ez az inflációs szám beleveszi, vagy amint említettem, magában foglalja az idei magas inflációs számokat is. Nem mindig mindenkinek tudjuk a béreit emelni, de jelentős béremelések vannak a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban is, gondoljunk például az orvosok béremelésére.

Ami a víziközműveket illeti, én mindig egyetértettem képviselő úrral abban, hogy ezen a területen feladatunk van, mint ahogy az önkormányzatoknak is, hiszen a víziközműcégek jelentős részben önkormányzati tulajdonban vannak. Amikor arról beszélünk, hogy kinek milyen felelőssége van, és néha egyedi problémákkal találkozom, amikor azt látom, hogy egy adott önkormányzatnak van forrása, és mondjuk, nézzük a Covid előtti éveket, volt forrása, de a víziközműcégbe nem tesz forrást, akkor azért arról is beszélhetünk, hogy nem kizárólag az államnak van feladata, hanem a tulajdonos önkormányzatoknak is. De ismétlem, abban egyetértek önnel, hogy ez egy rendkívül fontos téma, amit ön mondott, és abban bízom, hogy a következő években a gazdasági növekedést fenn tudjuk tartani, és érdemi forrásokat fogunk juttatni erre a területre, ahogy abban is bízom, hogy a Magyarországnak járó uniós források rendelkezésünkre fognak állni, és például víziközmű-beruházásokat is, új beruházásokat fogunk tudni az európai uniós forrásokból finanszírozni.

Ami pedig utolsó pontként a nyugdíjasokat illeti, Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony figyelmét azért arra felhívnám, hogy a 13. havi nyugdíjról van szó, és akkor nemcsak a 13. havi nyugdíj került elvételre, hanem 2010 előtt a normál nyugdíjak reálértéke is csökkent. 2010-ben szerintem az egy komoly vállalása volt az akkori Országgyűlésnek, hogy úgy döntött, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrzi, és ezt a vállalását teljesítette.

Amikor a tervezett infláció magasabb volt, mint a tény, soha nem vette vissza a nyugdíjakat. Ennek köszönhetően a nyugdíjak vásárlóértéke most már körülbelül 20 százalékkal magasabb, mint ha csak az infláció szerinti növekedés lett volna. Arra is emlékeztetném a tisztelt Országgyűlést, hogy igen, a 13. havi nyugdíj visszavezetésére nem voltak meg az anyagi erőforrásaink a 2010-es évek elején. De amikor a gazdasági növekedés lehetővé tette, hogy 3,5 százalék fölötti mutató alapján nyugdíjprémium kerüljön kifizetésre, akkor minden évben volt nyugdíjprémium. Minden évben volt emlékeim szerint 2016-tól, és ezenkívül voltak még egyszeri juttatások, rezsitámogatás vagy Erzsébet-utalvány.

A nyugdíjasokat mondja; én azt gondolom, hogy a rezsivédelem pont ezért is egy kiemelt szempont, hiszen a nyugdíjasok fogyasztói kosarában a rezsi nagyobb részt foglal magában. Ennek a megfontolását is kérem képviselő asszonytól, amikor majd a jövő évi, a Rezsivédelmi Alapot is magába foglaló költségvetésitörvény-javaslatról szavaznak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)