Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd)

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Csak röviden próbálok néhány dologra reflektálni a költségvetés kapcsán. Az első a növekedési ütemmel kapcsolatos. Itt többször elhangzott már, hogy 4,1 százalékos növekedési ütemmel számol a kormányzat a jövő esztendőre.

(14.30)

Ezt a Költségvetési Tanács túlzottan optimistának tartotta, és mondta, hogy több dologtól függ: függ attól, hogy a járványhelyzet hogy fog változni, illetve a háború, valamint a külkermérleg. Azt gondolom egyébként, hogy van ennél egy fontosabb elem, mégpedig az, hogy mennyi külső forrást lehet bevonni. Ugyanis a magyar gazdaságban az figyelhető meg az elmúlt esztendőben, hogy a gazdasági növekedés attól függ, hogy mennyi külső forrást lehet bevonni. Ez önmagában nem volt baj az elmúlt években, mert lehetett megfelelő mennyiségű európai uniós forrást bevonni, most azonban attól tartok, hogy ez nem fog sikerülni, és ha a kormányzat ragaszkodni fog a 4,1 százalékos gazdasági növekedéshez, akkor bizony újabb hitelfelvételekre kerül majd sor, és az adósság egyre inkább növekedni fog. Tehát azzal kell majd kalkulálni, hogy egyre nagyobb lesz az adósság/GDP hányados.

A másik fontos kérdés ‑ és nagyon örülök, hogy Banai államtitkár úr visszajött, mert ő több alkalommal is visszatért erre a dologra ‑, hogy ebben a költségvetésben ugyan van jelentős kiadáscsökkentés, ugyan van benne megszorítás, de olyan megszorítás van, hogy ez a lakosságot egyáltalán nem érinti semmilyen módon, semmilyen mértékben. Nekem kicsit a csodarabbi esete ugrott be. Ismeretes, hogy a csodarabbinak szombaton el kellett valahova menni, és azt mondta, hogy sábát van tőlem balra, tőlem jobbra, de ott, azon az úton, ahol én megyek, ott nincsen sábát, ott lehet menni. Vagyis hogy mindenfajta visszafogás lehetséges, és lesz is majd, hiszen ezt is megállapította a Költségvetési Tanács is, hogy bizony a kiigazító program nagy többsége, 60 százaléka kiadáscsökkentés lesz, de ez nem fogja érinteni a magyar háztartásokat, a magyar embereket.

Nos, azért nézzük egy kicsit meg makrogazdasági szempontból, hogy hogyan néz ki ez a történet: a GDP-nek van egy jövedelmi oldalú fölosztása, amelyikben a történet úgy néz ki, hogy jövedelemoldalról vannak a bérek, és vannak a profitok. Ha önök a profitra vetnek ki adót, nagyon helyesen teszik azt, de azzal számolni kell, hogy végső soron ki fogja fizetni ezt a profitadót. A közgazdaságtan ismeri azt, hogy ilyen esetben azt kell megnézni, hogy vajon a kereslet vagy a kínálat rugalmassága, árrugalmassága nagyobb-e. Mert az, hogy végső soron ki fizeti az adót, az attól függ, hogy melyik tényező kevésbé rugalmas, és mindig a kevésbé rugalmas fogja fizetni a több adót. Tehát ha a lakosság oldalán, ha a keresleti oldalon van rugalmatlanság, akkor bizony az fogja fizetni.

De természetesen persze egyezzünk ki azzal, hogy nem tudják, hogy a nagy cégek nem fogják tudni áthárítani az adó-, a többletadó-kivetést. De ebben az esetben mi fog történni? Ebben az esetben az fog történni, hogy ha csökken a profitráta, akkor nyilvánvalóan csökkenni fog a cégek gazdasági aktivitása, hiszen ők profitorientáltak. Ezt egyébként önök is nagyon jól tudják, hiszen ha nem tudnák, akkor kivetettek volna adókat például a német autógyárakra, de mégsem vetettek ki rá, sőt nagyon gyorsan elfogadtatták itt a parlamenttel a globális minimumadó elutálását, mert pontosan tudják azt, hogy ha 9 százalék helyett 15 százalékot kellene kivetni a külföldi cégekre adóként, akkor lehet, hogy néhány cég elmenne. Tehát amikor önök arról beszélnek, hogy a beruházásokra vetünk ki adót, akkor sajnos azzal is számolniuk kell, hogy ez bizony a gazdasági tevékenységek csökkenéséhez vezet. Az pedig, ha a gazdasági tevékenységek csökkennek, nyilvánvalóan csökkenteni fogja a GDP-t, és csökkenteni fogja a kiáramló béreket is. Azt gondolom, ez eléggé egyértelmű.

