Tállai András (Fidesz)

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 2010-es évek növekedési lendületét a koronavírus-járvány megakasztotta. Ugyanakkor a járvány által előidézett válság sokkal kedvezőbb helyzetben érte a magyar gazdaságot, mint a 2008-as pénzügyi válság idején. A magyar gazdaság 2020 elején ugyanis jóval ellenállóbb volt, és a költségvetésben is jelentős tartalékok voltak, amelynek köszönhetően átfogó válságkezelési programra kerülhetett sor.

A GDP 36 százalékát tette ki a munkahelyek megőrzésére, újak létrehozására, a vállalatok működésére, a beruházások ösztönzésére, a családok védelmére épülő intézkedések értéke. A pozitív eredmények hamar láthatóvá váltak, ugyanis a 2020-as átmeneti uniós átlag alatt alakult a visszaesés. 2021-ben rekordmértékben, 7,1 százalékkal nőtt a magyar GDP volumene, ami európai uniós összehasonlításban is kiemelkedő volt.

Növekedési teljesítményben megelőztük a V4-tagállamokat és a magállamok többségét is. A magyar gazdaság azon országok közé került már a tavalyi évben, amelyek elérték a járvány előtti gazdasági teljesítményt, illetve meg is haladták. Fontos kiemelni, hogy tovább nőtt hazánk relatív fejlettsége, ugyanis az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP a 2010-es uniós átlag 66 százalékáról 2021-re 76 százalékra emelkedett, megelőzve immár Portugáliát is.

A kedvezőtlen körülmények ellenére a foglalkoztatásban és a beruházások területén is rekordok születtek az elmúlt évben, az eredmények tartósságáról pedig a legfrissebb tényadatok is tanúskodnak. A növekedés az idei év első negyedévében is folytatódott, a bruttó hazai termék 8,2 százalékkal bővült, ezzel a teljesítménnyel Magyarország az Unió élbolyába tartozik.

A válságkezelés következtében a GDP-arányos költségvetési hiány és államadósság átmenetileg megugrott, ugyanakkor Magyarország azon uniós országok közé tartozik, amelyek 2020-hoz képest csökkenteni tudták adósságrátájukat. 2021-ben az államadósság a GDP 76,8 százalékát tette ki, a GDP-arányos államháztartási hiány pedig 6,8 százalék volt. Mindkét mutató jobban alakult az uniós átlagnál.

Sajnálatos, hogy éppen megbirkóztunk a koronavírus-járvánnyal és az ebből fakadó válság negatív hatásaival, újfent kihívásokkal kellett szembesülnünk: a 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán háború alapvetően megváltoztatta a külső környezetet. A beszállítói láncok megszakadtak, a nyersanyagok és energiahordozók világpiaci ára elszállt, elérhetőségük szűkült. Rég nem látott humán katasztrófa és társadalmi sokk jellemezte az elmúlt pár hónapot, melyek szintén jelentős gazdasági következményeket vontak maguk után.

A magyar állampolgárok biztonsága és az energiaellátás kiszámíthatósága is felértékelődött. A háború és a nemzetközi szankciók, valamint a brüsszeli energiapolitika miatt évtizedek óta nem látott magasságokba ugró globális infláció, az emelkedő kamatok, valamint az állampapírhozam-környezet új helyzetet teremtett. A dráguló finanszírozás mellett felértékelődött, hogy az országok költségvetése lehetőség szerint gyors és határozott reagálóképességgel, valamint megfelelő ellenálló képességgel rendelkezzen.

A magyar kormány, ahogy a járványt megelőző évtized során is bizonyította, ezúttal is elkötelezett a fiskális egyensúly erősítése és az államadósság szintjének további mérséklése, az államháztartási folyamatok fenntarthatóságának megőrzése mellett.

Tisztelt Ház! A fogyasztói árindex változása májusban Magyarországon meghaladta a 10 százalékot, régiós összehasonlításban azonban ez mérsékeltnek mondható. A hatósági árak fenntartása miatt egyelőre sem a kőolaj, sem a földgáz világpiaci árának emelkedése nem fejt ki jelentős hatást a háztartások energiára fordított költéseire.