A másik oldalról, ha megnézzük a történetet, keresleti oldalról: keresleti oldalról a GDP úgy néz ki, hogy fogyasztás és beruházás. Önök a fogyasztást nem akarják korlátozni, nyilvánvalóan csak a beruházásokat. No de, ha a beruházások csökkennek, akkor ‑ ugye, a beruházások az aggregált kereslet részét képezik ‑ csökken az aggregált kereslet, ha csökken az aggregált kereslet, akkor csökken a GDP, de ha csökken a GDP, akkor csökkenni fog a bértömeg is. Ha persze nem csökkennek a kiadások, akkor ehhez többletforrásra van szükség; ez vagy EU-s forrás lehet, vagy az adósságból. Tehát itt egy kölcsönösen összefüggő rendszerről van szó, amibe ha egy helyen belenyúlunk, az sajnálatosan tova fog gyűrűződni a gazdaság többi részére is, legalábbis a közgazdaságtan érvényes alapelvei szerint ez valahogy így van. Tehát nem lehet ezt csak úgy elképzelni, hogy ide belenyúlok, és akkor itt ezt a részt el tudom szeparálni a többitől ‑ sajnálatos módon nem lehet.

Infláció, az inflációval kapcsolatosan: inflációs árfolyam. Heroikus feltételezés az 5,2 százalékos infláció jövőre és a 377 forintos euróárfolyam. De ez valószínűleg csak vágyálom, ugyanis nagy szükség lenne egy antiinflációs programra, egy antiinflációs politikára, mert az, amit most önök folytatnak, az egy elfojtott infláció, vagyis hogy bizonyos árakat befagyasztanak. Ez megint egy olyan történet, mint amikor a rózsahimlős gyereket rózsaszínre befestik, és akkor nem látszanak ezek a himlőnyomok, de attól az még ott van. Tehát ha önök elfojtják az inflációt azzal, hogy nem engedik, hogy az árak emelkedjenek, attól még a rendszerben az inflációs nyomás benne van, és ez előbb-utóbb valahogy ki fog jönni, és ha rákényszerülnek, hogy fölengedjék, akkor viszont ez egy nagy lökéssel fog kijönni.

Az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatosan is szeretnék mondani valamit. Elolvastam az ÁSZ-jelentést, és nagyon örültem neki, amikor azt olvastam benne, hogy a költségvetéssel kapcsolatos kockázatok nagyon alacsonyak. Valóban kockázatosnak… ‑ kiadási és bevételi oldalon 0,1 és 0,4 százalékos nagyságokat találtak, vagyis nyugodtan alhatunk az éjszaka, hiszen itt minden rendben van, 0,1 vagy 0,4 százaléka az összes tételnek, az nagyon kevés. De megnéztem a 2021-est, mert ott már vannak tények is, ott is ugyanez volt, hogy az ÁSZ jelentése szerint nagyon, nagyon-nagyon stabil volt a költségvetés, és ott azt lehetett a későbbiekben látni, hogy a 2,9 százalékra tervezett államháztartási hiány végül is 6,8 százalék lett. Vagyis a mostani 3,5 százalékos államháztartási hiányban nem vagyok annyira biztos, hogy ez teljesülni fog, akkor sem egyébként, ha az ÁSZ-jelentés erről próbál engem meggyőzni. Annál is inkább nem, mert ha megnézzük, akkor a strukturális hiány ennél magasabb, az 4,5 százalék, és az jobban mutatja egyébként a valóságos tényleges helyzetet, azt, hogy mi is van benne az egész rendszerben.

Végezetül szeretnék néhány mondatot szólni az önkormányzatokról, különös tekintettel nyilvánvalóan a pécsi önkormányzatra. A mostani költségvetésben is látható az, hogy az önkormányzatok továbbra is mostohagyereknek számítanak, további kivéreztetésre lehet számítani, és ez azért is problematikus, mert az elmúlt két esztendőben például a pécsi önkormányzat 5-6 milliárd forintot veszített az állami elvonásokból, és ennek csak nagyon-nagyon kis részét kompenzálta a kormányzat. Mostani számítások szerint az energiaárak emelkedésével másfél milliárdos többletkiadás lesz, amire ebben a pillanatban nem látszik, hogy bármifajta fedezet lenne.

Azt szeretném kérni a Pénzügyminisztériumtól, illetve a kormánytól, hogy ismerjék el, hogy a baranyai, a pécsi emberek is magyar emberek, tehát a kormánynak az ő érdekeiket is kell képviselni, őket is meg kellene védeni. Azért, mert a polgármester ellenzéki és azért, mert Baranya 1-ben egy ellenzéki képviselő nyert egyéni választási fordulóban, abból még ne következzen az, hogy a pécsi embereket is büntetik. Tehát nagyon szeretném azt kérni, hogy ennek a másfél milliárdos többletkiadásnak valamilyen kompenzációja, valami fedezete legyen meg majd a költségvetésben, hogy ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, ne az legyen, ami a korábbiakban is volt, hogy ilyen esetben a baráti önkormányzatoknak adtak mentőövet és némi többletforrásokat, és ugyanakkor pedig azok, amelyek az ellenzéki oldalon vannak, azok pedig ezt nem kapták meg, mert azok az emberek is magyar állampolgárok, és nem ezt érdemlik meg. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

(14.40)