Az emelkedő energiaárak ugyanakkor drágítják a magyarországi termelést is, tovább csökkenthetik a vállalatok profitját és szűkíthetik a befektetési lehetőségeket is. Vagyis magának az inflációnak a kártékony hatása kézzelfogható, éppen ezért a kormány és a jegybank törekszik az áremelkedések megfékezésére.

Még a tavalyi évben került bevezetésre a hatósági áras üzemanyagár és az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó hatósági ár, amelyek október 1-jéig kerültek meghosszabbításra. A rezsicsökkentés programja már 2012 decembere óta védi a háztartásokat, de jelentősége igazán az elmúlt hónapokban értékelődött fel. Láthatjuk, hogy számos nyugat-európai országban az energia a járvány mellékhatásaként már a tavalyi évben is drágult, melyet csak súlyosbított a háborút követő drasztikus áremelés.

A magyar kormány álláspontja határozott és egyértelmű: nem engedhető meg, hogy a magyar lakosság szenvedje el a háború súlyos gazdasági következményeit, ezért is került meghosszabbításra az árstop, illetve megőrzésre a rezsicsökkentés, hogy megóvja a háztartásokat és a kisvállalatokat a háború miatt elszabadult áraktól.

(8.10)

Ha ugyanis ezek az árak érvényesülnének, azaz ténylegesen elszabadulnának az energiaárak, az tulajdonképpen egy dominóeffektusban megakasztaná a dinamikus növekedési folyamatokat. A háztartások a rendelkezésükre álló jövedelmük jóval nagyobb részét lennének kénytelenek a rezsiszámlák kiegyenlítésére költeni, így kevesebb maradna fogyasztásra, beruházásra, megtakarításra. Sőt, a korábbiakhoz képest többszörös energiaárak számos háztartást a szegénység szélére taszítanának.

Ezzel ellentétben a kormány arra törekszik, hogy megőrizze az elmúlt években elért eredményeket. Ebben a nehéz helyzetben mind az elért eredményekre, mind az állampolgárok fokozott biztonságára gondolni kell. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatos kormányzati célkitűzés stabil alapot biztosít a kormányzati programok megvalósításához, garantálja a családok védelmét, hazánk biztonságának erősítését, a haderőfejlesztést és a rezsicsökkentés megőrzését. Éppen ezért a 2023-as költségvetés a rezsi- és a honvédelem költségvetése lesz.

A Rezsivédelmi Alap 670 milliárd forinttal biztosítja, hogy a háztartások a kiszámíthatatlanul emelkedő piaci árnál alacsonyabb energiaárat fizethessenek. Ezáltal megőrizzük a háztartások vásárlóerejét, vagyis továbbra is biztosított marad a fogyasztás révén támogatott gazdasági növekedés, a magas foglalkoztatási szint fenntartása és a vállalati beruházások további növekedése. A közszféra és a vállalati béremelések, továbbá a minimálbér jelentős emelése is biztosítják, hogy a magas infláció mellett is emelkednek a reálbérek. A háztartások rendelkezésre álló jövedelmét növeli a nyugdíj-kompenzáció, a 13. havi nyugdíj visszaépítése, a 25 év alattiak szja-mentessége, a családi adórendszer kedvezményei. 2023-ban a családpolitikai kiadások, adókedvezmények együttes összege az idei évhez képest is közel 450 milliárd forinttal növekednek, a 3225 milliárd forintot is elérve. Mindezek mellett a Rezsivédelmi Alap fogja szavatolni a háztartások anyagi biztonságát.

2023-ban a 842 milliárd forintot biztosító Honvédelmi Alap csökkenti a régióban kialakult háborús konfliktus biztonsági kockázatait, megteremti továbbá a honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti hazánk fizikai biztonságát. Az összes honvédelmi kiadás eléri a GDP 2 százalékát, teljesítve a NATO által megkívánt mértéket.

Tisztelt Országgyűlés! A gazdaságpolitikai prioritások elérése és a hiánycél teljesítése érdekében a kormány jelentős bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedésekről döntött. A hiánycél 2022-ben a GDP 4,9 százaléka, 2023-ban 3,5 százaléka lesz. Az egyenlegjavulás 60 százaléka a kiadás csökkentéséhez, míg 40 százaléka a bevétel növeléséhez köthető, így biztosítható a hazai költségvetési folyamat túlzott tehernövekedés nélkül.

A mérsékelt forrásbevonási igény lehetővé teszi, hogy az adósságfinanszírozásban továbbra is elsősorban a hazai források domináljanak, másrészt fenntartja a befektetői bizalmat is, ami kedvező finanszírozási feltételek mellett hozzájárul a költségvetés kamatkiadásainak mérsékelt szinten való tartásához. Emellett az új értékeket teremtő fejlesztések, vállalkozások továbbra is az Európai Unió legversenyképesebb adórendszerével számolhatnak, amelyben a társaságinyereség-adó mértéke mindössze 9 százalék, de a munkát terhelő adókat és járulékokat is tovább kívánjuk csökkenteni. A kiadáscsökkentő intézkedések nagyságrendje mintegy másfélszerese a bevételnövelésnek. Elsősorban az állami beruházások elhalasztása teszi ki a kiadáscsökkentések jelentős részét. A GDP-arányos teljesítményt tekintve Magyarország a beruházások terén 27,5 százalékkal az Európai Unióban jelenleg az első. A fejlesztések megvalósulását az utóbbi időben döntően az építőipari kapacitáshiányok korlátozták, így az állami fejlesztések visszafogása által a magánszektor beruházásai számára többletkapacitások szabadulnak fel, ezzel is erősítve a növekedési potenciált. Mindezeken túl a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország mielőbb hozzájusson az országot megillető uniós forrásokhoz.

Tisztelt Országgyűlés! A kedvezőtlen geopolitikai helyzet, az Oroszországgal szembeni szankciók, valamint az energia- és nyersanyagárak emelkedése komoly hátráltató tényezője a gazdasági növekedésnek az egész Európai Unióban. A magyar kormány elkötelezett annak érdekében, hogy garantálja a magyar állampolgárok biztonságát, a kiszámítható energiaellátást és -árakat, a dinamikus gazdasági növekedést, a magas foglalkoztatási szintet és a javuló életkörülményeket. Továbbra is fenntartjuk a rezsicsökkentési programot, meghosszabbítottuk az ársapkarendszert, a hitelmoratóriumot és a kamatstopot, így a magyar kormány tulajdonképpen egy védőhálót hozott létre a kiszámíthatatlanul alakuló nemzetközi tényezők kivédésére. Ennek köszönhetően az idei évben is magas, 4,7 százalékos lesz a növekedés. Minden jel arra mutat, hogy az idei év I. negyedéve vártnál magasabb bővülését követően a II. negyedév is kedvezően alakul, a kormány intézkedései pedig változatlan körülményeket biztosítanak az elkövetkezendő időszakban is a növekedéshez.

Tisztelt Országgyűlés! A növekedési lehetőségek kihasználását támogatja továbbá, hogy Magyarország tőkevonzó képessége számottevően erősödött az elmúlt évek során. A vállalati fejlesztések megvalósítása rövid távon is támogatja a gazdasági növekedést, hosszú távon pedig a kapacitások bővülése révén a termelés volumenének emelkedését biztosítják.

Végezetül a kivitel bővülését támogathatja a nemzetközi környezet és a globális ellátási láncok normalizálódása. Megjegyzendő, hogy a háború kitörését követően nem jelentkeztek érdemi termelési korlátozások a magyar iparban. Ezen tényezők mind enyhülhetnek. Az idegenforgalom láthatóan hónapról hónapra visszaépül, és az új termelőkapacitásoknak köszönhetően érdemi javulás várható a külső egyensúlyi pozícióban is, a külfölddel szembeni finanszírozási képesség így fokozatosan visszaállhat.

Tisztelt Ház! Összességében jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel lehet számolni, ami várhatóan ismét felülteljesíti az uniós átlagot, így Magyarország relatív fejlettsége tovább javulhat az európai összehasonlításban. Az egyensúlyi mutatók folytatódó javulása prognosztizálható. A GDP-arányos államháztartási deficit, az adósságráta és a külső egyensúlyi mutatók is érdemben javulhatnak az elkövetkezendő időszakban, ami tovább erősíti az ország költségvetési egyensúlyát, stabilitását és biztonságát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)